Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-09-17 / 75. szám
75. szám. JEL Pest, szombat September 17. Foglalás Magyarország (kinevezés; gróf Széchenyi Istvánné,nc a’ m. tud. Társaságnak küldve; gazdasági tanitó szék Nagy-Iverösen ’s a t.) Spanyolország (a’ ministerium gyönge állása; az IS12iki alkotmány csorbításai; a’ madridi seregek ellenszegülése; Mendizabal , Cordova, a tartományi junták ’s a’ t.) Anglia (Ilovick lord katonai rendelése; a’ persa herczegek). Francziaország (az uj ministerium; párviadalok; Abdel-kader fölszólitása Algierban, elegy). Amerika, Németország. Schweiz, Oroszország. Gabonaár, l’énzkelet. Dunavízállás. M A G Y A H O H S Z Á 0. Auguszt. Bokárul kelt legf. határozat szerint Pokomándy János statustanácsi tiszt, a’ cs. kir. közöns. udvari kamara valóságos titoknokává neveztetett ki. Ó cs. kir. felsége Vukovich János pechenczi előadost nyugalmazni méltóztatott; — a’ magy. kir. udv. kamara pedig az ekép megürült Bodosságra Ugarkovich Mátyás zvonigrádi 30adost nevezte ki. — Gr. Széchenyi Lajos es. kam. b. t. tan.’s több rend. vitéze és Széchenyi Pál es. kam. országszerte tisztelt nagy bazalt testvér öccsüknek, gr. Széchenyi Istvánnak, Ammerling által Bécsben teljes életnagyságban remekül festett képével ajándékozák meg a’m. nz. tud. Akadémiát, ’s e’ nagybecsű kedveskedésüket következő, gr. Teleky József cs. aranyt, szabolcsi főispán és referendár úrhoz, mint az Akad. elnökéhez, intézett levéllel kalauzolák a’ múlt nagy gyűlés elején: Mélt. Gróf’s Elnök ur! Tiz. század (mint hisszük) tűnt el már ama szép bon felett, mellyben letelepedve , dicső eleink, a’magyar Nemzet a’fegyverek dicsőségének, a’ polgári jó, vagy kellemtelen életnek változási közt létez. Minden korban találkozónak jelesb férfiai, kik a’ nemzet valódi hasznát, a’ hazavirágzását eszközleni minden áldozattal készek valónak; mert a’ bonszeretetben ’s igaz hazafiságban a’ magyart még eddig meg nem előzte senki.— Mindazáltal a’jelen századnak vala fentartva, egy olly tudományos egyesület alkotása, melly jótevő napként sugározván az értelem világában , minden homályt felderíteni, a’ komor jelleget oszlatni képes lenne. Ezen tudományos egyesület, a' magyar tud. Akadémia felséges czéljának, nemkülönben az azt alkotó, ’s kegyesen ápoló bazazafiságnak méltánylásából, eltökélénk mi magunkban, azon férjfiunak, kit hozzánk valamint a’ testvéri, úgy az édes honnak szeretete legszorosbban csatol. Sárvári Felső-vidéki Gróf Széchenyi István öcsénknek mesteri kézzel rajzolt képét teljes alakban, az utókornak átadni, ’s az átverésre a’ magyar tud. Akadémiát teljes bizodalommal megkérni: mert ki is adhatná azt igazabban , hívőbben mint mi, azon egy édesanyai kebelnek sarjadéki, az atyai, ’s anyai szívnek azon egy részei! ? ’s ki fogadhatná azt tőlünk sajátabb joggal, mint az értelmi magyar világnak halhatlan képviselőji!? — A’ midőn magyar nemzetünk, ’s nemzeti kifejlődésünk iránt vonzó indulatunknak ezen parányi zálogával, a’ magyar tud. Akadémiának kedvezünk, azon legforróbb óhajtásunkat egyszersmind nyilvánítani bátorkodunk. Vajda legkésőbb unokáink is,e’ képnek arczvonalaira pillantván , a’ legnemesebb szívnek érzelmire fakadjanak hazájokat, ’s nemzetjöket boldogító legszebb tettekre sörkenjenek! Melly igaz szívből eredeti kívánságunk után, hatalmi hajlandóságába ajánlottak maradunk a’ méltóságos Gróf, ’s elnök urnak. Gyöngyös-apáti, aug. 15én 1886. alázatos szolgáji Gróf Széchenyi Lajos, m. k. Széchenyi Pál, m. k. E’ lelkes kisérő levélre a’ nagy gyűlés mind azon módon mellyel