Jel-Kép, 1985 (4. szám)
FÓRUM - Gálik Mihály: Eltűnt milliók
VICSEK FERENC RÁDIÓMŰSORA milyen bérkeret tartozik, és ettől teljesen független a külső honoráriumkeret. A kettő egymással nem keverhető. Pedig végül is mindkét fajta kassza fizetőképes keresletet jelent. Vicsek Ferenc: A gazdaságosság kapcsán többször szóba került a példányszám. Ezért úgy gondoltam, hogy például a Népszabadság, amely messze a legnagyobb példányszámú napilap Magyarországon, rendkívül gazdaságos vállalkozás, így van-e? Horácski József: Mindaddig, amíg a Gálik Mihály Eltűnt milliók Bocsánatkéréssel kezdem, a címet kölcsönvettem szeretett hetilapom, a Sportfogadás szerzőjétől, O'by-tól. A titokzatos O'by a közelmúltban hosszú hetekig tartó folytatásokban, Eltűnt milliók címen adta közre írását, amire — mármint a milliók eltüntetésére — a T. Olvasó tippelhetett is. Nem emlékszem, mi volt a helyes megfejtés jutalma, mint ahogy abban sem vagyok bizonyos, bár valami azt súgja, hogy az O'by szerzői szignó Obersovszky Gyulát, a lap felelős szerkesztőjét sejteti. Azt is bevallom, hogy egyetlen folytatást sem olvastam el O'by írásából, ami lehet ugyan súlyos elfogultság az ismeretlen szerzővel szemben, de hát nekem kriminek ott a lap terrénuma, a sportfogadás, azon belül is a totó. Igen, a totó, milliók pénzének eltüntetőse és kevesek millióinak forrása. A totó, a költségvetést évente súlyos százmilliókkal gyarapító össznépi játék. A totó, heti reménységünk önmagunk zsenialitásának igazolására és anyagi szanálóSzikra Lapnyomda új, nagy nyomóbázisa el nem készült , addig a Népszabadság az adott 700—750 ezres példányszáma mellett tisztességesen nyereséges volt. A Népszabadság most nem nyereséges, mert az új nyomdabázis üzemeltetése, fenntartása, az óriási amortizációs költségek azt eredményezték, hogy megnövekedett a Népszabadság és — tudomásom szerint — az ugyanott készülő Népszava előállítási költsége. De a többletköltségeket mi a saját forrásainkból fedeztük, sára. A totó, amelynek a világa — legalábbis számomra — minden kriminél izgalmasabb és kiszámíthatatlanabb. „Csupa sport a totó meg a labdarúgás. S ami még velejár, az a sportfogadás . . ." — a reklámcsasztuska két sora — Rátonyi Róbert előadásában ma is a fülembe cseng, akár le is kottázhatnám, de minek. Aki hallotta valaha is — értsd: a 60-as években, a futballmecscsek szüneteiben a stadionban — úgy se felejti. Igaz, akkor még nem totóztam, nem vettem a Sportfogadást, egyáltalán, optimistábban néztem a jövőbe. Akárhogy is volt, ne nosztalgiázzunk. Vicsek Ferenc rádiós műsorából ma már tudom, hisz a lapot kiadó Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója maga mondta, hogy a Sportfogadás nagy üzlet. 1984-ben 21 millió forint nyereséget hozott a Lapkiadó Vállalatnak, ami önmagában