Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-01-02 / 1. szám

cz­eni kiadás 1574-­ől.— 2. Isztáray Mihály’ krónikája Akab királyról, íratott 1549. (Első levele hija). — 3. História Astragis regis et Cyri. Irta 1549. Kákonyi Péter. Debreczeni kiadás 1574ből. — 4. Egy szép história az vitéz Franciscoról és az ő feleségéről. Irta 1552 ben Vasfay Gáspár. Debreczeni kiadás 1574ből — 5. História de vita b. Athanasii Irta 1557ben Sztáray Mihály. (Végén egy levél hija). — 6. História Abigail, uxoris Nabal. Iratott 1560. — 7. Hunyadi János’ krónikája. Irta 1560ban Nagy-Bankai Mátyás. Debreczeni kiadás 1574ből. 8. Varsányi György’ krónikája 1561 ből. — 9. Sz. Pál apostol’ élete. Irta 1564ben Ilosvai Péter. (Czime hibázik). — 10. Bánk bán históriája. Irta 1567ben Valkay András. Debreczeni kiadás 1574ből. — 11. Igaz sz. írásból kiszedetett énekek. Horhi Melius Péter által. Debreczen , 1570. — 12. Egy rab vitéz’ éneke íratott 1570ben a Csonka-toronyban. —­13. História regis Ptolemaei l’hiladelphi. Irta 1570ben Ilosvai Péter. — 14. Béla király’ krónikája Temesvári Jánostól 1571ből, és Zsig­­mond királyé Tinódi Sebestyéntől. Heltai kiadása , Kolos­vár, 1574. — 15. Eszter’ históriája. Kolosvár , 1­­­77. 16. Zsoltárok és sz. éne­kek (elején ’s végén csonka; lapszámokkal, 25—191.)­­ 17. Túri György’ halála. — 18. Hármas krónika. I. Inc. Árpád vala rá az ka­­pitánságba. II. De obsid. Nándor albensis. 111. De rege Mathia. (Végére kevés levél hibázik). 19. Sz János’ látásáról, Bornemisza Péter’ éneke. — Melly igen becses ajándékért a társaság nyilván kivánta köszönetét kifejezni. — Pesten, a’ heti ülésből, december 14. 1835. D. Schedel f­erencz. titoknok. Szeged város lakosai a’ Pesten épülő időközi magyar szín­ház javára, maguk közt aláírást nyitottak, ’s dec. leikéig 1010 vtó forint volt egybegyűjtve. — A’ dunaparti nagy magyar szín­ház ügye milly részvételt nyert a’ távolabb vidékeken is, bizonyítja a’ következő levél Pápáról dec. 23 kárul: ,,A’ pápai nemz. Casino, melly két éven keresztül szerény csendben tenyészett, nemzeti éle­tének az által kívánta első jelenségét adni, hogy a’ f. eszt. nov. 29k én tartott közgyűlésében, gr. Széchenyi István úrnak, kinek a’ haza olly becses nemzeti intézvényeket köszön, ’s legyen szabad reménylenünk egy a’ nemzet erejéhez ’s méltóságához illő játékszínt is fog köszönni, a’ Társalkodó 1. évi 87ik számában megjelent lel­kes felszólamlását, legélénkebb örömmel ’s legbuzgább hazafiai há­lával fogadván, a’ tisztelt Gróf terve szerint Pesten a’ dunaparti Nádortelken építendő nemzeti játékszín sikeritése végett, az egye­sület pénztárából 125 v­­irtot rendelt kifizettetni. Ugyan ezen szent czélra Szakonyi István járásbeli fő­szolgabiró ur, és Pápay Miklós az országos tiszteletben állott Sámuelnek méltó fija ’s uradalmi ügyész ur, buzgó fáradozásaik által , a’ Casino egyes tagjaitól ’s két nem tagtól is, 447 fr. ’s 30 kr. vtóban gyűlt össze.“ (Az adakozók nevei ’s adakozásaik mennyisége nálunk jegyzékben vannak. Ezen nevek közt előfordul: Hir­schler Sámuel izraelita a’ Casino tagja 5 fr.; Schlesinger Sámuel izraelita a’ Casino tagja 12 fr. 30 kr vtó, ’s a’ t.) Tarre fumiantes acerras , Suspiciunt, modiccipie tinire, spiamEquie divi , panpere de penu, Dives voluntas si­litat­­er A­­­G I.