a’ kedves ajándék nyujtatott, mind magán a’szépmüvön élénk örömre ’s bálára gerjedvén, számos tag azt kívánó, hogy ámbár az akadémiai határozat szerint általányosan csak elhunyt akad. tagok képei nyerhetnek a’ Társaság termében helyet, ez úttal azonban ’s ez esetre kivételképen a’másodelnök képe függesztetnék föl, nem csak mint fáradhatlanul buzgó részvételű társé, hanem mint legelső alapitóé, ’s az Akadémia javát, díszét folyvást csüggetlenül munkáló hazafié is. De mivel a’ tisztelt másodelnök gróf ismételve is arra kéré a’ Társaságot, hogy soha egyesek miatt határozati ’s törvényeiben kivételeket ne tegyen, ’s bizonyossá tévé a’gyűlést, hogy leginkább az által érzendi magát megtiszteltnek, ha e’ kérelme teljesittetni fog, a’ nagygyűlés e’sürgető kérelemre hajolván azt határozd: függjön a’kép ideiglen a’ titoknoki hivatalban, ’s azután midőn illőbb is tekintetesb helyre juthat p. o. az akad. könyvtár felállításakor a’könyvtárban ’s a’ t. E’ fölött megkérte a’ nagygyűlés az elnök grófot, fejezné ki az ajándékozó testvér grófokhoz írandó válaszában a’ Társaságnak e’ nagybecsű adományért forró köszönetét, ’s a’ kedveskedést kalauzoló levélnek egész kiterjedésben kiadatása által is tudatná a’ két Haza egyetemével e’ gyönyörű hazafi tettet. „Nagy-Kőrösön az evarig. ref. dunamelléki egyházi megye részéről auguszt. 7’s 8kán tartott közgyűlésben elhatároztatott, hogy a’ még eddig ezen egyházi megyében nem létezett gazdasági tanitószék ugyancsak Nagy-Körösen állíttassák föl, — ’s ezen tanitószéket betölteni szándékozó férfiúnak miután Keszthelyt ’s Óvárt tudományul véve, — külországokon szerzemlő tudomány ’s tapasztalás öregbitése tekintetéből, a’ főtisztelendő superintendentia pénztárából úti költség fejében, ezer ezüst forint ajánltatott. Nagy-Kőrös városa pedig ezen közhasznú intézetnek elősegítésére egy tanitószéket alapított 400 ezüst forint évi fizetéssel, szabad szállással és 5 öl tűzifával; e’ mellett a’ czélba vett gazdasági tudománynak gyakorlatilag tanítására az említett intézet részére huszonöt hold földet ajánlott, a’ szükséghez képest szaporitandólag. .. Ezen tudósítást a’Kémlő következő észrevétellel kiséri: Miután a’ gazdaság életereje a’kormányzók bölcseségétöl függ, nincs természetesig, mint olly eszközhez nyúlni, melly által illy eszközhez juthassunk. Legfőbb eszköz pedig a’ gazdasági iskola, millyennel már mind a’ halhatatlan Festetics Keszthelye, mind az óvári uradalom dicsekhetnek ugyan, ellenben csudálkozhatunk ama’ tebellenségen, melly szerint a’ gazdasági tudomány tanítására, azon gazdaságéra, mellyen kívül a’föld kerekségén számunkra semmi sem jövedelmes, különös közönséges iskolánk mindeddig nem valt. Nem tagadhatjuk ugyan, hogy az Oeconomia ruralis oskoláinkban tradáltatott ’s praelegaltatik — és pedig ollyanok által többnyire, kiknek a’ gazdaság gyakorlati részéről még csak megfogásuk sincs; holott pedig e’ nélkül a’ gazdaság ollyan valami , minta’ remény, melly sokat igért és veszélyt ád , mert az ügyetlen elméleti próbák a’ tudatlan részben nagy erkölcsi romlást és undorodást gerjesztnek; de nem tagadhatjuk azt is, hogy az illy közönséges tanítás-módnál tökéletlenebb ’s czéliránytalanabb alig lehet.