Jávorszky Béla Szilárd: A magyar jazz története (Budapest, 2014)
A Modern Jazz kialakulása (hatvanas évek)
. HATVANAS ÉVEK - A MODERN JAZZ INDULÁSA Öj évvel korábban a Magyar Rádió Könnyűzenei Híradójában még azzal vádoltak, hogy megrontja az ifjúságot. A DÁLIA MÁSFÉL ÉVE ÉS JELENTŐSÉGE Magyarországon tehát a jazz végleges elfogadása szimbolikusan 1962. október 25-én, a Dália Klub megnyitásakor következett be. Az ottani „első magyar jazz-zenei plénumon” a szakemberek pedig épp a jazz eredetét igyekeztek tisztázni és meghatározni a jazz helyét a XX. század zenei irányzatai között. Deseő Csaba: „Elérkezett a nagy nap. Híre ment a városban, hogy valami különleges esemény lesz este a Dáliában, úgyhogy már órákkal az esti megnyitó előtt gyülekezni kezdett a közönség a Bajcsy- Zsilinszky úti bejáratnál. A bejutás kissé körülményes volt, ugyanis alapszabály rögzítette, hogy csakis tagsági igazolvánnyal lehet a rendezvényeket látogatni, így első alkalommal mindjárt több száz igazolványt kellett kiállítani. Magam is aktívan részt vettem a munkában, az előtérben felállított , asztaloknál néhány keresztkérdés feltevése után szorgalmasan osztogattuk a jelentkezőknek a pecsétes papírokat. A terem megtelt, a hangulat emelkedett, a vezetőségi asztalnál a KISZ nagy hatalmú elvtársai is helyet foglaltak, de voltak meghívotta I ^ a 10 Deseő Csaba visszaemlékezései szerint (kéziratban, a szerző szíves engedelmével) a Kertész Kornél lakásán ■ tartott megbeszéléseken, előkészítő tárgyalásokon rajta kívül többek között Gonda János, Radics Gábor, Kőrössy János, Gregorits János, valamint három újságíró, Kaán Judit, Komornik Ferenc és Lipót József vett részt. ■ S persze ott volt a „hivatal” embere, Mészáros Péter is. I 9 A Dáliát a KISZ eredetileg az 1961 augusztusában a Várkert bazárban megnyitott Budai Ifjúsági Park „téli I helyiségének" szánta). I 11 Szeverényi Erzsébet: A Dália. Magyar jazz <* 1962-1964. In: Berlász Melinda - Domokos Mária . (szerk.): Zenetudományi Dolgozatok. 1980, 335-344. o. vendégek a Rádiótól, Televíziótól, Hanglemezgyártól, a Zeneművészeti Szakiskolából, a Szórakoztatózenészek Szövetségétől is. Elhangzottak a hivatalos üdvözlő beszédek, Kertész Kornél szavait hatalmas ováció fogadta, majd megszólalt a zene, egymás után léptek színpadra az akkor még csak szűk körben ismert hazai jazzmuzsikusok, tomboló vastapsot kapott mindegyikük. (...) Aznap este új időszámítás kezdődött a magyar jazz történetében, ez volt a legendás Dália-korszak. Minden héten csütörtökön este 6-tól 10-ig szólt a jazz, alkalmanként három együttes lépett a színpadra, utána jam session következett. Szép időszak volt, mindenki lelkesen, boldog örömmel játszott, pénzről, honoráriumról szó sem esett.”10 Miként Szeverényi Erzsébet 1980-ban publikált 11, a Dália Klub másfél évét elemző tanulmányából kiderül. 1963 júniusáig összesen harminckét klubestet rendeztek, ebből huszonhárom alkalommal tartottak előadást, illetve lemezbemutatót. Többek között Kertész Kornél, Deseő Csaba, Semjén Kornél, Tóth Zoltán, Pernye András, Pál Sándor, Gregorits János és az 1968-ban nyugatra távozott, pályafutását a kölni rádió big bandjében befejező cseh szaxofonos-zenekarvezető Karel Krautgärtner. A fennmaradt dokumentumok szerint ezeken mindenekelőtt Art Tatum, Thelonious Monk, Dizzy Gillespie, Miles Davis, Dave Brubeck, Bill Evans, Charles Mingus, Stan Getz, Gerry Mulligan és Chico Hamilton művészetével ismerkedhettek az érdeklődők, illetve külön ötrészes előadás hangzott el a big bandek és a hangszerelt zene témaköréből. A jazzklub első évében körülbelül harminc magyar együttes - trió, kvartett, kvintett - és szólista kapott lehetőséget a Dáliában a bemutatkozásra, lényegében mindenki, aki ebben az időszakban ebben a műfajban számított (a fellépők részletes listáját lásd külön keretben). A feljegyzések szerint Pege Aladár és Vukán György műsorának egy része- 89