Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-01-02 / 1. szám

tó körülmény tűnik a' gondolkodó szemébe; egy nemzet szomorú te­kintete, melly a’ lehető legundokabb despotismus alatt görnyedezett, ’s hat zsarnok, kik fölötte uralkodtak, ’s magok közt mindenféle bo­londság ’s kicsapongás által szorosan össze valának köttetve, ’s mind ez a’ 1­0ik században történik, a’ fölvilágulás századában! Portugá­liában, egy a’ zsarnokkény ellen intézett föllázadás sükerülése után! Itt újra megerősödve látunk olly igazságot, mellyet régóta papolának a’ bölcsek a’ népeknek: „vigyázzatok, hogy egy zsarnok megbukta­tása után más még roszabb zsarnokság kezeibe ne essetek!“ — Mi már 1832 ben megmondtuk, hogy Carvalho politikai la­kostul csak azért jött Portugáliába, hogy magának kincset szerezzen; az olly em­berek, kik semmit sem veszthetnek, semmi hazához nem tartoznak ’s csak tréfát űznek a’ szent szabadsággal. Hosszasabb kunnétól el­fojtja az emberben hazája iránti vonzalma utolsó szikráját is. Az efé­­le emberek élnek az első alkalommal, hogy magoknak pénzt csinál­janak. Carvalho ’s czimboráji illy után járnak , ’s csalárdságaik nem történet munkáji, hanem hosszas ármány ’s koholmányi készület követ­kezése, mellyen már régóta rágódtak küntételök ideje alatt, hogy magokat a’ nemzet zsírján hizlalhassák. E’ nyomorult ember így szóla magában: „ha sikerül, hogy d. Pedrót elámítsam ’s a’ pénz­ügy-osztály elnökévé legyek, ’s ha ő leend győzedelmes: egyik kölcsönt a’ másikra halmozom, e’ pénzen barátokat vásárlók, kik engem czélaimban segítsenek, számokra kocsit, lovat, gazdag asz­talt tartok; hisz Portugáliában egy lélek sem ért a’ pénzügyhöz, ’s én a’ legnagyobb kényelemmel ’s büntetési félelem nélkül lophatok; ha pedig megriasztalak: illa’ berek, nád a’ kert! felülök egy angol hajóra, Londonba lebbenek, ’s elég pénzt viszek magammal, hogy Angliában lord, Francziaországban marquis, Németföldön gróf, Orosz­országban fejdelem,Törökhonban rabszolgakereskedő, Olaszföldön di- Jettant szerepét játszhassam.“ Ez olly szépen ’s bájran hangzik, hogy épen nem nehéz, illy nemű tanításokra proselytákat találni. Ki hit­te volna, még csak egy évvel is ezelőtt, hogy Palmella, Saldan­­ha,'s ezen sehonnan Jervis d' Aroquia olly nevetséges szerepeket játszaná­­nak, ’s Carvalho szemtelen munkáiban részt vesznek, kinek vérét szom­­­jazák kevéssel ezelőtt? de ez nem egyéb volt, mint halkofák pörpatvara, kik egy pohár bor mellett kibékülnek. — ’s ha még becsülettel estek volna el! — ’s mind e’ mellett elég szemtelenek a’ főváros utczáin szerte mutatkozni. Carvalho még most is lóháton nyargalász a legnépesb utczákon, Saldanha szinte, a’ közönség boszújától mit sem tartva, mit sem félve, hogy a’ nép őket darabokra szaggatja. — Hát el­felejtette már ő ex cel­lent­iája, mint tettük el tavaly láb alul a’ miguelistákat? — ’s nem érdemli e­l jobban a’ közönség hoszuállását, mint a’leggyalázatosabb miguelisták? hasonlót érdemelnek czimborái is. Mi ez embereknek annyi gonoszt köszö­nünk, hogy minden vérük sem lenne azért arányos elégtétel. De ha a’ közönség nagylelkűsége szabadon hagyja is tekeregni e’ gonosz­tevőket, miért hallgat a’ törvény, miért nem sújtja őket annak egész érezsulya? Tekintsük az országot, mit látunk? mindenfelé gyilko­lások és pusztítások. Mangualdében Beira tartományban múlt héten ütött ki miguelpárti összeesküvés; Covelhában e’ napokban öletett meg egy vámszedő hivatalos munkája közben; Algarvében mulatság­ból gyilkolják az embereket. E’ zavar okozza, hogy az adót sehol sem szedhetni be. Igen sok család elveszté fejét, kik részint a’ polgári háborúban hulltak el, részint meggyilkoltattak, részint