Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-01-04 / 1. szám

rantiájit, úgy h­asonló ’s még több okkal mondhatjuk, sikeresíthetjük azt ma, kegyes Fejedelmünk uralkodása alatt. Jelesen a’ mint a’ Király és Nemzet 182.8 é­s 1830- ban, mind a’ két ízben olly édes ’s felsé­ges alkalommal, koronázólag tudnillik 's tör­­vényalkotólag, léptek egymás­­iránt fel, azt méltán epochának, egy uj, „ab restaurata constitutione“ nevezendő időszakasz kez­detének tekinthetni, mellyet, főkép ha zsen­­dülő gyümölcsei kívánt érleletre juthatnak, az érző maradék hálával és korunk és erőnk magasztalásával emleget meg. Illy szép idő­ponthoz olly közel ’s nyelvünk országlása ’s törvényink újra születése hajnalán, annyi nagy remény elébe menve, mit kívánjunk a’ buzgón szeretett hazának minden lelki’s testi mirigy eltávoztatása mellett egyebet, mint hogy e­ bölcs és dicséretes után az idő józan lelkéhez módosulva ’s más nagy Nemzetek példájihoz magasodva, csü­gged­­h­etlen hazafisággal, fér­fias mérséklettel, gon­dos előrelátással haladjon elő minden tagja, ’s közintézetink virágoztán, műveltségünk díszletén a’ szív, lélek, ész malasztiban ’s minden lehető boldogság áldásiban részesül­jön az egész nemzeti test; minden jót, nagyot, szépet és dicsőt, a’ mit más szabad népek Törvény-alkotmányában constitutiónk, csi­­noskodásunk, emberiségünk lelkével egyen­­lithetőt fel , sajátjává honosítson ’s koronás Urával ősi hűség ’s okosság szerint egyesül­ve nyissa meg a' nemzetisedés és úgy a’ nemzeti nagyság mindannyi kútfejeit ’s ol­vasszon minden egyes erőt egy bonthatat­lan egésszé, ’s emeljen olly annyira, hogy a’ magyar haza legyen a’ legelső, mellyről büszkélkedve lehessen mondani: az egyes ember benne a’ haza maga s az egész haza mint egy ember! — Ő cs. kir. Felsége méltóztatott a’ múlt December 16ikán Mélt. Ilapos­ Mérei Mérey Sándor cs. k. Kamarás, udvari Tanácsos és Referendarius Urat, a’ Status-és Con­­ferentialis Tanácsosságra magasztalt előbbi Personalis, Nagy méltóságú Székhelyi Majr­­áth György Ur helyébe, királyi személyes jelenlétének törvényszékbeli Helytartójává (Personalissá) kegyelmesen kinevezni. December 26-án 8 óra tájban Bécsben meghatározott néhai Nagyméltóságu Palotai Gróf Frimont János, Antrodoccoi Iter­­czeg, cs. k. lovassági Generalis, a’ Hadi Ta­nács Elölülője, mely vizkórságban, számos vi­tézi érdemű életének 73 esztendejében. Tek. Fegyverneki és Felső-Penczi V­i­d­a László, Pest és Heves vármegyei Táblabiró ’s a’ magyar Játékszínnek hosszasabb ideig­­len, 1808—1812ig, tetemes áldozata fentar­­tója, közelebb múlt December 2dikán hunyt el Törtelén, Pest vármegyei szabad nemes gyarmaton, hat árváinak bánat - só­hajtásból környékezve. Hazafi tette és Sze­mere Pál Táblabiró s tud. magyar nemzeti akadémiai rendes Tagnak e’ ritka érdemet dicsőítő gyönyörű verse megmentendik min­den bizonnyal feledékenységtől a’ hamvadó Üdvözültet. Perseus és Andromeda nyom­tatott színdarabján kívül Szabina nevű Románia maradt kéziratban, Pozsonyból December 28 án. Tegnap díszes egyházi szertartással nyittatott meg azon mintegy nyolczvan esztendeig zárva volt és sz. János evangélistának szentelt fiók­templom, melly a’ Szent Ferencz itteni Szerzeteseinek Kun László által építtetett szentegyházhoz vagyon kapcsolva. Régisége túlhalad minden emlékjeleinken,’s őseinknek ide szakadt ekkor alkalmasint már fenálla. Az, épület gothusi ’s ügyesen faragott csinos kő­mű, alatta hasonló terű ’s készületű sír­bolt vagyon. Nagy tiszteletű P. Golessényi Pantaleon Provinciálisnak és a’ buzgó hí­vek adakozásának köszönjük e’ jeles régi­ségnek költséges megújittatását és mint­egy hamvából felélesztetését. Egy Pozsonyi társaság a’ múlt tavasz­kor 53 hold szántóföldet ültetett be czékla (beta cycla altissima) palántával ’s mint­egy 12000 mázsányi czukorrépát termesz­tett , ebből most Gróf Apponyi nemzetség Virágvölgyi majorjában legszebb foganat­ $\ ' J?/ 2

Next