Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-10-23 / 85. szám

lapján találtató laik alaprendelet szerint fog­nak választatni, melly e képen szól: „10. A’Casino valamennyi részese, annak folya­matban tartatását ’s a közülés határozásai végrehajtását cselédeire felügyelést ’s a’ pénz kiadásokat 3 igazgatóra, 1 Jegyzőre ’s 30 személyből álló Választottságra bíz­zák , kik az uj végzés szerint évenkint a’ januári közülésben ekép újra választatnak. — Minden megjelenő részes egy, a’ tőle választatni kívánt 3 Igazgató, a’ Jegyző és a’ 30 Választottsági tagnak neveit foglaló levélkét az e’ végre kiállitott medenczébe vetvén,­­ az Egyesület három biztost ki­nevez, kik becsületüket lekötvén, nyilván fogadást tenni tartoznak, hogy a’ közkiván­­ságot hiven s részrehajlatlan kijelelik , melly czél végrehajtására ugyanaz nap különösen öszve ülvén, az említett levélkéket átvizs­gálják, ’s a’ többség akaratját belőlük ki­vonván , a’ más nap tartandó gyűlésben, mellyre mind az előbbi Igazgató, Választott­sági tagok ’s Jegyző, mind az ezen hivatalok­ra kinevezendő uj tagokat meghívják , a’ szavazatok kinyilatkoztatott több ’s mennyi­sége szerint az uj Igazgatót’s Választottsá­­got a’Jegyzővel együtt kikiáltják. — Ugyan ekkor a’ mindenkit illető tisztség s minde­nek rendes á­tadása ’s vétele a’ biztosság befolyása mellett végbe menend. Ha vala­­melly új választott Igazgató vagy Válasz­­tottsági tag ezen hivatalát fel nem vállalná, az utána legtöbb szavazattal biró jutand he­lyébe. Értetődik, hogy ezen biztosság mun­­kálódása ’s kinevezése ellen semmi kivétel ’s ellent­ség nem lehet.“ — Kéretnek ugyan azért a’ megjelenni kívánó részes urak, hogy az általok választatni kivánt Igazgatók , Jeg­yző ’s Választottsági tagok neveit ma­goknak előre f­e­l­j­e­g­y­e­z­n­i és igy az említett gyűlésen a’ választásra elkészülve megjelenni méltóztassanak ; a’ menny­ire le­hetséges, tekintettel lévén arra, hogy Vá­lasztottsági tagok, ’s kivált Igazgatóknak és Jegyzőnek mind ollyan tagok választas­sanak , kik folyvást, vagy­ legalább az év nagyobb részében Budapesten tartózkodnak, és igy az intézetet rendes forgásban tart­hatják. Költ az ev f. hón. 17 ikén tartatott választottsági gyűlésből. Fregardt János m. k. mint helyettes ijjaz­gató. ANGLIA. Octob. 3ikán mintegy 400 ujoncz , mel­­lyeket Symes kapitány toborzott dona Ma­ria szolgálatára össze, hogyáel Westmins­tert ’s indult Rotherhid­ebe, hogy itt a’ ne­vezett kapitány felügyelése alatt Gravesend felé hajóra üljön. Más nap, u. m. oc­. mikén, kelle Thunderer briggen a’ Themséböl kié­­vezniök. Mingyárt hajóra keltőkkor forma­ruhát kaptak ’s 2 font 5 shillinget, mintegy havi zsoldjokat fejenkint, előre. Ugyancsak Mikén don Pedro ügyvivői erősen rajta vol­tak a’ szokott gyülhelyeknél, hogy még mi­nél több ujonczot bérlelhessenek, minthogy utasítást kaptak egy egész — 1000 főből ál­ló — ezrednek szerkeztetésére. Azon osz­tályt, melly ez nap útnak indult, Kelly ez­redes vezérli. — General Macdonaldról, ki mint irtuk don Miguel hadának uj fővezéréül volt kijelölve, azt írja a’ Globe, hogy az előbb Angliában borkereskedő volt ’s Reay és társaival állott szövetségben, de megbu­kott. Marsai Beretford azt mondá felőle, hogy csak ő (Macdonald) értene hozzá, mi­kép kell a’ portugáliakat csatára vezetni. E’ tekintetben méltó megjegyezni, hogy né­­melly tudósítók szerint marsai Bourmont a­­zért mondott volna le a’ fővezérségröl, mi­vel a­ portugáliakat nem lehet rá bírni, hogy zárt hadlábakban v. sorokban harczoljanak, melly harezforma kétségkívül sok veszte­séggel jár, de melly nélkül, mondá Bour­mont, kétszer annyi emberrel sem lehet Lis­­sabont bevenni, mint a’ mennyivel don Mi­guel most bir. Mások azt is mondják, hogy némileg maga don Miguel is kényszeríttetve volt a’ franczia tiszteket elbocsátani, mivel ezek a’ migueli hadnak valamennyi fonto­sabb tiszthelyeit elfoglalván, ez által a’por­­tugáli tisztekben nagy elégületlenséget ’s több rendű panaszt gerjesztettek. Egyébi­ránt od­­­óikéig nem jött Portugáliából Lon­donba újabb hir; annyit tudtak hogy a­ 14iki ütközet óta egész sept. 25 ikeig semmi újabb ’s tetemesb hadi mozdulat a’ két részről nem történt. Mint hailik, lord Russell Lissabon­­ból vissza fogott térni, ’s helyébe angol-por­­tugált követül lord Howard de Walden (e­­lőbb Stockholmban) kineveztetni. — Éjszakamerikai hírlapok érkeztek Lon­donba , mellyek Truxillából julius 17iké-

Next