Jelenkor, 1833. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1833-04-27 / 34. szám

JELENKOR. 34. szám. Pest szombat april 27dikén. 1833­ Foglalat: Magyar és Erd­élyország (Pozsonyban ker. ütések april 22ikeig. Vlasics mint kir. biztos már Erdélyben. Nyu­­galm­azás. Debreczeni vásár. Nyírra közgyűlése april 2ikán. Temesvár és Sz. György kir. városok uj tisztikara. Sze­pesi magyarodás. Varga János ur n.Kőrösön professornak nevezve. Gerber Mihály f)­ Ausztria. Francziaország (kör. kant. ülések april 11 —13k. Minister­ rendszabások a’ menekvő Lengyelek, iránt. Laffitte nyilatkozása. A’ kormány me­moranduma a’ keleti dolgok felől) Anglia (O'Connell levele. Liverpooli ’s manchesteri vasút). Oroszország (a­ pétervári újság hiv. czikkelyének vége). Spanyolország. Schweiz, Törökország Bankrészvény. MAGYAR és ERDÉLYO­RSZÁG. Pozsonyban a’ BRek­e’ napokban tar­tott kér­­üléseikben folyvást az urbáriumi munkálatok hányogatásival foglalatoskodván, a’ IV -nak 2 —6ik fejezetein is (kilenczed, kisebb tartozások , szolgálat, szakmányféle ’s a’ t. tárgyakon) túl estenek. 22kén tartott k. ülésükben pedig egyedül a’ leikáról leér­kezett kir. válasz felett tanácskoztak. 19kén mint ifj. királyunk , Felsége születés­ nap­ján fényes isteni szolgálat tartatott. Horvátországi bán báró Vlasics Ferencz ur april 18ikán délutáni 4 órakor érkezett meg Kolozsvárra mint királyi biztos. A’pia­­tzon kiállított katonaságot megvizsgálván, ’s utána szállásán a’ katonai tisztikar udvar­lását fogadván el, azonnal báró Jósika János kormányszéki elölülő ur látogatására ment. O cs. kir. Felsége Udvarnoky Mihály szolnoki sótisztségi ellenőrt 40 évi hiv szol­gálata tekintetéből eddigi egész fizetése meg­hagyásával nyugalmazni méltóztatott. Debreczenből ápril 24ikéröl az ottani é­­pen múlt György-sokadalom v. vásár kezde­te ’s végzetéről vett tudósítások szerint az egész általában rosszul üte ki. A’ kézmü­vek széleiben nyomott, silány ’s érdemetlen áron keltek, ’s mind e’ mellett kevés men­nyiségben. Valamivel jobban keresték még is a’ selyem árukat. E’ czikkely kelete mind­inkább divatozni kezd, de nem ugyanazon irányban termesztése is, noha reá nézve, ha valamelly tartomány alkalmas , országunk bizonnyal nem alábbvaló. Híjában, nagyon a’ barmok neveléséhez szoktunk, nem csuda ha a’ bogarakat elmellőzzük, megvetjük. Egy kicsinyt szemesbeknek lennünk, bizony bi­zony nem ártana már valahára. Gabona kevés hozatott e’ vásárra, de ára is kevés volt, vevői keresői még kevesebben. A’ pénzszű­ke szemlátomást vala érezhető, a’ hitel pe­dig Széchenyink rajzolta lábon. Nyitra april 15dikén: a’ folyó hónap 2iki közgyűlésünkben élénk részvétet tá­masztott a’ nemzeti nyelv, és egy állandó pes­ti magyar játékszín ügye. A’ RK. és RR. A­­thene és Roma hajdankori nyelvbeli miveltsé­­gét tekintve, de közelebb múlt században a’ Franczia által adott példától gerjesztetve, ki nyelve tulajdonit ’s kecseit annyira kifej­té, hogy az közönségesen kedveit társalko­­dási, sőt mai napiglan diplomatikai nyelvvé fogadtatott, meggyőződnek a’ felől, hogy csak a’ nyelvnek bizonyos fokra hozott mű­veltségében kell értelmi felsőbbséget, és h­alhatlanságot keresniük a’ nemzeteknek. A’ régi és korunkbeli csinosult nemzetek csupán akkor érék el nyelvük tökéletes virág­zását, midőn azt köznevelésben használva, az emberi értelem ’s tudomány minden ágait nemzeti nyelven mivelék, ’s midőn azt játék­színeikre, mint a’föntebb ízlet és érzet is­koláiba, lépteték. — A’ Magyart a’ fölemel­kedett tiszta hazafiság egy nemzeti Akadé­miával boldogítá. A’ remek elmék tudomá­nyos és játékszíni műveikre évenként jutal­mak szabatnak. — He­ti hatást, divatozást várhatni illy szép serkentésektől a’ közön­ségre nézve, ha nevelő intézetinkben, isko­láinkban, tudományinkban holt latin nyelv használtatik tanítás-eszközül, ha még fővá­rosunkban sincs játékszínünk, mellyben ha­zanyelvünknek gyönyörű hangzása, varázs­ló kelleme ömledezne ’s így a’ honi szíveket mélyen hatná. — Ennél fogvást a’ nyelv ter­jesztése ’s csinosulása ama’ két fő rugóit, a’ köznépi nevelésbe ’s iskolai tanításba ho­zatalát, és Pest fővárosban egy állandó nem­zeti játékszín fölállittatását követönknek kü­lönösen szívükre köték. Hazánk serdülő cse­­metéjit honi hangokon készítsük jövendő pol­gári pályájokra, mi által jókor serkentve a’ hazai nyelv művelésére, hon, nemzet, szabad­ság-szerető ’s el nem korcsosult ivadékot ké­pezzünk a’jövő kornak. — Egy állandó nem-

Next