Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-06-01 / 44. szám

ványról sem, melly e’ vámvételt parancsolja. — Ennél fogva óhaj­­totta volna, hogy e’ kereskedőháznak Palmerston lorddal volt leve­lezésébe tekintés által ’e körülményekről némi fölvilágítást nyer­jen. Azonban a’ Times szerint e’ kérelme nem teljesítetett. — A’ tory lapok mintegy sajnálva, hogy egy ideig hallgattak Melbourne lord visszalépéséről, most újra nagyobb lármával kürtö­lik azt. — Vannak, kik azt hiszik, vagy csak hitetik, hogy a’ pör Melbourne ellen bizonyosan el fog kezdődni, vannak, kik azt állít­ják, hogy Melbourne magától is lelépend, kifáradtván már a’ radicalok zaklatásai alatt. A’ Globe azonban folyvást jó reményben van. Pozzo di Borgo gróf május 15én az Oraniai ág tiszteletére nagy lakomát adott, mellyre a’ diplomata test nagy része, ’s a’ mi­nisterek közül Palmerston, Holland, és Minto lordok jelentek meg. Melbourne még folyvást köszvényben szenved, ’s azért meg nem jelenhetett, Lansdowne marquis pedig szinte maga adott e’ napon lakomát, ’s az orosz követ meghívására szinte meg nem jelenhete. — A’ ministeri lapok végre félben szakasztják hosszas hallgatásukat azon hirre nézve, mellynél fogva Melbourne lord a’ tory újságok állítása szerint lelépni szándékozott volna. A’Courier és Morning-Chronicle e’ híreket alaptalanoknak ’s hazugoknak állítják. — Mind maga Anglia, mind Németország ’s Oroszország számára annyi vasutvágány ren­deltetett meg Angliában, hogy noha igen nagyszerűleg űzetik An­gliában ezen iparág, nincs kilátás, hogy mind­ezen megrendelés több év előtt teljesíttethessék.­­ Hume­ur nyilványítja, hogy az Orange-egyesületet tárgyazó fontos okleveleket nem Fairman ezre­destől, az egyesület ügyvivőjétől kapta, mint közönségesen állítot­ták, ’s hitték. Carlow megyében valamelly angol jószágról, mint a’ Dublin Evening Post beszélt, nem rég ismét 229 katholikus paraszt űze­tett el. Nyugati Izlandból, névszerint Sligóból ismét nagy a’ panasz a’ fenyegető éhség ellen. — Midőn nem rég Liverpoolban egy, állítólag kétszersülttel töl­tött ládát, a’ „Splendid“ nevű amerikai hajóra, melly Ujgorkba uta­zókat veve föl, akarónak szállítani, a’ láda véletlenül a’ hajó oldala ’s a’ part közé bukott, mi közben egyik oldala kinyílt. A’ ha­jós legények oda ugrottak, de kétszersült helyett élő embert talál­tak benne, ki kézzel lábbal kapálódzott. Vallomása szerint már né­hány óra óta a’ ládában volt, ’s fél sovereignet fizetett, hogy a’ ha­jóra csempéztessék, ’s így szabad átmenést nyerjen.— Az idei angliai budget elegy költségei közt olvashatni 1OOOO font sterlinget szűkölködő lengyelek számára Angliában ’s 16000 fontot egy küldöttség költségéül, melly Indiának az Eufraton létesí­tendő gőzhajó-vonal általi közelebbitése lehetőségét megvizsgálja. — A’„szegény külföldiek barátinak“ társasága május 6an ülté felállása harminczadik év ünnepét, nagy vendégséget adván a’ Lon­­don-Tavernban. A’ fordmayor vivé benne az elnökséget. Az ebéd fölötti pénzgyűjtés azon czélra, mellytől a’társaság nevét viseli, 750 fon­tot hozott be. Az oxfordi gyűlés, melly az ottani egyetem alkanczellárjából ’s az osztályok elöljáróiból és tagjaiból állott, 474 szóval 94 ellen fogadó el azon határozatot, minélfogva Hampden dr. theologia tanári ’s kir. tanítói jogainak ’s előségeinek nagy részétől megfosztatik. A’ manchester-liverpooli vasúton május­ban azon szeren­csétlenség történt, hogy az egész kocsi sor, mellyen valami há­rom vagy négy száz utazó volt, a’ vágányból kivettetett, ’s fel­fordult. A’ mérnökök egyike a’ kerekek alá esett, ’s agyon zúza­­tott. — Hogy a’ britt segédsereg vesztesége, mellyet St. Sebas­­tiannál szenvedett, kipótoltassék, a’ „Royal Tar“ nevű gőzhajó 300 ujonczczal, ’s a’ segédsereg