Jávorszky Béla Szilárd: A magyar folk története (Budapest, 2013)
Azok a nyolcvanas évek
jg AZOK A NYOLCVANAS ÉVEK Szomjas György: „Mikor évekkel később a Talpuk alatt fütyül a szél című filmem forgattam, Sebő Ferit kértem fel zeneszerzőnek, aki kitalálta, hogy annak főcímdala a Kiszáradt a tóból mind a sár, mind a víz című archaikus pásztornóta legyen. Felmentünk az elképzelésünkkel Martin Györgyhöz a lakására, aki mondta, remek ötlet. Azzal levett egy könyvet a polcról, felütötte és ott volt, nem hazudok, 76 strófa ehhez. Úgyhogy kiválasztottam a 12- est, a 28-ast és a 42-est belőle, hogy nekünk ezek kellenek. Mindez jól érzékelteti a mozgalom mögötti tudományos hátteret, amire az egészet rá lehetett húzni. Sebőék voltak azok a kulcsemberek, akik megtalálták ennek a módját. Segített ebben, hogy egyszerre voltak zenészek és építészek. Egyrészt érezték a szívükben a zenét, másrészt értették, hogyan kell ezt felépíteni.”20 Bár az 1976-ban bemutatott Talpuk alatt fütyül a szélben végig autentikus népzene szól, következő betyárfilmjében, a Rosszemberekben a szonikus hagyomány már némi áttétellel jelenik meg, igaz, főcímdalát az alig 20 éves Sebestyén Márta énekelte. Ezt követően viszont Szomjas csak bő tíz évvel később fordult a kamerájával ismét a táncházmozgalom felé. így született meg 1989-ben A mulatság című film, amelyet a Téka-táborban forgatott, s amely a mozgalom releváns lenyomata lett. Szomjas György: „Négy napig még a cipőmet sem vetettem le. Úgy zuhantunk be minden éjjel ruhástól a sátorba. Egyik nap Sára Ferenc kitalálta, hogy legyen hajnalköszöntés. Fél ötkor Feri, Dresch Mihály és még valaki furulyával elkezdték a muzsikát, ahogy lassan jártak körbe a táboron belül, az emberek úgy ébredtek fel és csatlakoztak. A végén már kétszáz méteres sorban kígyóztak, le a halastó partjára, ahol Feri és Misi is bevágta magát a vízbe, megmártóztak, majd vitték vissza a tömeget a táborba. A végén pedig bevonultak egy nagy csűrbe, és kezdetét vette az igazi buli. Na, arra aztán mindenki felébredt.”21 Bár Székely Orsolya 1973-ban már ott forgatott az első nyilvános táncházakban (eredménye a Hajnalban indultunk című tévéfilm), mégis talán A mulatság volt az első film, amely a maga valóságában mutatta be az egész mozgalmat. S nyilván azért is vált annyira emblematikussá, mert szerencsés pillanatban született: nemcsak a témát kapta el derékon, de benne sűrűsödött a rendszerváltás környékének eufórikus hangulata. Azé a rendszerváltásé, amely aztán gyökeresen átszabta a táncházmozgalom társadalmi, gazdasági és politikai környezetét. A táncházmozgalom nagy vizuális dokumentátora, a filmrendező Szomjas György 140 20’21 A szerző interjúja (2012)