Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1835-09-26 / 77. szám

n­ak bánni is. Mi minden bizodalmunkat elvesz­tettük a’ franczia kormány iránt, ’s szinte olly örömest látnánk orosz sereget lépni be a’ félszi­getre, mint egy sereget Bugeaud tábornok vagy más czimborája vezérlete alatt azon háborúban, mel­­lyet Parisban most a’ franczia szabadság ellen viselnek.“ — E’ fogas czikkelyt a’ Morning-Chro­nicle még nem elégelte, hanem még a’ követ­kezőt is dördíté a’ franczia kormány fülébe: „Né­mi idő óta ismét szó van franczia beavatkozás­ról spanyol ügyekbe. Mi igen félnénk a’ fran­czia seregek jelenlététől spanyolföldön, mert a’spa­­ny­ólokkal épen olly keve­sé barátkozhatnának meg, mint az angolokkal, ’s veszélyes összeütközések támadhatnának belőle. Evans tábornok soha sem egyezhetnék meg sem Bugeaud tábornokkal, sem Broglie herczeggel, sem Thiers úrral,­­e’ hitszegett ostromlójival a’ sajtónak, mellyet csak nem rég védelmeztek még )­ ha olly rendszabá­lyokról lesz a’ szó, mellyek a’ félsziget jöven­dő kormányát tárgyazzák. Féltékenység és ma­gányos czivódások komolyabb ellenkezésekre vi­hetnének, s’ még egyszer kötelessége le­hetne Angliának, megszabadítani Spa­nyolországot a’franczia ura­ságtól. Ezek okai, miért mondunk mi ellen minden illyes be­avatkozásnak, ’s megvagyunk győződve, hogy az soha kormányunk helyeslését meg nem nyeren­­di, ’s csak akaratja ellen eshetnék meg, ha megtörténnék. — Mi egyszersmind azon véle­ményben vagyunk, hogy ha mindenkép rajta vol­na a’ franczia kormány, a’ mi kabinetünk azt folyvást ’s határozottan ellenzené. E’ beavatko­zás teljességgel nem szükséges, sem Spanyolor­szág jólléte érdekében nem fekhetik; tehát csak Francziaország részére kedvező czélra, vagy az éjszak érdekében történhetnék az meg. Mi meg vagyunk győződve, hogy mind a’ spanyol mind az angol nemzet leghatározottabban ellenszegül­nének a’ franczia ministerium e’ szándékának, ha szomszédjaik szabadsága ellen ezen kereszt­­háborút valóban megpróbálnák.“ — A’ spanyo­lok már meg is mutatták, mi kedvvel vennék a’ franczia beavatkozást. — Sir R. Peelnek sept.­bén nagy lakomát adtak a’ tamworti választók , melly alkalommal a’ meg­­ihlett szájú volt első minister hosszú beszédben a’ ministerium ’s annak liberális baráti ellen kel ki, szemekre hányván, mi külön, szétágazó vélemé­nyekből van e’ párt összehordva. — A’ derék statusférfi elfelejtő, hogy a’ toryk közt még több túlzó (ultra)’s veszedelmesbek vannak, mint a’ li­berálisok közt. — Az orangistabiztosság már el­végezte munkáját, ’s nyomos bizonyítványokat gyűj­tött, mellyekből kisül, hogy negyvennél több ez­redben van orangepáholy, ’s hogy e’ páholyok az intézet minden tisztviselőjinek teljes tudtával állíttattak, még Cumberland herczeget sem véve ki. A’Globe e’tekintetben említi, hogy Hill lord a’britt seregnek főparancsnoka fontos napi­ parancsot bo­csátott ki, mellynél fogva, minden katona, akár al akár főtiszt vagy közlegény, ki ezentúl akár az oran­­gepáholyt akár más egyéb titkos gyűlést és egye­sületet a’ katonaságnál előmozdít, hadi törvényszék elé fog idéztetni.—„E’ jó hirt, így rekeszti a’ Glo­be, más nemkülönben örömteljes hir kiséri: Cum­berland herczeg elhagyta Angliát. Elutazása elég világosan szól.“— A’ Courier pedig azt mondja: „Ha Cumberland hű, a’tábornagy, továbbá Gor­don herczeg a’tábornok,’s a’ több nemes és gentle­man , kik tisztek a’ britt seregben, vagy e’ tiszt­ségekkel föl nem hagynak, vagy helyeikkel az orangepáholyokban, a’ hadiszékeknek elég dolguk lesz . — September 1ökén rekeszté be a’ király személyesen a’ parliament idei ülését — melly a’ parliament ülések évkönyveiben leghoszabb volt. — A’ király berekesztő beszéde illy tartalmú vala: „Lordjaim, ’s uraim! nagy örö­memre szolgál, hogy a’ nyilván­os ügyek álla­­potja képessé tesz feloldani Önöket a’ további je­lenlét ’s azon kötelességek terhe alul, mellyeket annyi buzgósággal és szorgalommal teljesítettek. — Valamennyi idegen hatalomtól kielégítő bizo­nyítását veszem óhajtásuknak, föntartani velem a’ barátságos egyetértést, ’s biztosan nézek az áta­­lányos békeföntartás ellenébe, melly fáradhatlan iparkodásim czélja volt ’s leszen. — Sajnálom, hogy a’ polgárháború Spanyolország éjszaki tar­tományiban nincs bevégezve ; midőn azonban a’ spanyol monarchia boldogsága iránt igazi részvét­tel vagyok, kapcsolatban azon három hatalommal, mellyekkel a’ négyes szövetséget kötöttem, nem szünendek legélénkebb figyelmet ez országra fordítani; e’ szövetség czéljainak előmozdítására gyakorlom a’ törvényhozás által nekem adott ha­talmat, ’s megengedtem alattvalóimnak, hogy a’ spanyol királyné szolgálatába lépjenek. — — Dániával, Svecziával és Szardíniával ij egyezésre léptem a’ rabszolga-kereskedés eltörlése iránt; remény­em, hogy rövid idő múlva egy hasonló egyezés helybenhagyatását megnyerhetem, mel­lyet Spanyolország írt alá. Ugyanazon czélra már alkudozásokban állok Európa és Délamerika egyéb hatalmival, é s biztosan hiszem, hogy va­lamennyi műveit nemzet össszes törekvése ké­pes lesz valahára eltörleni ’s megsemmiteni e’ kereskedést. — Tetszéssel látom, hogy Angliá­ban ’s Walesben a’ hatósági testületek szabá­lyozására figyelműket fordították, ’s örömmel ad­tam meg az Önök által e’ tekintetben elfogadott törvényjavaslathoz helyben hagyásomat. Szivem-

Next