Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-01-14 / 4. szám

inét, mivel, úgy mond, nem szabad a’ pol­gárnak magát azon nyilatkoztatással, hogy ő egy olly cultusnak, mellyet maga csi­nált, szolgája, semmi törvényes köteles­ség alól felmenteni. Újabb hírek szerint gróf Sebastiani bete­geskedése miatt Perier ur tartja meg a’ külső ügyekbeli ministerséget ’s helyébe a’ kereskedés mostani ministere gróf d’Argout lép. A’ „Constitutionnel“ (liberális franczia újság) felszólal azon vád ellen, hogy őt a’ ministerium megvásárlá, ’s főbb szerkezte­­tőji közül három el akar válni tőle ’s új Constitutionelt alapítani. Egyszersmind ki­fejti princípiumait ’s azt mondja, hogy ő sem republicanus, sem napoleonista, sem carlista, sem radicalis, sem ministeri. Azt mondja, hogy az 1830diki consti­­tutiónak is azon dynastiának, melly azt alapitá, mindenkor hive marad, és soha egyiket a’ másiktól nem választja el. Hogy ő ministeri nem, so­ha nem volt, nem lesz ’s nem is lehet az. A’ ministerek is emberek, igy szól, ’s van mindég törvénytelen cselekedet, mellyet kimutatni,­­ visszaélés, mellyet feladni, igazság és jus, m­ellyet védeni, ’s kivált­ság, melly ellen szólani kell. Ő csak a’ tettet támadja meg, nem a’ személyt, a’ princípiumokat közönséges jóllét tekinteté­ből védelmezi ’s a’ t. Bouvier-Dumolard elkezdé az újságok­ban feleleteit, ’s a’ mennyire hírlapok után ítélhetni, jól és nyomosan. Megfelelt azon vádra is, mintha a’ kormánytól 1814 ben kapott politiai költségekből tetemes sum­mát engedelem nélkül saját hasznára fordí­tott volna. Úgy látszik, a’ közvélemény pár­tolni kezdi e’ férfiút ’s hajlik a’ lyoni dol­gok körül történt hibák egy részét Dumo- Sard nyomos előterjesztései után a’ minis­­­teriumra visszahárítani. A’ lyoni nemzeti őröktől elszedett fegy­ver, mindössze 1ő—18,000 darab, Valen­­eebe küldetett. Ennél fogva itt nem igen reméllhetni a’ nemzeti őrség uj rendbe ho­­zatalát. Legközelebb két királyi parancsolat jelent meg, mellyeknek eggyike a’ kincstári fize­téstől megfosztja sör a’ lódik Károly ide­­jebeli mind azon paireket, kiknek kinevez­­tetésöket az új charta 68ik czikkelye meg­semmisíté. sor azokat, kik az 1830 augusz­tus leikén megállapított törvényes esküvést letenni vonakodtak. — A’ másik rendelés Vill­éle, Corbiére, la Bourdonnaye, Peyron­­net, Frayssinous , Laroche - Jacopielein , Chateaubriand és Gróf d’ Uzes urakat szinte fizetősöktől fosztja meg. A’ pair-törvényszék most egy igen nagy figyelmet gerjesztő pörrel foglalatoskodik : t. i. Augusztus 16 án halva találták a maga szobájában Bourbon f herczeget, ki véginté­zetében a’ király negyedik fiját rendelte örökösének, és egy Fouchéres nevű angoly asszonynak, ki a’ herczegnél lakott, 2 millió frankot ’s több fekvő jószágot ha­gyott. A’ vélt örökösek egyike, Rohan her­­czeg, most ezen végintézetet megsemmisítet­­ni kívánja azon oknál fogva, hogy a’ meg­holt herczeg a’ végrendelést nem önként hanem az angoly asszony kinszeritésére tet­te , kiről, hogy czéljában boldogúlhasson még azt is állítja, hogy a’ herczeget szán­déka teljesítése végett még kegyetlenül meg is kinzotta ’s t. i. A’ követ-kamara Dec. 30diki ülésében előadta Thiers ur a’ biztossági tudósítást az 1832dik esztendei budget (országos vagy status - költségek) iránt. Ezen budgetre melly a’ rendes, és rendkívüli költségekkel 1,097,000,000 frankra (mintegy annyi vál­tó-forintra) terjed, a’különféle mínisteriu­­mi ágak osztályainál a’ biztosság által javas­­lott kímélések: 10,650,082 frankra mennek. NÉMETORSZÁG. Mainz December 22ikén : Végre ide is el­érkezett a’ Sz. Simonisták néhány apostola kémlelni, ha vagyon alkalmatos e földünk felekezetjök veszedelmes magyar tenyésztő­.

Next