Jelenkor, 1835. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1835-09-26 / 77. szám
nak bánni is. Mi minden bizodalmunkat elvesztettük a’ franczia kormány iránt, ’s szinte olly örömest látnánk orosz sereget lépni be a’ félszigetre, mint egy sereget Bugeaud tábornok vagy más czimborája vezérlete alatt azon háborúban, mellyet Parisban most a’ franczia szabadság ellen viselnek.“ — E’ fogas czikkelyt a’ Morning-Chronicle még nem elégelte, hanem még a’ következőt is dördíté a’ franczia kormány fülébe: „Némi idő óta ismét szó van franczia beavatkozásról spanyol ügyekbe. Mi igen félnénk a’ franczia seregek jelenlététől spanyolföldön, mert a’spanyólokkal épen olly kevesé barátkozhatnának meg, mint az angolokkal, ’s veszélyes összeütközések támadhatnának belőle. Evans tábornok soha sem egyezhetnék meg sem Bugeaud tábornokkal, sem Broglie herczeggel, sem Thiers úrral,e’ hitszegett ostromlójival a’ sajtónak, mellyet csak nem rég védelmeztek még ) ha olly rendszabályokról lesz a’ szó, mellyek a’ félsziget jövendő kormányát tárgyazzák. Féltékenység és magányos czivódások komolyabb ellenkezésekre vihetnének, s’ még egyszer kötelessége lehetne Angliának, megszabadítani Spanyolországot a’franczia uraságtól. Ezek okai, miért mondunk mi ellen minden illyes beavatkozásnak, ’s megvagyunk győződve, hogy az soha kormányunk helyeslését meg nem nyerendi, ’s csak akaratja ellen eshetnék meg, ha megtörténnék. — Mi egyszersmind azon véleményben vagyunk, hogy ha mindenkép rajta volna a’ franczia kormány, a’ mi kabinetünk azt folyvást ’s határozottan ellenzené. E’ beavatkozás teljességgel nem szükséges, sem Spanyolország jólléte érdekében nem fekhetik; tehát csak Francziaország részére kedvező czélra, vagy az éjszak érdekében történhetnék az meg. Mi meg vagyunk győződve, hogy mind a’ spanyol mind az angol nemzet leghatározottabban ellenszegülnének a’ franczia ministerium e’ szándékának, ha szomszédjaik szabadsága ellen ezen keresztháborút valóban megpróbálnák.“ — A’ spanyolok már meg is mutatták, mi kedvvel vennék a’ franczia beavatkozást. — Sir R. Peelnek sept.bén nagy lakomát adtak a’ tamworti választók , melly alkalommal a’ megihlett szájú volt első minister hosszú beszédben a’ ministerium ’s annak liberális baráti ellen kel ki, szemekre hányván, mi külön, szétágazó véleményekből van e’ párt összehordva. — A’ derék statusférfi elfelejtő, hogy a’ toryk közt még több túlzó (ultra)’s veszedelmesbek vannak, mint a’ liberálisok közt. — Az orangistabiztosság már elvégezte munkáját, ’s nyomos bizonyítványokat gyűjtött, mellyekből kisül, hogy negyvennél több ezredben van orangepáholy, ’s hogy e’ páholyok az intézet minden tisztviselőjinek teljes tudtával állíttattak, még Cumberland herczeget sem véve ki. A’Globe e’tekintetben említi, hogy Hill lord a’britt seregnek főparancsnoka fontos napi parancsot bocsátott ki, mellynél fogva, minden katona, akár al akár főtiszt vagy közlegény, ki ezentúl akár az orangepáholyt akár más egyéb titkos gyűlést és egyesületet a’ katonaságnál előmozdít, hadi törvényszék elé fog idéztetni.—„E’ jó hirt, így rekeszti a’ Globe, más nemkülönben örömteljes hir kiséri: Cumberland herczeg elhagyta Angliát. Elutazása elég világosan szól.“— A’ Courier pedig azt mondja: „Ha Cumberland hű, a’tábornagy, továbbá Gordon herczeg a’tábornok,’s a’ több nemes és gentleman , kik tisztek a’ britt seregben, vagy e’ tisztségekkel föl nem hagynak, vagy helyeikkel az orangepáholyokban, a’ hadiszékeknek elég dolguk lesz . — September 1ökén rekeszté be a’ király személyesen a’ parliament idei ülését — melly a’ parliament ülések évkönyveiben leghoszabb volt. — A’ király berekesztő beszéde illy tartalmú vala: „Lordjaim, ’s uraim! nagy örömemre szolgál, hogy a’ nyilvános ügyek állapotja képessé tesz feloldani Önöket a’ további jelenlét ’s azon kötelességek terhe alul, mellyeket annyi buzgósággal és szorgalommal teljesítettek. — Valamennyi idegen hatalomtól kielégítő bizonyítását veszem óhajtásuknak, föntartani velem a’ barátságos egyetértést, ’s biztosan nézek az átalányos békeföntartás ellenébe, melly fáradhatlan iparkodásim czélja volt ’s leszen. — Sajnálom, hogy a’ polgárháború Spanyolország éjszaki tartományiban nincs bevégezve ; midőn azonban a’ spanyol monarchia boldogsága iránt igazi részvéttel vagyok, kapcsolatban azon három hatalommal, mellyekkel a’ négyes szövetséget kötöttem, nem szünendek legélénkebb figyelmet ez országra fordítani; e’ szövetség czéljainak előmozdítására gyakorlom a’ törvényhozás által nekem adott hatalmat, ’s megengedtem alattvalóimnak, hogy a’ spanyol királyné szolgálatába lépjenek. — — Dániával, Svecziával és Szardíniával ij egyezésre léptem a’ rabszolga-kereskedés eltörlése iránt; reményem, hogy rövid idő múlva egy hasonló egyezés helybenhagyatását megnyerhetem, mellyet Spanyolország írt alá. Ugyanazon czélra már alkudozásokban állok Európa és Délamerika egyéb hatalmival, é s biztosan hiszem, hogy valamennyi műveit nemzet össszes törekvése képes lesz valahára eltörleni ’s megsemmiteni e’ kereskedést. — Tetszéssel látom, hogy Angliában ’s Walesben a’ hatósági testületek szabályozására figyelműket fordították, ’s örömmel adtam meg az Önök által e’ tekintetben elfogadott törvényjavaslathoz helyben hagyásomat. Szivem-