Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-02-18 / 14. szám
kéig vannak hírek, folyvást csöndes. Llauder, a’ mit nem is reménylettek, visszaküldetett Cataloniába ’s Madridból 26kán utazott el. Mind a’ két kamara fölirást szavazott a’ királynéhoz kijelenteni a’ 18iki történetfölötti sajnálkozását TÖRÖKORSZÁG. Sokan tudósítást vettek Szerviából, hogy ott rendetlenségek ütöttek ki, mellyek következésiben Milosch letétetett, fija Milanig pedig kormányra hivatott meg. De hivatalosan eddig nem érkezett ’s közöltetett még erről semmi, mi ha nem hozza is a’ dolgot egészen kétségbe, legalább túlságosnak hiteti, mert sok vérontást és egész Szervia fölbomlását is rebesgeték. Azonban már régóta lehete zendülő mozgásokat várni Szerviában, mert annyi bizonyos, hogy az ország telve van forrongási elemmel, ’s a’ nép véneinek érzete nem a’legkedvezőbb. Szervia függetlenségeért Miloschig valóban sokat tett,’s e’ tekintetben érdemes a’ hazafi névre , ’s dicsőségre ; azonban mióta kezén a’ főhatalom, sokszor saját akaratja tűzé törvényül, mi által számos személyt és jogot megsértett,’s ez által sok elégületlenséget okozott. De a’ hg becsületére legyen mondva, hogy mindeddig, valamikor mérsékes móddal értesítették, ’s az elkövetett igaztalanságról meggyőzték, mind a’ történt hibát, mind a’ netalán okozott kárt, még saját érdeke ’s haszna utótételével is azonnal jóvá tenniigyekezett. AMERIKA. Washingtonból írják, hogy a képviselőházban vad ízben olvastatott föl azon javaslat, melly a’ rotundában a’ még üres négy mező megtöltetését történeti képekkel hazai festőkre bízni ajánlá. Adams úr kétlé: valljon lesz e négy benszülött művész, ki képes lesz e’ kivánatot létesíteni. Ő tehát azt javaslá: hagyassék ki a’ „négy“ szó, ’s bizassék a’ művészek száma a’ biztosságra , mire Wise úr következőleg válaszolt: „Bátran állíthatom, hogy Éjszakamerika földünk minden országai közt leggazdagabb most művészekben. Alston legjobb a’ történeti szakban, Sully legjobb mellkép-festő, ’s Greenough legjobb szobrásza’ világon ’s ámbár a’ szép művészet nálunk nem igen mozdíttatik elő, még is honosak azok itt. Ha a’ négy üres mező kitöltetését négy művészre bízzuk, a’ találékonyságnak tág mezőt nyitandunk, ’s elkerüljük azon egyszínűséget, melly a’ rotundában a’ függetlenség nyilatkozását előterjesztő négy képben olly igen szembeszökő; hol az arczok kifejezése olly annyira ugyanaz, hogy nem méltatlanul nevezék azokat „Lábak képének.“ Reményiem tehát hogy az indítvány eredeti alakjában fog megmaradni.“ Ward ur e' szónokkal teljesen egyértelmű , ’s még tiz’s néhány művészt említ, kiknek műve nem válnék disztelenségére a’ Capitoliumnak. Ennyi művész mellett fonáknak hinné kevesebb művészre bízni a’ remeklést, mint a’ biztosság ajánlá. Vinton ur azt javaslá még: tétessék e’ szók után „történeti festvények“ ,,a’ gyarmat v. zendülés idejéből.“ ’s Adams urnak azon megjegyzésére : hagyatnék ki ,,a’ gyarmat idejéből“ azt felelé Jarvis úr, hogy ez által a’ leggazdagabb ötlettől, tudniillik Columbus kiszálltától fosztatnék meg a’ művész; ő inkább azt javaslaná: ne választassák későbbi tárgy 1781nél. — Az ülés elhalasztatott, mielőtt végzést hozott volna. BELGIUM. A’ Moniteur belge jan. i0kén kir. rendelést közöl nemzeti múzeum fölállíttatásáról, mellynek következők határozatai: 1) a’ Brüsszelben fölállítandó nemzeti muzeum kizárólag belga festészek , szobrászok, rézmetszők’s építészek legjelesb müveinek van szánva; 2) csak kitűnőig jeles müvek vétetnek abba föl; 3) a’ belminister föl van hatalmazva a’ status költségin vett, vagy még ezentúl veendő müveket a’ múzeum képtárában fölállíttatni azon föltét alatt, ha elég számosak azok egy különös gyűjtemény-alkotásra. Egy más királyi rendelés meg azt parancsolja, hogy seprtől fogva eddiig minden évben nyilvános kitétel tartassák Brüsszelben élő belga és idegen festészek, szobrászok, rézmetszők, építészek, és kőedzők műveiből. Az első kitétel 1836 ban leend. E’ tárgyra nézve a’ Tudománytár most megjelentedik füzetének következő szavait említjük : Magyarország , e’ nagy birodalom, ’s 12 milliónyi népnek hazája, egy művészi gyűjteményt sem bir, melly hazánkfiaiba műkedvelést lehetne , kezdő művészinknek példányokat mutatna, hasznos oktatásul ! Vérző szívvel pillantunk a’ maria-halfi palota felé;’s nem lehetnem irigyelni azt,mit tömérdek áldozatokkal hazánk fija gyűjtött! — Azon kincsek ott elvegyülnek a’ sok között; ’s nekünk mindenünk volnának! — Vannak a’ hazában is egyeseknél itt ott kisebb gyűjtemények; de szorosan elzárva köz haszonvétel elől. — Prágában összeállottak Csehország’ hazafi lelkű gazdagabb fiai, összehordták, mit festési kincsekben bírtak, azt a’ Museum teremeiben képtárrá egyesítve ’s alakítva felálltták, ’s megtartván minden külön darab’ sajátságát, azt a’ köznek, a’ hazának — ha kölcsön is — odaszánák; s Csehországnak így — van képtára már, ’s az e’ művek előtt elhaladó hazafi áldja a’ birtokosak’ fel— jegyzett neveiket, kik tulajdonukat köz éldeletre, közhasználatra, a’ haza’ oltárára tevék le! Tudománytár IV füz. 261 lap. A’ képviselőház jan. 31 -i ülésében elvégezte a’belső költségek vitáját’s azokat el is fogad-