Jelenkor, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-01-14 / 4. szám
JELENKOR. 4. szám. Pest, szombat. Januar. 14. 1832. Foglalat: Magyar- es Erdelyorszag. (Előlépesek. Játékszín Szabadkán. Vegyes tudós.) Anglia. Francziaország. Németország. (Mainzi hírek a St. Simonismus terjedéséről.) Burkusország. Olaszország. Szardínia. Hollandia, Belgium. Török birodalom. Elegy hírek. Pénzfolyamat. MAGYAR- és ERDÉLYORSZÁG. A’néhány nap óta felenyhedt idő’s részint lanyha részint sebes esőzések miatt a Budapesti partmelléki jég felporhanyodván az éjjel takarodásnak indult s nyilván a reá tolongó felvidéki jeget is magával vonza, minthogy ma Dunánk egészen be van lepve jéggel. A’pesti Tudomány-egyetem Magistratusától közhírül adatik, hogy a’ Szentirás-tudomány (bibliai Studium) ujtestamentomi osztályának megürült tanítószékére mellyhez 1000 frintnyi rendszeres fizetés van csatolva, tartandó Concursus 1832 Martz. ükére határoztatott. Ő cs. k. Felsége méltóztatott az Erdélyi királyi kincstárnál Migos Gróf Kornis Mihály urat, Ts Kolos vármegye Főispánsága’ Helytartóját Tanácsossá — Sepsi-zoltáni Mélt. Czirjék Dienes urat T. Alsó Fejér vármegye Főispánját cs. k. Kamarássá — T. Bándi Bihary Márton urat a’ Nagyméltóságu Erdélyi kir. udvari Cancelláriánál udvari Ágenssé — végre December 25iki végzés által pedig Gidófalvi T. Csiszér Lajos urat az Erdélyi kir. Törvényszéknél számfeletti Táblabiróvá kegyelmesen kinevezni. Felséges urunk m. e. November táiként. Nezettei Boronkay János urat, az Esztergomi Érsekség Verebélyi és Sz. Györgyi praedialis Székeinek Nádorát királyi tanácsosi czimmel méltóztatott kegyelmesen felruházni. Szabadka Jan. elején: „Városunkban már régen nem valánk szerencsések színművész társaságot látni; azonban megjelenvén Abday Sándor, derék társaival e’ napokban adá az Árulás és szerelemféltés darabot, mellyben Abday után Böszörményi Joanna olly remekül játszott, hogy a’ számosan öszvesereglett nemes közönségnek nagy megelégedését méltán megérdemlék. Ezeken kívül Rácz, Szaplonczay és Kis szerepjüket (rollerokat) igen dicséretesen adák. Vajha nálunk is minden népesebb városunkban ingatlan lábra juthatna valahára már a színművészet állapotja, ’s ne kényteleníttetnének színjátszóink fazekas vagy sáfrányos módra városról városra vándorbottak 's jobbadán kopott és rongy szinkészületeikkel kalandozni!“ D. J. Pest Jan. 9.: Néhány hét óta sok élet mutatkozik honi termesztményink eladásában. Mintegy hét nyolcz ezer mázsányi egy, és két nyiretű gyapjú kelt el száztól 10— 12 forinttal drágábban mint az utóbbi leopoldi vásárkor, úgy hogy lakhelyeink (depot) jócskán kiürültek. S ha a’ vásárlási kedv, melly különösen a’ Morvai és Sziléziai fabrikák részérül elevenül jelentkezik, darab ideig illy divatban marad, úgy a’legközelebbi József vásárra némelly gyapjúfajtában hiányosságot fogunk érezni. Olajban (a’ legtisztább repeze-olaj 16 ezüst forinton kelt) és dohányban is sok eladás történik, az utóbbi czikkely mindazáltal nem nagyobb áron a" Leopold vásárinál. * A’magyar olvasó társaságok szaporodása hazánkban (mint amillyet T. Győr vármegyéről a Pozsonyi deák újság idei Iső számában közöl) nagy örömet és reményt gerjeszt országszerte minden hazafi kebelben, mivel ezeket nem csak műveltség-terjesztésre szolgáló hathatós eszköznek, hanem alapos szerkezet mellett jövendőre olly intézetnek is tekinthetni, hol idő jártával elő.