Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-10-19 / 84. szám

331) kik őket előidézők, a’ revolutio első kolomposi. Most már újra elég­ alap van hinni, hogy egy illy forma cselszövény megint munkában van. Azon mód, mellyel a’ királynét az uj alkotmány­hoz állásra bírák, nem volt egyéb csalásnál ’s erőszaknál. Hírét terjesztők t. i. ’s a’ katonasággal ’s nemzetőrséggel el is hiteték, hogy ő fölsége a’fölkelés élén mindenben, a’ mit kívántak, meg­egyezett. Való azonban csak annyi volt, hogy mike éjjelén, midőn a’ nemzetőrség küldöttsége ő felségénél megjelent, az akkori ministerek (a’voltak) ő fölségét történhető nagyobb veszély­től kímélve, azonnal lemondottak. A’ fölség úgy gondolkodott, ezen áldozat elég lesz, ’s majd nevez egy uj ministeriumot, melly a’ népnek inkább tessék; igy adá a’ feleletet is; de uj constitutiórul sem ő sem az udvariak ekkor még nem is álmo­­dának. A’ cortesnek 3­5 óra múlva különben össze kell vala gyűlnie, nem tanácsiának tehát egyebet a’ királynénak, mint, hogy a’ dolgot ezen gyűlés elibe hozza. De 3 órakor hajnalban a’ ki­rályné tulajdon kamarája jelent meg a’ palotából a’ Hod­o-piatzon összegyűlt katonaság előtt ’s újra jelenté, hogy ő fölsége minden­ben megegyezett. így történt, hogy Tórakor reggel már az egész katonaság és nemzetőrség a’ királyi lak felé tolonga megköszön­ni valamit a’ felségnek, a’ mi, mint nekik mondák, már tökéletesen tisztában volna. Ugyanekkor léptek be a’ felséghez gr. Lumiares és La Jrandeira egy decretummal, mellynek szavai, mint azt ké­sőbb a’ Viario egyik rendkívüli lapja közlé, igy hangzanak: „Ő fölsége megegyezvén az elibe terjesztett javaslatokban, parancsolja az 1820iki alkotmány viszaállittatását olly módosításokkal, mi­nőket a’ körülmények kívánni fognak; parancsolja továbbá a’ cortesnek haladéktalan összehivatását azon forma szerint mellyel a’ mondott alkotmány kitűz. “ A’ fölség nem kevéssé halt el e’ nem is reménylett fejleményen ; hasonlag igen megütköztek a’jelen volt udvariak és külföldi követségek, mellyek közül az angol protestált is. A’ későbbi történetek, t. i. hogy ő fölsége az aláírás­tól sokáig vonakodott, a’ ministerek merészkedése , a’ kikiáltás ’s a’ t. ismeretesek. Csak azt kell még érinteni, mikép azóta tisztára fejlett, hogy a’franczia követ Priest ur, igen tetemes részt ven a’ csel­­szövényben ’s benne az­óta is folyvást nagy szerepet játszik. Mi­­kép fogja Lajos Filep, ki ezen uj constitutiótul annyira idegen, követének ezen viseletét fogadni, nem híja é vissza Lissabonbul ’s a’ t ? a’ közönség erre igen kiváncsi. SPANYOLORSZÁ­G. Telegraphi hírek: Bayonne oct. 5. A* spanyol udvarhoz kinevezett uj franezia követ ma reggel érkezett meg városunkba ’s estve már tovább utazik Madrid felé. — A’ nápolyi, ausztriai és szardíniai ügyviselők már elhagyták Madridot és sept. bélkén Saragossán utaztak keresztül; a’porosz és orosz ügyviselők nyom­ban követendik. — Bayonne oct. 4. Sanz (carlista vezér), ki egy külön haddal Ast­uriába igyekszik, sept. mázikén Cabueringán ment keresztül. Gijonba a’ christinók egy újabb zászlóaljt szállítottak át St. Sebastianból. A’ carlosiak e’ körülményt használni akarván, septe­lsőjén megtámadák a’ st. sebastiani külső vonalt; keményen tüzeltek, de siker nélkül, mert visszaverettek. Mondják, ő—600 ember esett el egyik egyik részről. Villareal erre, visszatért Salinasba. — K­odil bőrkén jött meg Buendiába. Alaix 24ikén még Villalobredónál volt, ’s foglyainak Chartagenába szállításával ba­­joskodott. — Ezen jelentéseit a’ telegraphnak, következőleg vilá­gosítja föl a’ jour­ du Commerce: „Sanz carlosi osztálynak, ki Asturiának tart ’s az Ebron már keresztül is kelt, 8 zászlóalj gyalogságot és két század lovasságot viszen magával. Indult sept. 25ikén los Arcosbul ’s az­nap Pennacerrada mellett ment el, hol Alavának 2 zászlóalja ’s néhány álgyufa állott. 