Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-01-01 / 1. szám

saságokról, sőt még színes temetőhelyekről is! E’ négerfajtól való csömörrét ’s irtózás kisebb vagy nagyobb mértékben az egész éj­szakamerikai szövetségben uralkodik, de se­hol sem olly, kártékony, gonosz vad hévvel, mint a’ délszaki ’s délnyugoti statusokban. A’ louisianai tartományban meg van tiltva egy negeri vasárnapi iskolában olvasásra tanítvi. Ki e’ tilalom ellen cselekszik, először 500 dollárt fizet büntetésül, másodszor pedig éle­tét veszti! Georgia ’s Éjszakcarolinában a’ szabad negerek, kik e’ statusokat megláto­gatják, tüstént elfogatnak, ha mingyárt mint hajószakácsok vagy eleségmesterek lépnek is oda. A’ massach­usettsi új angol tartomány­ban kemény büntetés alatt van megtiltva a’ fejérekkel összeházasodni ’s Connecticutban, melly nem rabszolga-státus, ha a’ négerek a’ szövetség más részeiből jőnek, nem szabad különös engedelem nélkül azokat se tanítani se nekik élelmet vagy szállást adni ’s t. Illy marczona szeplők, mellyek azonban a’ mind egyre terjedőbb emberiség világánál ’s igy a’ szűkkeblű önség lassankénti enyésztével a’ szövetséges tartományokból is tünedeznek, ’s végkép el is tünendnek, mihelyt a’ rabszol­gaság megszüntetésére annyi egyesület ke­letkezik, annyi kebel lángoland Fredoniában azaz Franklin ’s Washington hazájában is, mennyi Albionban, a’ nemes Wilberforce (a’ rabszolgaság megszüntetésének első javasló­ja ’s elhunytiglan apostola) honjában tettleg is buzog már ez emberiségi szent ügyért. FRANCZIAORSZÁG. Mondják , hogy egy tanácskozásnál fog­va, m­ellyben Soult, Rigny ’s Talleyrand jelen volt, parancsot külde a’ tengerügyi minister a’ földközi tengeri készületek mennél gyorsabb siettetésre, ’s Rignynek egy segéde ment vol­na Toulonba e’ parancs-teljesítésre felügyelni sőt még több tiszt is. — Sourt és Rigny adui, már jó idő óta az orosz hadi erő tanulásával foglalatosak, főkép Tanski nevű lengyel tiszt e’ tárgybeli uj munkája nagy figyel­möket vo­­ná magára. — Egy kir. rendelet ismét 11 mil­lió­­s néhány ezer, részint pótlék részint rend­kívüli hitelt, határoz hadosztályi költségül.— 1832 ben a’ hadsereg 388,402 fő volt, e’ közt vala 1,627 elitélt bűntettes és pedig 93 halál­ra, 391 sarczv. kény­tető munkára, 130 várfog­ságra, 308 agyonlövetésre, 1149 nyilványos munkára, 2556 tömlöczre. — A’ Medeah el­len ostrommal törő constantinei beyt a’ fran­­eziákhoz szító beduin arab nemzetiségek tá­borozásában nem csak fentartóztaták, hanem annyira is megdögönyözték, hogy most nem képes Medeah-t háborgatni. — Talleyrand Lon­donba sietése fő okául mondják: 1) a’ belga ügynek az ősz diplomata otthon léte alatt be­bonyolított szövevényeiből kifejlesztésit. 2) Angliával egy különös szerződés megállapít­­tatását a’ keleti viszonyokra (orosz-török szö­vetségre) nézve. 3) végre a’ régóta rebesge­tett franczia-angol kereskedési egy­esség létre juttatását. — A’ franczia kormány nem beszél már Algierról mint ideigleni hóditványbirtokró­l, sőt eltökélő Constantinét is m­egigázni, s ha gén. Guillem­mot az Orleansi­nggel küldetik fő pa­rancsnokul e’ szándék - valósításra, úgy amaz ismét szerencsés lesz egy uj koronaörökös szá­mára ott diadal - repkényt arathatni. De mit mond majd erre Anglia? holott már most a’Guar­­dian (tory lap) Bugia meghódittatása miatt is épen nem guardiáni szerénységgel hanem ör­­döngösen pattog a’ francziák ellen, ’s jó sze­rencsét kíván Joh­n Bull földije (az angol nép) sz. szövetségének Francziaországgal, melly­­nek úgymond, már szinte által is engedte a’­ kormány-szigonyt a’ földközi tengeren; pedig Antwerp ’s az éjszakafrikai révfokok, Napo­leon mondásaként, Gallia birtokában annyi, mint Anglia jólléte szivére szegzett kettős töl­tött pisztoly. — A’ Tribune szerint néhány nap óta a’ versaillesi gyalogság ’s pattantyus­­ság Fázishoz közeledett ’s a’ fővárost körző faluk telvék hadnéppel, egyszersmind minden részről zordon hírek terjengnek, a’ nemzeti őrsereg köz csend-és önügyelésre figyelmezte­tik, hogy olly zavarok készülhetnek,mellyek az 1832 évi júniust megújíthatják. Mind­ezek da­czára is a’ délszaki tengerhadnál nagy ’s rend­kívüli mozgás és munkásság uralkodik, mint szinte más ágiban is a’ hadosztálynak. — Las Cases, az idősb (Napoleon szentilo­­nai fogolytársa) ’s most st denisi követ, meg­bízóit a’ jövő parlamentülésben teendő indít­ványra figyelmezteti e’ következők iránt i­ 1) hogy Páris városára nézve egy hatósági (m­u­­nicipalis) törvény alkottassék.2) hozassák egy olly törvény, melly a’ franczia revolucio és sok változó kormánya végetlen törvényi vagy rendeleti oczeánjának visszongó örvényiből szokott örök buvározgatásoknak gátat vessen, mellyek zavargási mellett senki sem tudja: milly törvénytől függ ’s melly birság v. bün­­hödésbe eshetik? 3) egy törvény, melly a’ nyilványos tisztviselők feleletre vonathatását megalapítsd, ’s előző korlátot ’s féket vonjon, hogy a’ politia tettei a’ törvénysoromp felett ’» a’ törvényszékek hatásán kívül ne essenek 4)

Next