Jel-Kép, 2001 (3. szám)

ÚJ TECHNIKÁK - György Péter: Abdul Kassem Ismael és Comm Badge. Globális információs társadalom - lokális válaszok

gitális technológiai környezetben kialakított nyilvánosság struktúrái akkor lesznek valóban társadalmiasítottak, ha kellő számú felhasználó találta meg azt. Mindennek számos feltétele van, kezdve a domain-név stratégia bizonyos fokú közérdekű kontrolljától a vitathatatlan közérdeklődésre számot tartó tartalmak megjelenéséig. Ne felejtsük el: az azonos portálon szereplő menüpontok kontextusteremtő erővel bírhatnak, a Bazár és a Katedrális nem összevethető intézmények. Ha jobban meggondoljuk, ami a kereskedelemhez, a pénzforga­lomhoz való viszonyt illeti, épp a minden vackot tartó bazár az, amelytől pénzt remélünk. A katedrális látogatása - eltekintve a turistainváziótól sújtott épületektől - legalábbis java­részt ingyenes és javallott. Bazárok nélkül nehéz meglenni, ám a katedrálisok valóban el­igazító erővel bírnak. Mindaz, ami egykor Köln városának dómja volt, majd a modern kor­ban az olyan múzeumok, mint a Louvre vagy a Metropolitan, mindezek a megkerülhetetlen helyek részben az internet világába húzódtak át. Nekünk az a dolgunk, hogy létrehozzuk sa­ját kultúránk virtuális reprezentációját, tehát mindazokat a digitális intézményeket, ame­lyek egyszerre teszik lehetővé a new economy beindulását, és a hagyományos nemzeti kul­túra narratívájának hypertextualizálódását, tehát metamorfózisát. A kérdés „mindössze" az lesz, hogy mikor, s mennyit tud majd magyarul a Comm Badge. Vagyis a Beszéd Jelvénye. JEGYZETEK metaforáknak jelentős és világteremtő erejük lehet, jó néhány olyan „buzzword" vált ismertté az internet történetében is, amely jelentős mértékben hatott annak fejlődésére, különös tekintettel arra, hogy a bitek és bájtok mozgásának elsősorban intellektuális és gazdasági, valamint - a sávszélesség és tárkapacitás tekin­tetében - infrastukturális okai vannak.­ ­ A történeti magyarázatokkal kapcsolatban Hayden White négy paradigmát különböztet meg, így a formalizmus, organicizmus, mechanizmus és a kontextualizmus álláspontját. Ami az utóbbit illeti: „The informing presupposition of Contextualism is that events can be explained by being set within the »context« of their occurence." Hayden White: Metahistory. The Historical Imagination in Nineteenth-Century Europe. Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1973. 13. ill. 18. pp. 4 Mindez nem jelenti azt, hogy az információs társadalom kifejezés s annak bármely jelzős szerkezet­tel való kiegészítése ne lenne éppoly retorikai fordulat, mint maga az internet, amelyet „Infobahn"-ként, „data highway"-ként, „information superhighway"-ként is említ az irodalom. Vö. Sam Inkinen: The Internet, „Data Highways" and the Information Society, A comment on the Rhetoric of the Electronic Sublime. In: Mediapolis, Aspects of Texts, Hypertexs and Multimedial Communication ed. By Sam Inkinen, Walter de Gruyter, Berlin, New York, 1999. 5 Manuel Castells: The Rise of Network Society. The Information Age: Economy, Society and Culture, vol. I. Maiden, MA/Oxford, Blackwell, 1996. John Naisbitt - Patricia Aburdene: Megatrends 2000. The 1 Robert L. Hillard - Michael C. Keith: The Broadcast Century. A Biography of American Broad­casting, Focal Press, é.n. 17. p. Mint Hillard és Keith megjegyzik, nem egy kutató szerint Sarnoff szövege, egykori memójának hitelessége kétséges. Ugyanakkor a „nagy hagyomány" értelmében a szöveg hiteles. Ha így van, akkor az egykori memo az egyik legjobb bizonyíték arra, hogy a technológiai fejlődés/változás esetében milyen komoly szerepe van az önmagát beteljesítő próféciának. Azaz, ha az internettörténet egyik legfontosabb „feltalálójának", Alan Kaynek fent idézett ismert fordulatát kifordítjuk: a jövőre vonatkozó predikciók elképzelése nélkül a jövő sem valósulhat meg. 2 „Possible worlds are cultural constructs, but not every cultural construct is a possible world." Umberto Eco: The Limits of Interpretation. Indiana University Press, 1990. 68. p. Úgy vélem tehát, hogy a

Next