Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-07-10 / 55. szám

ner Ferencz 52 sz., Thaller József 50 sz., Vogi József 28 sz., Blauhorn Mihály 40 sz.; szószólóvá Pucher József 38 sz . belső ta­nácsbeliekké : Hauer Dániel 153 sz., Palko­­vics Ferd. 43 sz.; főjegyzővé Pintér Mi­hály, aljegyzővé Jelusics János 46 sz., alügyésszé Árvay Ignácz 44 sz., város­ka­pitánnyá Furthinyi Ignácz 46 sz., polgár­­mesterré Dollinger Károly 38 sz., főbíróvá Pirger Mihály 52 szóval. Örömmel jelenthetünk ismét egy pár ma­­gyarodást. Felső Abaujban fekvő Semse hely­ség lakosi, eddigien csupa tótok, most bámul­ható hamarsággal változnak magyarokká. A’ kezdetet ugyan is gyermekeik tevék, kiknek különösen magyar nyelvben taníttatásukra a’ helység derék földes ura ’s asszonya (m. Semsey Jób ur’s hitvese, szül. gróf Keglevich Éva) illő fizetés mellett önpénztárukból, magyar tanítót rendeltek, ’s a’ jelesb tanu­lók közt osztogattatni szokott ajándékok mel­lett (egész öltözet-ruhák, utas mellény, csizma, kalap, pénzdarabok’s a’ t.) a’ fo­ganat már annyira ment, hogy az iskolás gyermekek mindnyájan beszélnek magyarul, szüleik pedig velők az egyházban ’s a’ most tartott jubileumi ájtatos menetekben (proces­­siókban) már együtt magyarul énekeltek, i­­mádkoztak, köszönnek’s a’ t. — Itt hazafi pár­tolás szül magyarokat; — menjünk a’ muraközi Horvátokhoz,névszerint a’Perlak­ivárosiak­hoz, itt meg csupán egy igen tiszteletes taní­tónak Rigó Józsefnek, ’s a’ város vidékebe­­li fiók falusi iskolákra vállalt segédtársának példás szorgalma volt képes a’ kezök alá bí­zott tanulókat nem csak olvasni ’s írni magya­rul, de már beszélni is megtanítani; hogy valóban ki e’ várost egy pár év előtt látta ’s most újra látná, eleget álmélkodhatnék, mint történhetik ennyi változás, ennyi hala­dás egyes emberek szorgalma ’s külső hatal­­masb pártfogás vagy csere nélkül. Köszö­net mind a’ két rendű nemes iparú polgárnak! (Kir. kam. tud.) A’ nagymélt. m­. kir. udv. Kamara Ujpa­­lánkán a’ megürült 30di hivatalra Weichlein Károly henndorfi 30dost; a’ krapinaira Mül­ler József kossutariczai 30di passualistát, ezen hivatalba ismét Lukics Demeter jesze­­novai 30di felügyelőt; nádkuti 30dossá Per­­schill József Bruckon volt 30ad-tisztségi ír­nokot, ennek helyébe Punkckh Károly prac­­ticanst; végre a’ pozsonyi 30adhoz­­ik tisz­­tiirnokká Kretting Károly Pesten volt írno­kot ’s ennek helyébe Spacsek Ferencz Po­zsonyban volt practicanst alkalmazá.­­ A’ beszterczebányai bánya-törvényszék helyet­tes jegyzői megürült hivatalára a’ selmeczi fő kamara-grófság irnoki hivatalának acces­­sistáját Szakmáry Józsefet; itt Budán pedig tulajdon levéltáránál Roszinszky Ferencz és Jabloniczky Aloiz előmozdittatási által meg­ürült két jelentős (indicansi) tisztségre u­­gyanazon hivatal eddigi írnokait Rupp Ja­kabot és Turcsányi Istvánt, ’s az ekép megü­­rült két irnoki helyre Fináczy Károly és Csiffáry Vincze accessistákat nevezé ki, vég­re Komáromban ellenőri sómázsamesterségre Eckmayer József Makován volt sóárnokot (perceptort) saját kérelmére; hradeki só­­mázsa­mesterré Csiszinszky Flóri rosenber­­gi sóm­ázsást’s ennek helyibe Horánszky Jó­zsef Tardoson volt sópajtaért. A’turegyházi juhtenyésztésre felügyelt kétfélés kam. ispán Leszery István meghalt. ANGLIA. Az alsóház jun. 2l­ki ülésében az izlan­­di egyházi reform tovább vitattatása jött is­mét szó alá. A’ 147 ik czikkelye a’ legfonto­sabb’s legérdekesb. Ezt.i.azt mondá az ere­deti ministeri javaslat szerint, hogy a’ püs­pöki székek kevesbitésiből ’s a’ gazdagabb beneficiumokra vetendő lerovatokból ereden­dő feles jövedelem eleinte ’s főleg ugyan templomok ’s egyházi épületek emeltetésire ’s javittatásira, utóbb pedig a­ parlla­­menttől szabadon választandó ve­gyes czélokra fordittassék, így ezen zá­radék nyilván kimondá azon, most már csak az egyháziak és felsőháziaknál kétes prin­cípiumot, hogy t. i. a’ status vagyis annak törvényhozói hatalma, az egyházi jövedel­mekről szabadon rendelkezhetik. De az an­gol felsőház a’ bilinek épen ezen princípiu­ma ’s záradéka ellen készült leginkább. A­­zért is Stanley úr felállván, itt a’ kormány nevében azon módositványt ajánlá, hogy az érdeklett jövedelmek ne „vegyes czélokra“ hanem csak ollyan, egyházi költségekre fordittassanak, mellyekre ezelőtt az úgy ne­vezett egyházi adózások (Westry cess, Kir­chenabgaben) fordittattak. Stanley úr nyíl-

Next