Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-07-08 / 54. szám

Pest, szerda julius 80— 54. szám 4 835. JELENKOR. Foglalat: Magyar- és Erdélyország (kinevezések ; jelentések a’ magy. tud. társasá­g és kir. egyetem részéről; léről Fiuméból.) Anglia (alsóházi ülések junius 18—22 ikeig ; németh­ uj kötet-választások ; elegy hírek.) Francziaország (az angoulémi hg. hada­kozni akar ; pairszék­ülés június 23ikán ; kormány határozatai.) Spanyolország (az új kormány tagjai ; legújabb hírek Bilbao ostromáról­) Portugália (a’ kormány szabadelmű irányzata ; egyveleg.) Törökország (dögmirigy pusztílása Kairóban és egy ausz­triai keresk. hajón.) Tripolis. Belgium. Amerika. China. MAGYAR- és ERDÉLYORSZÁG. 0 cs. kir. fölsége martz. 26iki legfensőbb határozata szerint Janka Lajos táblabirót az erdélyi adózók udv. ágensévé; —junius sikerül a’ magyar kir. udv. Kanczelláriához intézett leg­­fensőbb végzete szerint pedig Zubanovits Má­tyás m­ozsgói, Rhimer Boldog nádasdi, Udvi­­nátz János mágocsi, Ujváry József pellérdi,és Daróczy Zsigmond paksi plebánusokat a’ pécsi székes káptalan tiszt, kanonokivá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. A’ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG RÉSZÉRŐL. Guari és Felső Sz­elestei Guary Miklós Vas és Soprony vár­megyei táblabiró ’s kir. udvarnok ur, a’ társaság­nak egy igen csinos írással, hártyán készült magyar régi kéziratot ajándékozott, a’ legszívesebben fejez­vén ki örömét azon, hogy az említett társaság „Ré­gi magyar nyelvemlékek“ czimmel nyomtat­tatni megkezdett gyűjteményét hazafiúi indulattal ne­velheti. A’ kézirat, Bitnicz Lajos rendes tag által küld­ve , Junius 22-én adatott be. Mig bővebben megis­mertetnék , az említetik meg felőle , hogy alkalma­sint a’ XIVik században készült ’s egyéb homiliák között benne, Vilhelmos doctornak a’ bűnről szerzett könyve és sz. Bernardinusnak a’ rugalmasságról irt beszéde van, és a’ magyar nyelvre nevezetes. All 76 levélből, nagyobb had retben. Csak, se eleje meg nincs se vége. A’ heti ülés köszönetét fejezvén ki előre, mig a’ nagy gyűlésnek is az irat bem­utattatnék , felkéri egyszersmind azon hazafiakat , kiknél talán 1600-ig készült régi magyar kéziratok találtatnának , jelen­tenék be kinyilatkoztatással, hogy azt lemásolásra len­nének e készek által engedni, vagy bizonyos alku szerint eladják a’ társaságnak. Julius Mikán 1835. Döbrentei Gábor m. k. titoknok. A­ pesti m. k. Tudomány-Egyetem orvosi kara, egy a’ legjobb értekezés írójának 100 da­rab arany-jutalmat szánó, nevezetlenűl marad­ni kívánó emberbarát által tett felszólítás kö­vetkezésében hirdeti az itt következő jutalom­kérdést: „Buda és Pest egybekapcsolt városnak or­vosi helyleirása (helyrajza, topographiáji) kíván­tatik.“ — Az értekezést az iró kénye szerint magyar, dák, vagy ném­et nyelven írhatja, ’s legfölebb 1836ik dec. 3lkig küldje be a’ tekint. orvosi kar dékánjának. Az értekezés egy, a’ szerző tetszése szerint választandó jegyszóval legyen fölkészítve, mellyt egyszersmind az iró nevének aláírásával levélbe zárva az értekezéshez kap­csoltassák. Fiume jun. derekán: Károlyvárosrul magy­ar tengerpartunkra (Fiumébe) a’ 18 mérföldnyi hosz­­szu Ludovicea után haladtakor a’ legmagasb pol­­czon álló nemzet országában lenni képzelheti ma­gát akárki, és ha innen Triestbe ér ’s hasonlitgatni tud, képzelgésiből a’ valóság fölébreszti. Fiume diszesítésére é s állapotja javítására igen sokat tett már ’s tesz folyvást Ürményi Ferencz mosta­ni­aj lelkű kormányzója, ’s örömmel látja minden hazafi,mint épül's csinosul a’város,mint köveztetnek ki utczáji, bámulással lepi meg az olly nagy mint szép izletü vesztegintézet’s­­. Közel Fiuméhez,Por­­toregioban, a’birodalom egyik legszebb, ámbár el­hagyatott, révhelyében Prichard József és Tamás angol műmesterek ügyelésök alatt egy 30álgyas, 170 lábnyi hosszú 's 26­ lábnyi széles gőzhajó építtetik most 's ez vidékünkön jelenleg a’ leg­szebb tünemény,a’ legérdekesb készületi látvány. ANGLIA. Az alsóházban június 19-én hosszas vita keletkezett Duncombe­ur (radical day) már előbb jelentett azon indítványán: terjesztessék elő a­ háznak azon utasítás, melly­el Wellington by Elliot lordot és Gurwood ezredest Spanyolor­szágba küldötte. Szerinte ezen lépés don Car­­losnak használ, a’ királyné ügyének pedig árt. Beszéde folytában azt nem akará érinteni: nem volna é tanácsosabb hathatósb eszközökhez nyúl­ni, mellyek a’ spanyol polgár­háborúnak véget szakasztani képesek lennének? Ő csak azt ki­­váná: közöltessenek azon hiteles hivatalos iro­mányok, mellyek Elliot lord küldetésével össze­függenek, hogy azokból meg lehessen ítélni: vall­jon a’ négyes szövetség szellemével s betűér­­telmével megegyezők e? Továbbá másolatját kí­vánta azon­ tudósításoknak, mellyeket e bizto­sak a’ kormányhoz küldöttek, úgy szinte az El­liot lord és a’ spanyol éjszaki sereg parancs­noka közt a’ foglyok kicseréltetése iránt alá­irt egyezést is.­­ Az indítványra Palmerston lord hivatalos távollétében John Russell lord fe­lelt, ’s állitá, hogy a’ kivánt irományok közté­

Next