27ikén reggel mintegy 4 óra járásnyi távolságban ment el seregestül Santander mellett ’s Oviedonak ügyekezett. Ő Asturiában hadi segedelmet fog gyűjteni. Vonulásának hire St. Sebastianba sept. 28 ikán jutott el. Gen. Evans azonnal hadi tanácsot tartott a’ teendők iránt, mellynek végső állapodása az lön, hogy a’ saragossai ezredből 2 zászlóaljat ’s az egész Jaen ezredet, összesen 2300 legényt, hajóra ültessenek ’s Gijonba szállítsanak. Lord Hay­e’ czélra 3 angol gőzhajót ajánlott; a’ szállításhoz még az nap hozzá fogtak ’s 29 ikén már az egész sereg rendeltetési helyén volt. Gijon néhány órányira fekszik éjszaknak Oviedotól. A’ carlosiak még ott sem lesznek, midőn a’ christinók már készen várják őket. All. Zeit. levelezője Madridból sept. 27kéröl : Rodil elutazta óta a’ ministerség igen sokat tart a’ maga ereje felől, főkép mi­óta a’ „hazafi egyesület“ fölött ’i­gen. Vigo ügyében némi diadalt látszott nyerni. Ez utóbbinak név szerint csakugyan el kell utazni Badajozba, mivel a’ 191ki decretumban már engedetlenségről vádoltatik ’s per nélkül ki nem kerülheti a’ küldetést; hogy pedig erőt erőnek szegezzen, arra eszközei hi­ányzanak. Épen igy áll a’ dolog a’ hazafi egyesülettel is, mihelyt a’ madridi hatóság ünnepies ellenmondást nyilványitott az egyesület lépései ellen, a’ ministerek többé nem is kétkedtek a’ sürgetett jóváhagyást egyenesen megtagadni. Az egyesület azóta szinte ellenmondást nyomtattatott ’s várja a’ cortest, melly a’ dologban ítéletet hozzon. A’ minis­terek ez alatt a’ választásoknak magok részire hódításán dolgoz­nak ’s némileg boldogulnak is benne; azonban néhol, mint Mala­gában és Algesirasban a’ dolog már verekedésekre sőt véres jelene­tekre is adott okot. Itt Madridban a’ kerületi választások vegyest ütöttek ki ’s 8 választott között csak kettő van fellengző. Által­jában nem titok, mi szerint a’ kormány terve egyenesen az, hogy az uj alkotmányt egészen monarchiái­ arístokralivá módosítsa 's a' két kamrát megtartsa. A’ cortes első szavazása e’ tekintetben jelszó lesz egy uj lépésre a’ spanyol revolutióban, mert tegyük hogy a’ kormányt fogja pártolni a’ többség, ez esetben a’ tarto­mányok kelnek föl; —tegyük hogy szabadabb rendszerre üt ki a’ szavazás, ekkor az udvar fog ellenszegülni. Gomez, mint a’ jour­ des Vébats levelezője állitja, Sierra- Morena hegységbe vonult és sept. 24ikén Montizonban szállásozott. Úgy látszik, ezen hegységből Linares, Baylen és Andujarnak fog fordulni. Mivel nincs rá semmi kilátás, hogy Andalusiában zen­dülést támaszthasson , nem alap nélkül hiszik, hogy a’ hegylánca déli ágain Mancha és Estremadura határán fog visszatérni’s végre Toledoban megfészkelni magát, hol a’ vidék igen kedvez a’ ha­dakozásnak ’s benne­­csekélyebb erővel is sokáig tartózkodhatni. Legújabb lapok szerint mind maga Madrid, mind a’ tarto­mányok igen nyugalmasan viselik magokat. Madridban név szerint annyira megszűnt már a’ pártok buzgalma, hogy Martinez de la Rosa sept. 2-kén nyilványosan megjelent a’ nép között ’s a’ Pra­­doban hosszabb ideig sétált. — A’ nemzet­őrség hadi lábra átu­llalása mindenütt szerencsésen foly. — Barcelonában a’ Vapor hírlap az uj alkotmány vizsgálatával foglalja el olvasóik Egy kamara, úgy­mond a’ jelen körülményekben, midőn minden figyelmet, ’s a’ha­tározások legnagyobb gyorsaságát kívánja meg a’ hadviselés, jó­val czélszerűbb lenne a’ kettőnél; azonban ha a’többség erre haj­­lanék, akkor legalább a’ nép több követet választhasson, ’s a’ fel­ség ezen szaporodott szám ötöd részét fordítsa első kamrává. Egy másik czikkében igy beszél ugyan csak a’ Vapor: „Legyünk tá­madók, de ne demagógok; függetlenek de ne lázadók; engedelme­sek de ne rabszolgák. Roland, Vergnaud és Arguelles követésre méltó példányok. Marat, Herbert, St. Just undor kegyellenségit kerüljük; épen igy vessük meg a’ franezia juste-milieu ingatag­­lépéseit ’s izetlen rendszerét; óvakodjunk szóval minden tulságtol, mert kétségtelen, hogy azokban erény nincs.