több tisztével, kik Londonban szabadság mellett tartózkodtak, St. Sebastian és Santander felé el­indult. Mint mondják Evans tábornok , érdemei jutalmául britt rész­ről gén. őrnagynak fog kineveztetni, minthogy eddig a’ britt seregben csak alezredes volt. — FRANCZIAORSZÁG. A’ pénzügy­ minister körlevelet bocsáta nem rég az egyenet­len adók kezelése igazgatójihoz, mellyekben különféle kimutatást kíván a’ répa-czukor-gyárakról, névszerint hold-mennyiségéről azon földnek, mellyen most répa termesztetik, továbbá a’ czukorkészítés­­nél minden egyes gyárnak bánásmódjáról, ’s a’ czukornak mind gyártási mind eladási áráról ’s a’­­. — Egyszersmind hírlik, hogy Éjszakaraerikából nagy megrendelések létettek Francziaországban répaczukor iránt. Ki hitte volna, felkiált egy párisi lap, hogy el jö­vend azon idő, mellyben Amerika, a’ czukornak országa, Európából fogja magát czukorral ellátni ? ! A’ tartományi lapok tudósításai szerint a’ kiáradt folyók ismét visszatértek medreikbe; tömérdek az okozott kár. A’ belminister fel­szólítá a’megye-ispánokat, hogy jegyzéket küldjenek be azon veszte­ségekről, mellyeket minden község emberben , baromban, élelemszer­ben , bútorban , ’s épűletben szenvedett. A’ status összes vesztesé­gét 10,000,000 frankra becsülik, a’ lakosokét pedig kétszer an­nyira, az egész veszteség tehát mintegy harmincz millióra menne; de ehez járul még mintegy 10 millió, mellyet a’ status azáltal vesz­­tend el, hogy az elárasztott vidékeken az idén semmi telekadót nem fog vehetni. — Az idő majd megmutatja, mennyiben pontos e’ felszámítás. — SPANYOLORSZÁG. A’ május 20iki Moniteur egy bayonnei telegraphi tudósí­tás után azt jelenti Madridból május 1 -éről mint legújabb hirt, hogy a­ ministerek benyújták elbocsáttatási kérelmüket ’s a’ király­né azt elfogadván, Isturiz arra bízta az uj ministerium-alkotást* Oka e’ változásnak az volna, hogy a’ királyné Quesada, Espelez* és I. Román generálok eltávolításában, mellyet a’ ministerség kí­vánt, nem egyezett meg. — Ildiki Mon. szerint a’ carlositák ’s christinók közt los Arcosnál, 14én, ütközet volt, mellyben a’car­lositák 200 ember­ veszteséggel vezettek vissza. Espinált és Bi­­scaretet sem jobb sikerrel támadák meg máj. 16án. — Az előbbi tudósítás máj. 191öl nagy csökkenését okozá a’ spanyol státuspa­píroknak a’ párisi börzén. A’ National, melly eleitől fogva keserű ellenzője volt Mendizabalnak ’s kormányának, egy czikkel kiséri Mendizabal elbocsáttatását. „Ha igaz az, úgymond, hogy Mendiza­­bal egy nagy spanyol kölcsön iránt alkuban volt, könnyű­ megfog­ni, hogy hivatalából elbocsátatott, mert őt egyedül azon vélemény tarta eddig is polemon, hogy pénzforrásai nincsenek még egészen kimerítve. Minden új ministerség, melly Spanyolországban kölcsön­nel lép föl, legföljebb tizennégy napi életre számolhat. Ha Men­dizabal londoni nagy hitele hírével nem jó vala Madridba, soha­sem lépett volna Toreno helyére, kik Mendizabal tehetlenségét is­merők, csak azért fogadták el őt, mivel tudták egyszersmind, hogy ő szerencsés tőzsér ’s pénzt tud felhajhászni ott is, hol egyebek üres kézre ’s tagadó válaszra találnának. Madridban úgy fogadták Mendizabalt, mint hajdan boldogabb időben egy óhajtva várt ame­rikai terhelt hajót. A’ juntákkal elhiteték, hogy Mendizabal revo­­lutzio embere, csak hogy velük a’ fegyvert lerakassák; de igen jól tudták azt, hogy ő nem más, mint pénztőzsér; ’s az épen leg­nagyobb szégyene, hogy azon egyetlenegy ügyességet sem fejté ki, mellyet róla föltettek. Ő. előbbi egész élete daczára, státusférfi, udvari ember akart lenni , pártokat vezetni , a’ cortest megcsal­ni, mind azt véghez vinni , a’ mi csak kevés szakadékos gazem­ber dolga: egy revolutiót kijátszani. D Ő azzal dicsekedett, hogy a’ juntákat Izabella