Jel-Kép, 1985 (4. szám)

FÓRUM - Üzlet-e az újság? Vicsek Ferenc rádióműsora

VICSEK FERENC RÁDIÓMŰSORA tosan meghatározzák a lap struktúrá­ját, a kiadás módját és a lap árát. És most térjünk vissza a Lapkiadó Válla­lathoz. Egy hetilaptól például megkövetel­hető lenne, hogy gazdálkodjon önálló­an. Vince Mátyás például szívesen vállalkozna is erre. T)e nem nagyon van rá módja. Elképzelhető, hogy a Lap­kiadó Vállalatnál néhány év múlva már ugyanolyan önálló gazdálkodási kere­tek alakulhassanak ki, mint például a gyárakban, egy-egy üzemben ? Siklósi Norbert: Perspektívában erről is szó lehet. Néhány év múlva egyes szerkesztőségek akár önálló elszámolású egységgé alakulhatnak át. Vicsek Ferenc: Visszatérnék egy gondolat erejéig a beszélgetés elején el­hangzott kifejezéshez, a misszióhoz. Ki a vállalatnál a missziófelelős ? Vagy missziós bizottság van-e ? Kik azok, akik eldöntik, hogy például egy irodal­mi lap mennyi támogatást kapjon, és hogy mennyi pénzt vonnak el egy nyereséges laptól ? Siklósi Norbert: Az igazság az, hogy a Lapkiadó Vállalat a párt és a kormány intenciói alapján tevékenykedik. A társadalom fejlődése következtében nem. egy esetben létesítünk, szervezünk új kiadványokat. És attól függően, hogy ezeknek a kiadványoknak ki lesz a gazdája, hogy ki vállalja az apaságot, attól függően döntenek a lapkiadás költségeinek fedezéséről. Nem egy eset­ben előfordult, hogy egy-egy új kiad­vány megjelenésekor a felmerült terhe­ket a Lapkiadó Vállalat pártbizottsága, szakszervezeti bizottsága és a vállalat állami vezetése vállalta magára, azzal, hogy egyéb nyereséges tevékenységből fedezi az új kiadvány megjelentetésé­nek költségeit. Például a nagyon nép­szerű Film, Színház, Muzsika vesztesé­ges kiadványa a vállalatnak. 1984-ben a lap vesztesége 12 millió forint volt. Ugyanakkor a Fürge Ujjak, ez a nép­szerű, kötéssel, horgolással foglalkozó havilapunk, nyereséges kiadvány. Az 1984. évi nyereségük csaknem 15 millió forint volt. Az Édes Anyanyelvünk, amit már Kodály Zoltán kezdeménye­zett és mi megjelentettük — cg.Y" milliónál több veszteséget jelent a vállalatnak. A Fotó című lap vesztesége tavaly 1,7 millió forint volt. Ugyan akkor a Sportfogadás 21 millió forint nyereséget hoz a vállalatnak. Vicsek Ferenc: Üzlet-e a postának a terjesztés ? Akik egy kicsit járatosak a szakmában, tudják, hogy minden lap árának 31 százalékát kapja a posta a terjesztésért. Fedezi-e ez a 31 százalék a terjesztés költségeit ? Reich Rudolfné, a postaközpontban a hírlapügyosztály vezetője. Reich Rudolfné: A Magyar Posta 1984-ben több mint 1,3 milliárd lapot terjesztett. Ha csak a gazdasági ered­ményt tekintem, akkor a posta nagyon komoly veszteséggel terjeszti a kiadvá­nyokat. 1984-ben több mint 250 millió forint volt a veszteségünk. Az eladott 1,3 milliárd példány 68 százaléka elő­fizetéssel kerül az olvasóhoz és egy elő­fizetői példányra 40 fillért fizetünk rá. Vicsek Ferenc: Miből fedezik a vesz­teséget ? Reich Rudolfné: Korábban kaptunk állami támogatást, egészen 1977-ig. A negyvenszázalékos lapáremelés után jó pár évig a Magyar Posta nyereséggel terjesztette a lapokat. De jött az öt­napos munkahét, igen komoly béreket kellett fizetni a hírlapkézbesítőknek, ezért a terjesztés ismét veszteséges lett. Most az egyéb üzletágak nyereségéből fedezi a posta a hírlapágazat vesztesé­gét. Például a telefonéból. Vicsek Ferenc: Mennyit kellene fizet­nie egy előfizetőnek egy napilapért, ha a lap árában teljes mértékben benne foglaltatna a terjesztés költsége ? Reich Rudolfné: Az előbb említettem, hogy a veszteségünk napilaponként körülbelül 47 fillér körül van. Ha cgv napilap ára 1,80, tehát ehhez kellene hozzáadni a csaknem ötven fillért. Vicsek Ferenc: Kiszámították-e azt, hogy mennyibe kerül a városban egy lap kézbesítése és mennyibe falun ? Reich Rudolfné: A kézbesítési költsé­geinket nagyon nagy mértékben meg­határozza a megtett út, a települések szétszórtsága. Amikora hírlapterjesztés 70

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék