Állami Gimnázium, Jászberény, 1935

ISKOLÁNK MÚLTJA A jászberényi magyar királyi állami József nádor reálgimná­zium alapját Dósa Pál jászkerületi kapitány vetette meg az 1767. évben. Az alapítványból létesített római katolikus jellegű, két osztályos latin iskola egy ideig Jászapáti mezővárosban állott fenn (1767—1779) s innen került a jászkerület központjába. (1779.) A jászberényi latin iskola eleinte három osztályos királyi katolikus kisgimnázium volt (1778—1788.), majd öt osztályos kir. kat. nagygimnázium (1788—1806.), utóbb hat osztályos kir. kat. nagygimnázium (1806—1822). De míg Mária Terézia, II. József és II. Lipót uralkodása idejében a költségek tetemes részét az országos tanulmányi alap fedezte, I. Ferenc kormányzása alatt teljesen a jászságra hárult át a fenntartás terhe. (1822.) A jászok áldozatkészségére utalt kerületi katolikus nagygim­názium igazgatója és tanárai túlnyomó részben ferencrendi szerze­tesek voltak, akikkel a jászkerület és Jászberény város az iskola kölcsönös ellátása ügyében évtizedeken át szerződéses viszonyban állott. (1822-1851.) A szabadságharcot követő önkényuralom alatt négy osztályúvá zsugorodott össze a kerületi gimnázium (1851—1865.) és csak az alkotmányos korszak tette lehetővé a felső négy osztály fokozatos megnyitását. (1865—1868.) Az így újjászervezett jászkerületi ferenc­rendi katolikus, utóbb jászberényi községi katolikus főgimnázium­ban 1869. nyarán volt az első érettségi vizsgálat. Az államosítás kezdetei még az 1800-as évek közepe tájára esnek, de a magyar állam kezébe való végleges átvétel, 1896. szep­tember 1. hatállyal, csak az 1897. év folyamán történt. A taninté­zet jelenlegi, egy emeletes uj épülete 1889. aug. 28-án felszentel­tetvén, abba az iskola az 1889—1890. tanév kezdetével költözött. Iskolánk eszerint az 1935—1936. tanévben fennállásának 169. esztendejét töltötte be, az 1924—25. tanév elejétől reálgim­náziummá alakult át, majd a folyó isk. év elején gimnáziummá való átalakulása kezdődött meg. 3

Next