Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-01-14 / 4. szám
hogy a’ mult ministerium irlandit nevezett vala izlandi kanczellárrá, a’ mostani ministerium pedig azonnal angolt küldött oda. Továbbá keményen bírálván Peel nyilatkozását Tamworth választóéihoz, azt az új ministerek hadüzenetének állította Izland ellen. Állítása bizonyságául a’ rathcormaci szerencsétlen történetet hozá föl, mondván, a’ ministerek a’ katholikusok vérét kívánják ontani; azért tagadák meg a’ toryk is múlt ülésben a’ javaslati tizedmegváltást. —ec.24-én Aldersgate egyik kerületében a’ kültanács tagjai választatásukkor bizonyos Saul republicanus kelvén föl, azt állította,hogy a’ király az ország „első tisztviselője“ azután pedig „hogy a’ mostani idő igen hasonlít I. Károly király idejéhez,’s a’ mi e’ monarchával történt, azt nem kellene szem elöl elveszteni.“ De ezen kifejezésekkel nagyon felboszszantá a’ monarchiához híven ragaszkodó hallgatókat. Őst. Beoch.— Dublinből (hol legélénkebb most Londonnal együtt az uj ministerium elleni kikelés) a’ Courierbandec. 23 ról valaki azt akarja elhitetni, hogy ott, a’városban, se O’ Connellnek se barátinak nem nagy reménységök van ujdon megválasztatáshoz. A’ toryknak Dublinban nagyobb befolyásuk van, úgymond, O’ Connellnek pedig a’ megyékben túlnyomó pártja. — A’ kabinet mint említettük, már teljesen ki van nevezve, tagjai ezek: Sir il. Peel a’ kincs első lordja, ’s kincstárszéki kanczellár (mint első minister) Wellington hg. külminister; Aberdeen gróf gyarmatminister; Lyndhurst lord, lordkanczellár; Gouldburn Henry urbelminister; Hermes I. C. ur, hadminister; Sir Knatchbull Eduard, a’ szárazföldi erő pénztárnoka; de Grey lord, az admirálság első lordja; Sir Henry Hardinge,Izland titoknoka;Maryborough lord, főpostamester; Roszlyn lord, titkos tanácsi elnök; Whamncliffe lord titkos pecsétőr; Baring Sándor ur a’ kereskedői tisztség elnöke; Elienborough lord a’ keletindiai ügytisztség elnöke; Sir George Murray főhaditárnok , mindössze tizenöt. E’ szám ellen már a’ Times is kikelt. Ezeken fölül még Dawson György ur az admirálság titoknoka, az admirálság öt lordjával; a’ kincstárnak hasonlag öt lordja van, és két titoknoka; a’ tengerügynek egy pénztárnoka; az erdőosztálynak egy főbiztosa; a’ keletindiai ügytisztségnek egy titoknoka; egy haditár főügyelője ’s egy titoknoka, egy gazdája v. sáfárja’s egy pénztárnoka; •—Wortley Stuart ur a’gyarmatministerség alstatustitoknoka; Mahon lord, külügyi alstatustitoknok; Sir Eduard Sugden Izland kanczellárja; Sir James Scarlett kincstárszéki első elnök; Sir W.llae lord ügyvéd; Roden lord főudvarmester, Jersey lord királyi főkamarás, Slowe gróf királynéi főkamarás. Corki lapok bővebb részleteket közlenek a’rathcormaci tizedharczról, mellyben mint bizonyosabb hírek után állíthatni, 13 ember lövetett agyon , 7 igen veszélyes sebbe esett, ’s több mint 20 ember kapott kisebb nagyobb sebet,noha ezek közül is meghalt már néhány a’ harcz után. Egy, Corkba Sárkán érkezett sürgöny (dépeche) következőleg rajzolja a’ helyszínét: ,,A’városka katonasággal tele. A’ három halottvizsgáló lakása körül élénk a’ tolongás. Az izgás és ingerülttség rettentő.“ Továbbá ismét: ,,A’ környék állapotja e’ szomorú történet óta olly borzasztó,hogy azt nem rajzolhatni le. A’ kalmárboltok ’s kézműhelyek Watergrasshillben és Rathcormacban mind bezárvák; minden munka megszűnt; mérföldnyire nem láthatni sem tehenet,sem lovat,sem juhot, sem sertést. A’ nép komor, daczos, kétségbeesett ’s tekintetre nem ügyelő. Szemtanú beszéli, hogy az ütközet helyére menvén a’ földet elázva lelte vértől, melly ott ontaték, ’s ha az ember lábával a’ gyepre v. földre tapodott, vér tajtékzott abból ki mindenfelől. Coliin özvegye leborult a’ földre, ’s lirai vérét csókold, bosszúért kiáltván Istenhez gyermekei gyilkosaira. Láttam egy más férfiút, ki vérbe gázolván fölkiálta: „Az ki e’ vért, testvérem vérét kiontá, ha életben maradok, saját vérét issza meg még.“ Hivének ezen emberek imádságai, kik őrültségig zaklatva már , igen félhetni, hogy a’ bosszú vad jógához fognak nyúlni. Az elkeserülés e’ parasztság közt legfelsőbb fokra jutott; a’ nép éltével sem gondol többé ,’s komor sötét hallgatásba merült, csak keveset láthatni könnyezni. (Ősz. B). A’Cork Constitution pedig azt bizonyítja, hogy dec. 18ka előtt két három éjjelen kürtöket lehete a’ halmokról hallani, ’s épen ezelőtti éjszakán számos csoport parasztság húzódott a’ fenyegetett helytől a’ nyolcz, tiz, 12 angol mérföldnyire fekvő helységek felé. Ellenszegülésre félelmes terv van kidolgozva, ’s a’parasztság mindenféle eszközzel fegyverkezik. Az izlandi katholikusok O’ Connell után már azt kezdik rebesgetni, hogy az orangisták vért szomjaznak, azért vetették a’tizedtörvényt félre , ’s e’ szándékjokat az imént leirt rathcorinaci tizedharczban már meg is kezdették. (Őst. Beob). — Azonban lélekrázó azon tapasztalás, hogy ama’ vérengző tized-behajtáskor a’ lelkész, kinek számára e’ végrehajtás történt, azonnal, mihelyt a’ 12 ember agyon lövetett, tized-követelése összeségét kiszámolta, ’s azt sürgette, hogy erre azonnal más végrehajtások történjenek. Őst. Beob. A’ Sunday-llerald állítja, Brougham lord tudósító O’ Connellt: vigyázna mindenre, mit mond, vagy ir, mert vágyva lesnek minden alkalmat, mellyben kézre keríthessék. A Westminister két követe, úgymint Evans ezredes és Sir Francis Burdett meghasonlottak egymással. Dec. 29-én York-iakban, Conventgardenben nagy gyülekezet 26