Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-09-21 / 76. szám

néhány szóval meggyőzős­g előadó, a’ többek közt igy ir . De mivel nincs minden embernek olly belátása , mi szerint a’ dolgok valódi helyzetét megismerné, kötelezettnek érzem magamat , én és társaim nevökben nyilványitni, hogy mind azt, a’ mit cseleked­tünk , keblünkben égő tiszta honszeretetnél fogva végeztük ’s hogy mi az 1812ki alkotmányt semmi más inditóokból , mint szabad­ságunk ’s II Izabella királyszéke megőrzése miatt kiáltottuk ki. Mert ámbár a’ hadseregnél főpolczon nem állunk, mégsem hiány­zik sem bátorságunk sem nemes gondolkozásunk ; ’s mi szintolly képesek vagyunk elszánt vitézséggel munkálni, mint akárki más. Mi életünket veszélyeztettük, mellynek több értékkel szükség bírnia előttünk a’ világ minden javainál, ’s mint valódi spanyolok, min­denkor készek vagyunk azt honunkért áldozni. Fölszólítok tehát mindenkit, ama’ gonosz vádak mellett csak egyetlen egy bizonyság vagy tanujel előállítására, újólag nyilatkoztatván a’ nemzet nevé­ben , hogy a’ st­ildefonsoi seregek a’ legnagyobb őszinteséggel s egyenes lelküséggel eszközlötték akkor a’ constitutionalis király­­szék ’s haza javát, mellyeket mi mindenkor is készek leendőnk védni ’s gyámolítani. Ennélfogva egyhangúlag nyilatkoztatjuk, hogy mi mindnyájokat, kik hazafiai magunk viselete inditóokait, ’s la Granjában az 1812ki constitutio javára tett munkálatinkat gyanu­­sitni igyekeznek , a’ szabadság ’s II Izabella ’s fönséges anyja ellenségei gyanánt tekintjük, ’s don Carlos pártosai vagy más e­­gyéb vérszomjas despotiai felekezet tagjai közé számítjuk, ha e­­zen nyilatkozás kihirdetése után is folytatandják alacsony megtá­­madásikat azon érdemes sérgek valódi hazafisága ellen, kik sem­mi mást forróbban nem óhajtnak, mint azon politikai zűrzavarok minél előbbi megszűnését, mellyek az országot dúlják. (Aláírás­ Higinio Garcia, hadi írnok (sergeant), a’ la granjai mozgalom fő­nöke. — A’ carlosi sergeknél is gyenge lábon látszik állani a­ had­­fenyiték. Nem rég egy fölszólitást bocsátottak ki Tolosában, mi szerint a’ christinokat pártoló,­­ 2 realnyi bandijjal, a’ d. Carlost sértő kifejezésekkel élő pedig agyonlövetéssel fenyegettetik. Madridbul aug. 3tral érkezett tudósítások következőt je­lentenek: ,,E’ pillanatban alakítottak egy biztosságot, melly érett megfontolással előleg egy javaslatot dolgozzon ki az uj alkotmányra nézve, majdan a’ cortes elibe terjesztendőt. Nehéz volna teljes fo­galmat nyújtani egy olly tervrül, mellynek szerkezete csak utóbb leend elhatározva, akkor, midőn a cortes összegyűl, t. i. oct. 24-én. Tudhatni azonban már is jól értesített körökben azt, hogy a­ biztosság és kormány által egyiránt elfogadandó két pont az ország kormá­nyát ’s a’ törvényhozó test szerkesztését tárgyazza. Bizonyosnak mondják, hogy a’ kormány egyszerű lesz, azaz egyedül magára az eddig is igazgató királynéra fog ruháztatni. A’ cortes pedig két kamrábul álland, mellyek elsője „tanács“ nevet viselend, ’s tagjainak tisztköre, mint a’ franezia paireké, csupán életfogytig tartand. A’ javaslat szerkesztését vezérlő fő gondolat: a’ spanyol con­­stitutiot a’ három szomszéd ország chartájához minél hasonlóbbá tenni. Mig a’ biztosság a’ jövendő számára munkálkodik, nem mulaszt el a’ ministerium semmit a jelennek bátorságba helyzésére ’s egész figyelmét a’ nyilványos hitel visszaállítására fordítja , hogy a’ kül és belföldi adósságok osztalékinak kifizetését elhalasztani ne kénytelenüljön. Tegnap éjjel ministertanács tartalék, melly, mint mondják, e’ következőket bocsátotta sajtó alá: „Nem elég csupán a’ sergek fizetésénél uralkodni a legnagyobb pontosságnak, hanem a’ kormány gondoskodásának minden egyéb hivatal ágra is egyiránt ki kell ter’jedni, ’s általa olly karba helyeztetniük, hogy tiszti fog­­lalatosságiknak