a’vi­lágon szerteszéllyel bujdosnak­ ennek következése, hogy a’ földek számtalan helyen parlagon hevernek. Mi büntetést érdemelnek azon mi­nisterek, kik e’ sok gonoszt okozták? nem de halált? van e csak egy tekintet, mellyet mentségökre lehetne fölhozni? vád alá kell őket nyomban venni, mert minden bűn, mit csak egy kormány elkövethet, nyomja őket;X.Károly ministerei sokkal kisebb okok miatt ülnek Hain­­ban, ’s a’ miéink nem lesznek elsők, kiket Europa vesztőhelyre hágni lát. Egyéb bűneikhez még azt is kell számlálnunk, hogy a’ nemzet becsületét még jobban lealacsonyították, mint d. Miguel, mert a’ szabadságot árulták el. Nem foghatni meg, miért járnak kelnek ez emberek szabadon, holott ők statusvétkesek; ’s mi nem szűnünk meg ezt ismétlem; minden közjószág kezeikben van, vagy általok paza­­roltatott el; ’s a’ statusgazdagság kezelőji csakugyan tartoznak az általok elkövetett csalárdságok ’s bitorlásokért személyükkel kezes­kedni. A’ charta felelősöknek nyilatkoztatja a’ ministereket minden általuk gyakorolt erőbitorlásért; ezek mindennemű bűnt és gazságot elkövettek, a’ mit csak minister elkövethet, ’s mégis szabadon jár­nak! Hát a’szabadság nálunk nem egyéb mint tréfajáték, mint álom­kép? a’ nemzettől áldozatokat kívánunk, hogy az szabaddá lehessen, ’s elnyomójit nem akarjuk elveszteni? A’ nemzetnek nem szabad azt megengedni, hogy ők minket újólag elnyomjanak, ’s ez még sem gondol semmi eszközre. A’ szolgálatokban álló hírlapok nyilván ki­mutatják beszédeikkel, mire czéloznak; e’ becsületről felejtkezett sajtókat porrá kellene zúzni, mint ez már Francziaországban több­ször történt, hogy a’ nép azon erőműveken töltötte dühét, mellyek­­kel így élt vissza az emberi czudarság. Az uj ministerium is csak a’ legszorosb gazdálkodás által menthet meg minket, mert évenkénti deficitünk 10 millió po­ntra megy. A’ Povo Soberano lap végre az uj ministerek gyöngeségét is vádolván, így végzi czikkét: messzeható javítások nélkül a’ polgári háború elkerülhetlen : javítások nélkül bukásra jutunk, 's ez által revolutióba döntetünk. Oesterreichischer Beobachter. OROSZORSZÁG. A’sz. pétervári lapok némi utasitványt tesznek közzé, melly a' mértéket az egész birodalomban egyenlő lábra helyzi. — A’sulyra nézve az határoztatik benne, hogy egy olly font vétessék szabályul, melly 25 köb hüvelyk viz súlyával egyenlő, Reaumur hévmérőjének 13. foka szerint. Az 1747 ben aranyból készített font, melly a’ pétervári pénz­verő hivatalban tartatik , e’ súllyal tökéletesen megegyez. — Uralikban sep. 29én lóverseny tartatott. Futott 48 ló, 14 a’ katonai ménesekből,’s 34 pusztai ló.A’pálya hossza 3 verst volt, mellyet ■a’ katonai ménesbeli győző ló hatszor futott körül 24 perez alatt , mi mintegy 2­ német mérföld, a’pusztai lovakbeli pedig 28-s percz alatt. E’ vers­eny után kozák és baskír gyerkőczék futtattak. Estve tüzjátékot égettek el. Másnap bizonyos Giuliorni nevű ifjú művész hallatá magát­­hegedűn. Oct. Iván pedig Orenburg város közelében tartatott egy még nagyobb lóverseny, mellyen számos kozák, kirgiz és baskír jelent meg. A’ pálya itt 40 verst volt. Futtatás előtt egy hamar ebéd viditá föl a’ puszták lakosit, mellyre 20 ló ’s ugyanannyi juh vágatott le, ’s meg­főzve 600 nagy edényre tálaltatott ki. Az emberek kés és villa nélkül lettek sebtében, ’s a’ mit meg nem ettek, tarisznyára hányták. A’ lovagok 8—12 éves gyerkőezék voltak, nyereg nélkül, a’lovak patkólatlanok. — A’ dijak jobbatlán ruhadarabokból állottak. X É M E T O R S Z Á G. Xov. 20ról Coburgból a’ boroszlai lap ezeket közli: Ámbár még a’ házassági szerződést hivatalosan nem hirdették ki, mindaz­­által következő pontok valóságáról még is kezeskedhetni. 