­­ A. Londonban dec. cén reggel több utczasarkon egy ragaszlapot leltek föl tűz­ve, mellyben a’ protestánsok a’ katholikusok ellen vallásuk védel­mére szólíttatnak ’s óvatnak a’ katholikusok uralkodása következésitől. Benne van azon eskü másolatja is, mellyet a’ parliament katholikus tag­jainak kell letenniük, egy memento móri kíséretében. Végül fel­­szólíttatnak a’ protestánsok Angliában, hogy a’közelgő választások alkalmakor mutassák meg, mikép semmi bizodalmuk sincs azon kor­mányban, melly O’Connellnek tetszeni vágyásból a’ protestáns isteni szolgálatot szenvedni ’s megszorittatni engedi. — Dec. 14én Londonban Smithfield­ téren egy férj nőjét árulta. Eddig egy asszonyára ott általjában csak 5 schilling volt (3 pl.) de ezúttal, mint a’ AI. Herald beszéli, a’ férj olly annyira fel tudta kedvese jó tulajdonságit dicsérni, hogy azt egy aranyért vették meg! — O’Connell azon levelében, mellyet dec.­ben Derrynane-Abbei­­ből az izlandi reformerekhez bocsátott, azt kívánja mutatni meg, hogy az ország boldogsága a’ mostani ministerium további tartásától függ, mellynek azon különös sajátsága van, hogy a’ conservativek­­ben nem gerjeszti azon­­élelmet, mellyet radical ministerium gerjesz­tene; azonban leírja egyszersmind a’radical párt bizodalmát. Londoni lapok a’ britt kormány közbenjárásáról szólnak a’ franczia-amerikai ügyben, mellyet azonban csak úgy adnak elő, mint óhajtásra méltót, nem pedig mint elhatározódat’s megajánlottat. Arthur Beaumont, sz. Pélagieben (Párisban) fogva ülő ápri­lisi vádlott, de születésre nézve angol, levelet irt O’Connellhez, melly­­ben arra szólítja föl őt, hogy vállalja föl védelmét a’ pairszék előtt mint ügyvédje. O’Connell a’ védelmet megtagadta tőle azon okból, mert nincs hatalmában a’ franczia nyelv olly könnyűséggel, hogy a’ pairszék előtt nyilványos szónokképen fölléphessen. De egyszersmind kimondja meggyőződését az iránt, hogy a’ pairszék nem illető bíró­ság, sőt egybehasonlítja ezt a’ valaha Angliában létezett csillagka­marával. A’ francziákat politikai rabszolgáknak nevezi, kik „csak valamivel szabadabbak, mint Algier lakosai, az elfoglalás előtt.“ Le­velét azon jegyzésre méltó nyilatkozással rekeszti, hogy a’ respubli­­cát nem tartja helyes eszköznek Francziaország java előmozdítására, mert Francziaország nem bír elegendő sem politikai erkölcsiséggel, sem tudománnyal, de legkevésbé ’s mindenek előtt vallásossággal. Elhárítja magáról egyszersmind a’ „polgár“ megszólítást is, mint­hogy ezen elnevezés most ártatlan ugyan, de más ízben a’ legutála­­tosb ’s legvérengzőbb emberek jelszava volt. V­égül bocsánatot kér, ha nyíltságával sérteni talált, mi azonban nem volt czélja. „V­ala­­mint a’ fejedelmek ’s ministerek hibáira ’s jogsérelmire nézve, úgy­mond, nem engedem magamat megszorittatni, úgy arra sem fogom magamat szánni, hogy a’ nép nézeteinek hízelegjek, vagy tévedé­seiben megerősítsem azt.“ — Őst. Beoc. A’ Morning­ Chronicle ismét feszegetni kezdi, hogy a’ fran­czia széleken által Bayonne-on keresztül mindenféle hadiszer és se­gély szállíttatik a’ fölkelt carlositáknak Spanyolországba, sőt azt mondja: Bayonneban éjjel a’ kapukat is megnyitották, hogy 100 lo­vat bocsássanak a’ városon átal, d. Carlos számára vitetendő­. Mind­erről, úgymond, maga Mendizabal úr tesz panaszt bizonyos levelé­ben , a’ franczia követhez. —­ A’ Courier védelmezi a’ franczia kor­mányt; ellenben a’ Alorning-Chronicle még erősebben állítja, hogy csakugyan sok segély szállíttatik szárazról a’ franczia határszéleken a’ föllázadt spanyol tartományokba, ’s úgy tartja, hogy a’ franczia kormány előtt nem egészen ism­­éretlen a’ dolog, de készakarva sze­met huny az illyesekre. FRANCZIAORSZÁG. A’Alointeurdec. 4ről írást közöl,mellyet a’ párisi kereskedő ka­mara dec. 3ról az igazságminiszterhez intézett, ’s mellyben figyel­messé teszi őt az egymás után különféle alakban megjelenő lotteriákra, ’s azok eltörlesztésére szólítja őt föl; ha pedig a’ fenálló törvények ezen a’ nép erkölcsét, ipart ’s kereskedési tönkre rontó játék eltör­­lesztésére elégtelenek, akkor törvényjavaslatot terjesszen elő a’jövő ülésben ’s úgy vessen annak véget. —­ A’ Párisban most olly gya­­kor sorsvonási jutalommal páros könyveladási jelentések látszanak a’ kereskedési kamarát e’ lépésre indítani, ’s annyival inkább, mivel­­e’ sorsjátéki speculatio más nemeire is terjedez ,a’ kereskedésnek, ’s a’ faárus fáját, a’ varga saruit ’s czipéit, a’ kalapos kalapjait sors­­jutalmakkal szokta elharácsolni, sőt még a’ vendéglők is egy idő óta illy sorsjegyekkel szoktak tőzsérkedni. Az igazságminiszter azt válaszolá, hogy e’ tárgy már föléleszté figyelmét, ’s azt komoly fon­tolás alá is veendi. Egy úttal Delessert úrtól is közöl a’ Moniteur egy írást, mellyben ő, mint a’ takarékpénztárak elnöke, azt mondja, hogy ő is fölszólíttatott már, kötne a’ takarékpénztárakkal (Sparkasse) is hasonló lotteriát (sorsjátékot) össze; de ő azt rögtön elmellőzte, mint ollyas dolgot, melly a’ takarékpénztárak eszméjével ’s elvével össze nem fér. A’ pairszék nem sokára kész fog lenni valamennyi vidéki ápri­lisi vádlottal, úgy hogy dec. élén már a’ párisi osztályra mehet ál­tal. A’ vitatások, ’s az egész per legkevésbé sem érdekli többé a’ a’ közönség figyelmét. — A’ Gazette de Normandie, legitimista hír­lap, melly az uj kezességi törvény következésében megszűnt, 1836 január 1jétől fogva ismét meg fog jelenni, e’ megmásított czimmel: „Normandie.“ — A’ Journal des Débats azt bizonyolja , hogy nem Durand úrtól (a’ volt varsói consultól) kapa a’ varsói beszédet. A’ National pedig óhajtja, nyilványitaná ki Durand úr, tőle van é a’ neve­zett beszéd , vagy sem ? Már a’ szabadelmű független franczia lapok is helyes oldal­ról nézik a’ Wahl testvérek ügyét Baselvidékkel. Arról vádolják t. i. Brogb­e­rget, hogy könnyelműen függeszte föl az egész Sehweizzal kötött szerződést, mielőtt a’ főhellyel értekezett volna; azután pedig hogy nem szerzette meg magának a' szükséges tudományt a Ray­­neval által vitt alkudozásokról. — A’ Journal de Paris dec. 12ről következő tudósítást közöl: „Telegraphi sürgöny a’ seregről Afrikában a’ „fügefái táborból“ nove­lásról­ azt jelenti, hogy az előcsapat Oudinot tábornok parancsnok­sága alatt Bresában halt meg, Orleans­ág pedig tábornok-testestül még a’ fügefai táborban állott. Clausel marsal is a’ herczeggel volt. A’ táborszemek már látták az ellenség őrszem-tüzeit; de még nem ütköz­tek azzal meg. Azt hitték, Abdelkader még nem érkezett meg az arabok táborába.“ A’ National példát hoz arra föl, mit követnek el a’ könyváro­­sok munkájik hirdetései ’s ajánlásaiban. Nem rég egy konyhatár, „Dictionnaire de Cuisine, et d’ Économie“ czimű könyv vala jelentve, hol a’ „Cuisine“ szó rőfös betűji a’ munka tárgyait képező rajzok­ból, úgymint apró baromfiból, szarvasból vadászkészülettel, gyü­mölcsből, konyha- ’s asztaledényekből, pákosztos (mostató) macs­kából, szakácsból, ’s végre az utolsó E betű egy jól kihizott szakács­nőből állottak. Milly csábító pazar­ fényűzés még illyésekben is! P 0 R T U G A L I A. Az utolsó ministerváltozás óta Lissabonban egy hírlap jelen meg, mellynek czime: o Povo Soberano (a’ fölséges nép). Mingyárt az első számban igen heves czikket közöl ez az elűzött ministerek ellen, melly ha más tekintetből nem lenne is eléggé érdekes, legalább a’ portugál hírlapi hang ismertetésére szolgál. Ha „úgymond a lap“ mind azon ínséget átgondoljuk, mellyet e’ hat ember Portugáliának oko­zott,’« a’hosszú időt, melly «alatt a’ hatalom kezeiben volt, két borzaszt

Next