megfelelhessenek. A’ kincstár számára eddig tör­tént szállitványokból eredő kötelezéseknek eleget kell tenni, ’s e’ részben, halasztást nem szenvedhető nyomosságu a’ bel és kül­­adóssági kamatok lefizetése. Habár a’ hitel nem volna is élet­ere az uj nemzeteknek, melly legbiztosb eszközt nyújt pillanatnyi de gyakran súlyos következetű akadályok legyőzésére, mégis szigorú kötelességében állana a’ fölség és haza becsületét szivén viselő kormánynak, az országos hitelezők iránti kötelezésinek lélekismere­­tes betöltése. Minden tartozás közt ez legelső. Szemeink előtt nem kevésbbé szent az országos adósság ügye, mint a’ hadseregé. E’ pillanatban, midőn egyiknek sem adhatunk a’ másik fölött elsőbb­séget, egyenlő állásba helyezzük mind a­ kettőt. Egyenlő tekinte­tet érdemel mindenik. Azt hisszük ennélfogva, hogy 100 millió realnyi pénzre van szükség, ’s hogy ezt odt. és nov. hónapban elő kell állitni, mint a’ kül­adóssági kamatok lefizetésére fordítan­dók Ez szükséges, nehogy máskülönben számos idegen és honfi jóllétét koczkáztassuk ’s a’ nyilványos hitelt megrontsuk, a’ mi jövendőre nézve legnagyobb veszélyt hozandna. Ki van számítva, hogy minden, kötelezésnek február ijeig eszközlendő kielégittetése után, több leend a’ hiány (deficit­ 300 milliónyi reálnál. Ha ebbül a’ rendes jövedelem ’s a’ katonai szolgálattul fölszabadítás fejében fizetendő váltságpénz mennyisége levonatik, azt hiszi a’kormány, hogy 5 hónapi szolgálatra elég leend 200 milliónyi kölcsön. Azon­túl ideje lesz a’cortesnek a’jövendőbeli kiadásokról gondoskodni. (Kö­vetkeznek a’ javaslott intézkedések.} I végzemény: A’ nyilványos kincstárba folyand minden közjövedelme a’ mindkét nemű klastromok és szerzetes házaknak. 2) A’ nyilványos kincstárba folyand minden, mi az eltörlött klastromok harangjainak eladatásábul bejövend, egy harangot sem vevén ki, a’ naponkénti szolgálatra való legkisebben kívül az egyházmegyékben. 3­ Továbbá azon pénzmennyiség, melly a’ mondott klastromok ékességei ’s drágaságinak, a’ f. évi mart. 8 ki végzés értelme szerint eszközlendő eladásából árultatik. 4} A’ kormány mind ezen végzemény valósítására szükséges rendszabályt megtételére is fölhatalmaztatik. II végzemény: 1} A’ nemzet 200 millió realnyi kölcsönt adand, melly az alább irt módon és időben lesz visszafizetendő. 2) A’ kormány elosztandja e’ pénzmennyiséget különféle tartományai közt a’ legszigorúbb arány szerint, mellyet közülök, mint földbirtoki mennyisége szerint meghatárzandót, min­denik köteles befizetni 3) A’ tartományi biztosság, egyetértőleg a’ kebelbéli fegyver- ’s védbiztossággal, ki fogja vetni e’ pénz­­mennyiségnek egyes városok és személyek által fizetendő részét; mind a’ kettő meghatalmaztatván a’ maguk iránti illő viselet s a’ kölcsön-beszedésnek hamaritása végett netalán szükséges eszközök használatára. 4) A’ fizetés­i időszakban esik f. évi oct. nov. és december 1-sején 's a jövő eszidei jan. i jén. 5) Mindennek, ki az őt illető adót a’ két első határidő előtt lefizeti, százzal­­ el­engedtetik. 6) Az illetőséget a’ tartományi fő-vagy legkisebb vá­rosnak pénztárába is lefizethetni. 7) A küldöttség adószabályokat adand a’ kölcsön beszedők kezeibe, hogy a’ rendes adó behajtása szerint tudhassanak mihez alkalmazkodni. 8) Ezen 200 millió realnyi kölcsöntül 5 peres évi kamat járand, a’ tartományi fővárosok pénztárai által minden 6 hónapban illetőleg kifizetendő. 9) Az összes pénzmennyiség visszafizetése négy ízre történik, t. i. 1837, 38, 39 és 40ben; minden évben 50 millió rovat van le. 10) A’ vissza­fizetés kincstári papirosokban eshetik meg, mellyek az adó­fizetésben kész­pénzül fogadtatnak el, mégpedig az 1837re eső 50 millióbeli kincstári papirosok ugyanezen évi mart­­rjétül, a’ más három öt­­venedben pedig a’ nekik megfelelő visszafizetési év januárja fő napjától kezdve. 