Jelenkor, 2005. július-december (48. évfolyam, 7-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám - Nádas Péter: Achimének
a költészetéről ugyan semmit meg nem tudhatunk talán az emberhez kerülünk közel akit mások Achimnak Joachimnak a lépcsőházban Sartorius úrnak neveznek egészen precízen doktor Sartorius veszélyes testközel mit tud kit ismer mit figyel ha az embert és a költőt el lehetne egymástól választani nem lehet elválasztani azonosságuk szabad szemmel nem látható a költőt testi valójában sose látod ebben a szép könyvében pedig láthatóan különválnak egymástól messzire távolodott jéghegyek az énről levált és némán úszó hideg tömege képes a Titanicot elsüllyeszteni hiába keressük nem a saját költészetének viszonylatába helyezi mások költeményeit arra figyel milyen viszonyba helyezik el önmagukat a költőtársak ő maga váratlanul fog elibénk kerülni nem világirodalmat lát ez nem holmi globalizáció követi a műfaj korokat és kultúrákat összefűző szálait vannak lények akik különböző pozícióban majd mindenütt mindig verset írnak az ember csak megy kezében az új költészet atlasza erdők hegyek sivatagok tengerek a megfelelő leltári adatokkal is felcédulázza Les Murray életét a dédapjánál kezdi el a New South Wales-i erdős dombok között fűrésztelepek zajában istállók trágyamelegében