“ — A’ M. Herald spanyol levelezője szerint, a’ portugáli segéd csapatok, valamint azok parancsnoka las Antas , vonakodtak megesküdni a’ Lissabon­­ban kikiáltott uj alkotmányra. — Don Carlos fő szállásán nagy mun­kásság uralkodik. Most egyszerre 12 uj mozsarat öntenek. A’ ka­tonák állásait Carlos maga járja rendre ; igy sept. 30ikán d. Sebas­tian infanssal meglátogatta St. Gregorio erőséget, ’s délben Sor­iadéban ebédelt, este Zunigában volt; más­nap megszemlélte Ch­­rauquit és Manrenut, San­t Barbara várat Puenta la Reyna mellett ’s az egész hadi vonalt az Arganál. Mondragont és Durangot siet­ve erősitik. Mondják, egy új ostrom volna szándékban Bilbao el­len , vagy egyenes előnyomulás Madrid ellen. A’ Quotidienne úgy hiszi, hogy Sanz hadküldetése Burgos ellen van hány­ózva. NÉMETORSZÁG. A’ boroszlai-gyapju-vásárrol od­ob. Thérel ezt írja az ottani lap: „Mint történni szokott, e’ vásáron a’ tavaszihoz képest, nem sok gyapjú volt. A’ vásárlást korán kezdék ’s ha mingyárt nem volt is nevezetes, mindazáltal minden félnek elégülésére ütött ki. Kezdet után harmadnapra némileg megcsökkent ugyan a’ vevés, mit méltán a’ zsidók ünnepeinek tulajdonithatni, mert mint tudva van, a’ boroszlai gyapjak kivált őszi vásárkor, nagyrészint zsidók ke­zein mennek keresztűl. Mi a’ hozott gyapjak faját ’s minőségét illeti, a’ nagyobb rész belföldi igen jó kétnyiretűből állott, melly­­nek mosása igen tiszta valt, mivel erre az idő is különösen ked­vezett. —­ Csekélyebb minőségűek voltak a’ Posen herczegség­­ből hozottak, ámbár a’ mosás ezeknél is tiszta volt. — E’ tar­­tományból nem kevés mennyiségű téli nyiretü gyapjút is szállítottak. Kétnyiretüeken kívül volt néhány rakás egy nyiretü is, és pedig némellyik meglehetős finomságú. Legjobban keresték a’ belföldi nyári nyiretüt, melly 90 talléron ’s följebb is kelt; a’ birodalmi gyártók jobbára csak ezt tudakozták ’s ötöd napra már nem is volt a’ vásáron kapható. Aránylag kevésbé kérdezősködtek az egynyiretű után ; e’ fajtát az angolok szokták vásártani, ők pedig sziléziait óhajtottak, de most i­­lyen épen nem volt a’ vásáron. A’ finomabbakat tehát e’ fajból is a’ belföldi gyártók vették össze. Az ár, álta­­lányosan egyenlő maradt a’ tavaszkorival , legalább semmit nem csökkent; ezen mérték azonban mindig viszonyos, mert tavaszkor sokkal finomabb gyapjat szoktak vásárunkra hozni. Annyi való, hogy a’ mit jót hoztak e’ vásárra, mind elkelt, ’s csak igen cse­kély aprólék maradt eladatlan. A’ müncheni politikai lap a’ behministeriumnak egy rende­lését közli, melly valamennyi kerületi kormánynak meghagyja ; fiaily szabályokhoz tartsák magukat a’ cholera megjelenésekor melly Bajorországot is meglepte Az 1831 ki rendelés szerint pa­rancsolt minden zárvonal s vesztegintézet szorosan tilos, mivel nem tekintve a’ dologhoz értők majd egyhangú ítéletét e’ járvány természetérül, tökéletes elzárást a’ tapasztalás valósíthatlannak , részletes illy nemű készületet pedig hasztalannak s terhesnek bi­zonyított. — Berlinből sept.­léröl írják, hogy az ország több részeiből jött tudósítások szerint a’ porosz főiskolákban a’ múlt iskolai félév lefolyta alatt a’ tanulók száma tetemesen csökkent. A’poross hét főiskolában most következő a’ tanulóság szám­a: Ber­linben 19 db; J­­onn­­ban 850 ; Boroszlóban 800; Halléban 750; Königsbergben 400; Münsterben, melly csak két karral bir, 300, Greifswaldban 200._­A’ franezia posta, mint már tudjuk, julius­­tól fogvást a* levélcsomókat 24 órával előbb hozza a’határszélekre, mint az előli.

Next