Jelenkor, 1980. július-december (23. évfolyam, 7-12. szám)

1980-07-01 / 7-8. szám - Weöres Sándor versei

Sovány vigasz A szögletbe az árny beépült, nem zárja ki a fény. Ott hever madzag, régi kártya, ócska sapka, rozsdás vaskályha, mind,­miben nincs remény. Mégis majd egyszer elindulnak, sok becses régiség, kuckójukat kibontja csákány, és az értékes holmi láttán színeket szór az ég. Bátorság Ahol elfogy az út, dzsungel sűrűjében haladni ki tud? Merész, aki tud, s a bozontoson át elveszti magát. Előbb csak a láb, azután a törzs eltűnik odább, és végül a tej, hogy nincs aki látja, belevész a homályba. Ruházkodás Sötétségből készítem kabátom, a sötétség szeleteiből szabom, varrom. De világosságból szerzek hozzá arany gombokat.

Next