Jelenkor, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1834-09-17 / 75. szám
vezett „világtőkénél“azon csűrökben, mellyek a’ Neunkircheni utón fekszenek Neustadt felé. Minthogy e’ csűrök (szarura 400) épen aratás után terméssel valának megrakva, ’s köztök és a’ város közt számos tűz- és épület-fa rakások hevertek, kevés perez múlva olly iszonyú tűz fejlett ki, hogy árja heves délkeleti szél által a’ város felé hajtatva villám sebességgel elterült, ’s egyetlen óra alatt valamennyi ház födeleit elborította , ’s megemésztette. A’ házak belsejében a’ tűz még harmad nap múlva is folyvást égett, ’s néhol a’ pinezékbe is behatott. Mindössze alig maradt nehány félig meddig megrongált ház. 10,000 jólbiró lakosság öt hatod része maradt minden vagyonától megfosztva, minthogy a’ házak belsejében mindenükelégett. Eddig már 30 holt testet vontak ki a’ düledékek alól. A’ kormány adakozásra szólítja föl Bécs városa lakosait. ANGLIA. O'Connell Derrynane Abreyból hoszti levelet bocsátott az izlandi néphez; ’s noha Byron következő jelszavával: „Örökös rabszolgák, nem tudjátok, ki szabad akar lenni, maga tartozik azt kivink kezdődik, ’s noha izgató , még is igen különbözik eddigi leveleitől ’s izgató rendszerétől, így hangzik eleje: „Földijeim ismét országos ügyünk nagy fordulatára jöttünk; ismét hatalmatokban áll egy lépést előre tenni a’ szabadság ösvényén. Haszon nyugott, és józan hidegvérűséggel fogandunk a’ dologhoz, melly előbbi ügyeinkben szerencsés sírkért haza, úgy győzedelmünk bizonyos. Ha pedig a’ szenvedélynek ’s boszuvágynak engedjük át magunkat a’ győzedelmet ellenségeink kezébe juttatjuk , ’s országunk fölcsirázó reményit szántszándékkal tiporjuk el. Említi azután a’ dublini gyűlést Winchilsea gróf elnöklése alatt, ’s igen kikel azon állítások ellen, mellyeket a’ gróf föltálalt; hogy t. i. „Soha, a’ most prot. egyház birtokában levő tulajdon legcsekélyebb része sem volt a’ katholikusoké; hogy a’ katholikusok soha polgári szabadságban nem részesültek, ’s hogy soha katholikus nép még szorgalmas, és magát jólbiró nem volt.“ E’ bolond dühöngés, úgymond, említést sem érdemlene, ha attól nem kellene tartani, hogy az ulsteri orangistai orgiák is majd kezdetet vesznek, ’s hogy vakbuzgóságból néhány katholikusgyilkolások is történhetnének. — Ezen orangismus kész szellemének ellenszegülésre kétféle eszközt ajánl, tagadót és igenlőt. Az elsőre tartozónak , mondja, minden csöndháborítás és erőszakosság megszűntét, ’s valamint előbb úgy most is haza-árulónak nyilványítja azt, ki a’ fehérlábuak gonosztételében bármi részt venne. Az igenleges eszközökre nézve megjegyzi, hogy eleinte az „orangista roge-okkal“ „izlandi loge-okat“ véle szemközt állíttatni, és előre örült lelkében látni, miképp támadand minden egy elsőbbre húsz utóbbi, de eszébe jutott azután, hogy az orangista-jogeok világos törvényelleni egyesületek, ’s hogy azokat nem utánozni, hanem inkább a’ törvények által elnyomni kellene. Örömestebb javasolja tehát, hogy minden izlandi megyében „szabadéinál clubbok“ állítassanak föl, hasonlók azokhoz mellyelé már Monaghan és Meath megyében állanak, hova mint előbb a katholikus egyesületbe mindenki főivé tessék, ki hónaponként 1 schillinget fizet, ’s két tag által ajánltatik ; — ő maga, azután Dublinban, mint reményű még november előtt szabadelmü fődlubbot fog alapítani, mellyből intéztetnének, a’ többiek is. Erre magát ministerium emberének nyílványítja, mert meggyőződött, hogy Izland érdekei a’ mostani igazgatáséival ugyanazok, ’s azon, óhajtását mondja ki, viselné magát az izlandi nép úgy, hogy zavarba ne hozza a’ ministeriumot,hanem inkább még nagyobb erőre juttassa. Ellenben fölszólítja a’ népet, hogy minden erejét az orangisták ellen fordítsa. A’ szabadelmü dlubbok főczéljának és főelvének tehát azt mondja: igyekezzenek mindenkép azon, hogy az erőszakosságok meggátoltassanak, ’s büntetésre vonassanak; másodiknak nevezi, hogy a’ törvény az oraniásták ellen szigorúan alkalmaztassák, ’s azok vétkei szorosan megbimtettessenek; harmadiknak, hogy a’ tized törvényes, békés, alkotmányszerű eltörlesztésére munkáljanak; e’ végre gyűjtsenek, kérelmeket ’s a’ tizedek elleni szenvedő ellenállást öregbítsék; negyediknek, hogy választásokon mindenkép Izland valódi barátjait igyekezzenek a’ parliamentbe megválasztani. A’ Morning Herald azt mondja: ő mindig’ őszintén segítette az alkotmányos elvek terjesztését Európában, de meg nem menekhetik azon kellemetlen igazságtól , hogy azon szabadelműség, mellyhez kivált némelly új kormányemberek szítnak, csak átfogások és csalódás által tűnik inkább ki, mint bölcseség és erény által; ’s miután a’ portugáli kormányt lehordta, a’ belgára azt mondja,, hogy ott a’ franczia respublica katakombjaiból ástak ki zsarnoki törvényt, a’ monarchiai elnyomás erőszakos cselekvényei jogosítására. Francziaországban pedig, a’ polgár-király és barrícadok (torlasztotok) hazájában, Francziaországban telvék a’ börtönök politikai áldozatokkal ’s a’ szabadelmü monarcha legkedvesb időtöltése üldözni a’sajtót._ Spanyolországban az esküttszék és sajtószabadság legveszélyesebb újításnak, sigazi ínségnek tartatik,mellyet épen a’ szabadelmü kormánynak kell minden hatalmával meggátlani. Azon beszédből, mellyet Grey gróf New Wcastleben auguszt 1vulkán az, őt ünnpelgésde & !