thrónjához visszavezeté, ’s még csak a’ civillistát sem fizeté ki a’ királynénak, szemtelen tolakodásokra vetemü­lt a’ ki­rályné iránt, ’s az éhes udvar majordomusát pénz nélkül küldé ha­za ’s a’ t. — A’procerek máj. 3 án végzék be a’ministeri felelőségről szó­ló törvényjavaslat vitatását. — A’ procuradorházban máj. Sán Pa­­rcjo­ur azt kívánta, hogy múlt lapunkban említett protestatiója a’ ház azon határozata ellen, hogy a’ nemzeti javak eladása fölfüg­­gesztését illető kérelme tanácskozásba ne vétessék, jegyzőkönyvbe irassék. De las Navas gr. élénken pártoló e’ kivánatot ’s midőn az elnök szavazás alá ereszté azt, a’ karzat olly tetszés jeleit muta­tó, mellyekböl nyilván kitetszik, hogy az eladás rendszabálya nem­ népszerű. Parejo kivánata 58 szóval 19 ellen fogadtatott­ el, a’ mit a’ ministerek ij megbuktának tekinthetni. Mendizabal elolvasó a’ kir. leírást, melly ígéri, hogy a’ febr. 191ki , ’s a’ szerzetes­rendek eltörlését illető kir. rendelmény a’ ház el­be fog legköze­lebb terjesztetni. Azután Serrano gen. követül elfogadtatása ügye jött vitatás alá,(Jaen tartomány résziről), mellynek a’ ministerség nagyon ellene szegült; a’ ház azonban elfogadá azt ’s ez új meg­­győzettetése a’ ministereknek. Ez úttal las Navas gr. leveleket tett le a’ ház asztalára, mellyekböl bebizonyúl, hogy a’ Mendizabal ellen intézett vádak nem üresek ’s alaptalanok. Mendizabal szava elállótt. — Május 4 én ’s 5én a’ procuradoroknál titkos ülések voltak. — Mendizabal a’ királyné azon határozata által, hogy nyilvá­­nyos audienczákat adjon, nagyon sértve érzé magát, részint, mi­vel a’ királyné erre tőle engedelmet nem kért, részint mivel fél, hogy igy a’ királyné sokféle dologéul fölvilágitást nyereni, mel­­lyeket eddig jónak látott a’ minister előtte eltitkolni. Az Eco (Men­dizabal lapja) még alkotmánysértőnek is nevezi e’ határozatot, mivel azt minister nem irá alá. A’ hires spanyol szabadság tehát annyira megy már, hogy a’ királynénak nem lesz szabad, minis­terei helybenhagyása nélkül, szűkölködő s panaszkodó jobbágyait kihallgatni, ’s legszebb fejdelmi kötelességét teljesíteni!—Y­ayas ur, ki eddig a’külügyi osztálynál szolgált, kopenhágai követté ne­veztetett. Sancho ur, a’ m­inistertanács titoknoka helyébe Donoso Cortes neveztetett ki, egy igen ifjú ember, kinek ezért számosak frigyei; a’ külügyi osztály titkárja Villáiba helyét pedig Oli van Sán­dor , egy elmés és nagy reményű fiatal iró, tölté be. — Galíciá­ból mind inkább nyugtalanító hírek érkeznek Lopez kegyetlensé­geiről , ’s úgy látszik, hogy a’ kormány, e’ tartomány nyomorú helyzetére épen semmi figyelmet nem fordít. — Az Onateben megjelenő carlosi Gaceta official a’ s. sebas­­tiani ütközetet köv. színben adja elő: a’zendülő Evans, 6000 fő­nyi angol csapatot ’s két spanyol zászlóaljat vezetve máj. 5én reg­gel 4 órakor kiindult S. Sebastianból. Ő fölsége (d. Carlos) sere­ge, mellynek száma nem haladt meg Bezeret, a’város előtti dom­bokon sánczolá el magát. E’ vonalt vitézül és elszántan ótalmazták ’s nyolcz órán keresztül vitézség csudáit vitték végbe a’ carlosi­ták. A’ második vonalig nyomatvan, itt hasonló vitézséget mutattak. De ekkor két angol gőzhajó futott a’ kikötőbe ’s élénk tüzelést kez­dett. Ez által ’s az ellenség szaporodása által, mellynek száma most már 9 ezerre ment, kénytelenek lőnek önkénteseink visszavonúlni, ’s ezt a’ legjobb rendben véghez is vivék. Az ellenség ez alatt a’ helyzetek lerontásával, a’ mezei házak fölgyujtásával ’s holtai el­temetésével foglalkozott, a’ mit Segastibella vitéz generálunk ha­lála nélkül nem vihetett volna véghez, ki a’ megtámadás közben egy golyó áldozatra jön, miután magát rettenthetlen vitézsége ál­tal halhatatlanná. Az ellenség vesztesége több mint 2000re megy.

Next