Jelenkor, 2009. július-december (52. évfolyam, 7-12. szám)
2009-07-01 / 7-8. szám - Vasadi Péter: Szenvedéstörténet
II. hanem hogy - s beláttam - érthetetlen, milyen s miért vagyok; el is fogadtam: úgy kellene, ahogy a többiek; de nem ment, s nem tudom azóta se; ezt büntetik -jó, és végül megnyugodtam. Mert ha hó hull, mindig fehér. Ügetnek gyönyörű lovak, s dúdolnak is félhangosan. Minden kannának van füle. Kis fejszével aprítom a gallyat. Ha létrád van, de csak ereszig ér, ég felé lépegetsz. És nézni úgy kell, mint a láng, de szemhunyástalan. S minél inkább mindenki vagy, annál jobban magad. Nyitott tenyérrel élj. S merítsd meg óriásforgáshoz krétaporban.