Jel-Kép, 1988 (4. szám)
KÖZELKÉP - Jakab Zoltán: A sajtótermékek ára és fogyasztása Magyarországon 1957-1987-ben
38 A SAJTÓTERMÉKEK ÁRA ÉS FOGYASZTÁSA . 10. tábla azonban nem lehet elfelejteni, hogy e háztartások fogyasztási szintje a legalacsonyabb. Egészében véve a fogyasztói reagálások nem változtatták meg a sajtókeresletben korábban kialakult rétegkülönbségek rendjét. 1976-ban és 1983-ban is ugyanaz volt a fogyasztás mennyisége szerinti rangsor: szellemiek — munkások — kettős jövedelműek — parasztok — inaktívak. Csökkentek viszont a rétegek közötti fogyasztási különbségek, mennyiségi értelemben. A szellemiek fogyasztása 1976-ban kereken háromszor akkora volt, mint az inaktívaké, 1983-ban viszont már csak valamivel több mint kétszeres különbség mutatkozott. A szellemi és munkásháztartások fogyasztása között is csökkent a különbség. (1976-ban a szellemiek 1,7-szer, 1983-ban 1,6-szor annyi lappéldányt vásároltak mint a munkások.) A társadalmi rétegek között mutatkozó különbségeknél jóval nagyobbak a jövedelmi rétegek fogyasztási differenciái, amit a legfrissebb (1985-ös) háztartásstatisztika alapján a 10. tábla mutat be. A legkisebb és a legnagyobb fajlagos személyes jövedelmű csoportokat összehasonlítva, a következő arányok adódnak: aktív háztartások, városokban 2,93-szoros aktív háztartások, községekben 2,09-szeres inaktív háztartások, városokban 2,34-szeres inaktív háztartások, községekben 1,76-szoros. Ugyanazon jövedelmi csoportokon belül viszont — most csak a két szélsőt mutatva be — kisebbek az arányok. A városi háztartásokban tehát nagyobb a a községi háztartásokban, ami minden kijövedelmi különbségek hatása a sajtófozonnyal összefügg a kínálat (terjesztés!) fogyasztásban tapasztalható eltérésekre, mintlentős differenciáival is. Városi és községi aktív, illetve inaktív háztartások által évente vásárolt átlagos lappéldányszám, az egy főre jutó évi személyes jövedelem kategóriái szerint, 1985-ben (darab) aktív inaktív városi községi városi községi háztartások legfeljebb 21 600 Ft 120 114 116 87 21 601—31 200 Ft 194 181 100 86 31 201 40 800 Ft 240 202 155 102 40 801—50 400 Ft 251 227 192 131 50 401—60 000 Ft 293 256 217 150 60 001—69 600 Ft 291 233 237 173 69 601 és több Ft 352 238 271 153 Megjegyzés: A számítás módja ugyanaz, mint a 9. tábla adatainak esetében. Legfeljebb 69 601 Ft 21 600 Ft és több az aktív városi háztartások fogyasztása az inaktív községiekhez képest 1,38 2,30