1.­ Szász- Coburg Ferdinand hg. lemond minden magyarországi Koháry birtok­ról, mivel neki nem lehet egyéb alattvalója mint portugál. 2) „Bra­­ganzai hg. kir. fenség“ czimet visel a’ t­rónörökös születéséig ’s ekkor Portugália királyává leszen, de csak egyesülve a’ királyné­val gyakorolhat fölségi jogokat. 3) a’ királyné halála esetén mint t­rónörökösi gyám egyedül fog országolni. 4) egész életében 25 ezer font szen­, külön jövedelmet hozand kárpótlásul magyar birto­kaiért. 5) annyi személyt vihet magával Portugáliába ki, mennyit akar, ’s ezek évenkénti és nyugdi okát a’portugáli kincstár fizeten­­di. Ezen megállapított alkupontok dec. 7kén Lissabonba küldettek jóváhagyatásul a’ Times szerint, hol az egybekelés képviselő által (per procura) azonnal meg is fog történni, ’s igy e’ házasság által Portugáliának Angliával szorosabb kapcsolata eszközöltetni. E’ tu­dósítás füstbe oszlatja egy úttal a’ miguelisták által terjesztett ha­mis híreket ’s bitang mendemondákat is. TÖRÖKORSZÁG. A’ Morning­ Post azt íratja magának Konstantinápolyból, hogy a’szultán nem beretváltatja el haját többé, hanem megnöveszti ’s lenyiratja; egyszersmind megparancsolá alattvalójinak, hogy ők se beretváltassák el hajókat, hanem az ő hajához idomítsák az övé­ket is. — A’szultán e’ végett egy galatai örmény borbélyt udvari fő hajnyitójának nevezett ki.—Milos­ig bucsú-udvarlásánál következőt említ egy konstantinápolyi levelező: „A’ herczegnek a’szultán igen sok tiszteletet tétetett, de legnagyobbat elbucsúztakor; mert midőn engedelmet nyert a’visszatérésre , elutazta előtt néhány nappal azon tiszteletben részesült, hogy arczát a’ nagy ur lábai poraiba dörzsöl­hette, mit végezvén hálásan hagyá el Konstantinápolyt.— SPANYOL ORS­Z­Á­G. A’ fővárosban szinte naponként történnek gyilkosságok , mellyek büntetetlen vitetnek végbe. — St. Jean de luzi irás sze­rint a’ franczia határszélről, szinte bizonyosnak tartják, hogy a’St. Sebastiani várat uj ostrom fenyegeti. 8. Jean de Luz úgy tömve van spanyol bujdosókkal, hogy a’ kis városka egészen uj alakot nyert ez által. A’ spanyol dámák, bár toilettjökön a’ sietve öltözködés nyomai látszanak, igen kellemesek, csak kár, hogy nemzeti kö­pönyegeiket levetvén, franczia ruhába bújtak. St. Sebastianban a’ fegyver­nyugvás ideje alatt ugyancsak dolgoznak a’ sánczokon ’s erőségeken; a’ környék lakosai, még gyermekek is, egész buzga­lommal részt vesznek a’ munkában. Mina gén­­esparaguerrai útjában néhány szerencsét­len madarat fogatott el. —Ezen a’ Yapor újság által használt kifejezés által egy carlospárti junta tagjai értetnek kik , egy főig agyon lövettek. —* Köztük néhány pap is találkozott. — Úgy lát­szik, hogy Mina állhatatosan követni akarja ijesztő rendszerét , mellyet a’ minapi hires decretumban kinyilatkoztatott, ’s tőle a’ sereg erkölcsiségére nézve jótékony következést vár, így manresai főhadiszállásán egy tisztet, két altisztet, ’s két önkéntest agyon lövetett, mivel azok az ellenség előtt fegyvereiket lerakták. — Illy szigorú példák nyilván bizonyítják, hogy szökevényre és fogoly ellenségre egyiránt halál vár. Gasacánál, Niubo ezredes és egy carlosi banda közt ütközet volt, mellyben 76 carlista el­veszett. — Különben Mina még eddig Manresában tanyáz, és semmi vállalathoz nem kezdett. Barcelonában még 1700 portu­gált várnak, kik az eddig érkeztekkel együtt 2200 főből álló se­reget alkotandnak Dodgins gén­­vezérlete alatt.­ Egy hír szerint Pabat alezredes 500 emberrel f. h. 4kén Burjo bandájára buk­kant, melly 1500 főből állt, ’s azt megszalasztotta, melly al­kalommal maga Burjo is sebet kapott, 's 30 carlista elesett. —

Next