11) Ezen kincstári papirosok nem csak adó­fize­tésre fordíthatók, hanem egyebütt is forgásba hozhatók 's kész­pénzül használhatók.“ Cuenca tartomány igazgató juntája, melly csak a’ királyné constitutio elfogadásának hire után alakult , megelőzé a’ kormány kivánatit. Cuenza városára, m­ellyben egy gazdag káptalan van , 1 millió adót vetett. Az ezt rendelő iromány tartalma következő: „Cuenzának ’s a’ tartománynak fő igaztató juntája. Minthogy a’ fő­junta a’ rendkívüli hadköltségek beszerzését eszközölni kénytelen, hogy az ellenséges lázadók megtámadásit , mellyek e’ tartományt is fenyegetik, visszaverhesse, a’ mi egyiránt minden lakos érde­kében fekszik; ennélfogva rendeli a’ — — realnyi adót, melly pénzmennyiséget holnap délelőtt a­ nemzeti pénztárba befizetni kö­telesek. A’ junta meggyőződéssel van, hogy Önök a' rendszabály változhatlanságáról bizonyosak lévén, azt a' kívánt mód szerint meg is tartandják, előre is tudomásul szolgálhatván az, hogy a’katonai tiszthatóság végrehajtói hatalommal ruháztatott föl a’ késkedők ellen. —Ny mutatványul a’nevezett pénztárnak bevétel-tanúsító levele szolgáland. Éljenek jó egészségben. Cuenza, aug. 21 1836 Fer­­min Caballero alelnök.“ Az Eco del Comercio szerint nagy * mészárlást szenvede aug. 22-én Valdepenas kerület több helységbeli nemzeti őrkatonája a’ carlosiaktul, a’ toledoi hegyekben. Roszul lévén ugyanis fegy­verkezve ’s még roszabbul gyakorolva, egy rendes katonai osz­tály segítségére számoltak, melly azonban nem jelent meg 's igy a’ nemzeti őrök közül 1­­­3 lett áldozata hazafi elszántságának. A’ baleset nagy jajve­zéklést támasztott az egész vidéken , ’s fölin­­gerté az elméket a’ hadkormányzó ellen. FRANCZIAORSZÁG. A’ la Prix doctrinaire újság rajta van, hogy Francziaország avatkozzék Spanyolország ügyeibe, és pedig nem csupán egyedül Carlos ellen, kihez átaljában nem is igen ellenséges indulattal vi­seltetik, hanem inkább az 1812iki alkotmány pártja ellen, melly­­ről az­t hiszi, hogy Spanyolországban még a’ respublicát fogja ki­kiáltani ; mert ha m­ár a’ rendszerető csendes hideg Schweizot is beavatkozással kelle fenyegetni, mit szükség majd a’ forró vérű republicanus Spanyolország ellen tenni, hogy békében maradhas­son Francziaország. — A’ Moniteur és I. de Paris sept. 6 án hallgatnak a’ Paris­ban állítólag fölfedezett új összeesküvésről. A’ le Droit, ’s la Ga­zette des Tribuneaux ellenben megegyeznek abban, hogy számos elfogatás történt. Az állított összeesküvés czélja, mint mondják, az volt, hogy a’ rendőrispánság körülvétessék, az épület felgyuj­­tassék, ’s egyszersmind a’ neuillyi lak támadtassék­ meg. Ugyanez idő közben a’ Valois Datave utczában bizonyos boráros házában tanács fog tartatni, ’s a’ további lépések innen intéztetni. A’ rend­­őrispán minderről eleve tudósittaték, miért is a’ hatósági őrök meg­­szaporíttattak, ’s a’ városház udvarába számos hajdúság rendelte­tett. A’ katonaság laktanyáin fegyverre szólittaték; kik is töltött fegyverrel minden intésre készen állottak. Ugyanezen készületek történtek Paris minden más pontján. Számos őrcsapat vonult az utczákon végig minden irányban, ’s megviradt anélkül, hogy va­lakit elfogtak volna, egyetlen embert kivevén a’ Valois Datave utczában, ki néhány rakás töltéssel keszkenőjében s pisztollyal oldalzsebében, ’s némelly személyek névsorával felkészülve ment ezen utczában. A’ névjegyzéki személyeket még azon napon el­fogták, egy asztal körül ülve találtán. A’ rendőrség folyvást für­kész ’s kutat, ’s mondják, a’ Ilivoli utczában 150 — 200 puskát találtak. — A’ Con Sens szerint, az elfogott személyek csupa altisztek. — A’ Parisban állítva legújabban fölfedezett összeesküvésről, ’• az annak következésében tett rendszabályokról azt jegyzik meg a’ lapok, hogy a’ kormány ’s rendőrség egész készülete csupa e-

Next