— Nem lehet tehát nem örvendenünk, midőn látjuk, hogy a’ dunamelléki ref. superintendentia t. tagjai erről gondoskodni bölcsek valónak. Nagy-Kőrös városa pedig e’ szent czélra eszközt ’s áldozatot nyújtani lelkes és hazafi. Valóban, ha fölvesszük e’ város fekvését, melly Hazánk neveletlenebb ’s azonban legtermékenyebb részei felé esik , ’s a’ már nevezett 2 gazdasági iskolásul távaira, ha fölveszük a’ föld különböző minőségeit, mint homokot, agyagot, ’s fekete kevert földet, tavat ’s t. ef. a’ miilyen vég illetnek kell lenni a’ tanulók előtt, ’s végre azt, hogy az itteni derék iskolában mindenképen képezheti magát a’ szorgalom, örömmel nézünk előre is a’ jövendőbe, melly Hazánk alsó részeire tetemes hasznokat árasztand. Kémlő. Forberger Sámuel magy. kir. építő főigazgatósági ’s dunaszabályozási ingenieur, a’ pozsony környéki vizsarkantyúk’ vizsgálatinál, mellyet nőstül egy csolnakban tett, aug. 21-kén az egyik sarkantyú melletti örvénytől megkapatván, a’ dunába vettetett, ’s ámbár kétszer látszatott is mégföllebbenni a’ viz színén de elég hamar nem lővén segedelem, egészen eltűnt, nője azonban megsebesülve kifogatott. Ezen derék férfit, ki 1836től fogva olly köz megelégedéssel intézé e nehéz munkálatot, sajnálhatja nem csupán szerencsétlen neje, de a’ közügy is. A’ magyar Minorita - szerzetnek ’s a' miskolczi illető keresztyén híveknek örömünnepet szerze auguszt. Hikán azon körülmény, hogy a’ tisztelt szerzet egyik igen jeles érdemű tagja ’s tanácsnoka Sterbi Bonaventura Ágoston, a’ mondott Alapon, mint papi fölkenetése arany-ünnepén, félszázados áldozatját mutatá be az élet urának, szerzetes társai körében ’s a' szerzet tartományi főnöke nagy tiszt. Szabó llomán vezérlete alatt. E' tisztes agg férfin élete lefolytat egészen nevelésben tölté , előbb ugyan Fáy és Almásy nemzetségnél, később Klobusiczky József fiumei kormányzó udvarában; ezután a’ kassai, utóbb pedig a’ nagyváradi nemes ifjak convictusában alkormányzói ranggal tiszteltetett meg , honnét a’ néhai Csekonics József general ur választó gyermeke nevelőjének, hol ma is Pesten nyugalmi helyzetben él. Hosszan nyúljanak munkás élte napjai. Zágrábban a’ cholera, hat hétig tartott pusztítása után, már most teljesen megszűnt. Mindössze 600ra megy azok száma, kik benne megbetegültek, melly számból 370 fölgyógyult, de 130 elhalt — SPANYOL!) A SZAG Madrid, aug. 14-én. Míg mi, Espartero vezér tudósításánál fogvást azt hittük vala, hogy Gomez carlosi vezért egészen tönkre tevék Asturiában, újabb tudósítást kaptunk, hogy ő e hónap 20 án Palenciába rontott be, honnan minden hatóság Valladolidba futott. Mivel pedig d. Basilio ugyanekkor az innen Saragossába vivő út környékén települt meg,s francziaországgali közlekedésünket elvágta, az itteni őrsereg nagyobb részét ellenük inditandónak határozók a ministerek. Ennélfogva kivonult innen tegnap délután az igazgató-királyné ezredének, a’ tartományi őrgránátosak s ugyan eféle vadászok egy egy zászlóalja , fél-álgyuterep őrpattantyusság , 27 vasas, sakik és 4ik őrezred egy egy zászlóalja s velökmégző vasas lovag. A’ 4ik ezredi zászlóalj nyilván ellenszegült az indulási parancsnak A’ legénység meg tölté fegyvereit, ide ’s tova szaladgált s kinszerité tiszteit, hogy magokat a’ körülmények közt szenvedőleg viseljék. Nem sokára megjelent Leoane lovon,’s engedetlenségük okát és panaszuk mibenlétét tudaklá a katonáktul. Ezek azt válaszolók: nekik Navarrában egy real toldalékpénzt ígértek naponként, de nem fizettek mindeddig semmit , ’s most egyegy főre harmincz hat piaster esnék. Leoane vezérnek erre tett abeli nyilatkozása , hogy nincs a’ kormánynak pénze , haragra ingerlé a' katonákat, ’s káromlatok közt erősiték, hogy ők táborba nem szállandanak. Ekkor elküldött Seoane egy segédtisztet pénzért , é s kifizetvén minden legénynek fejenként 4 reált, midőn ezzel sem elégültek meg, azt igéré, hogy túsz (személyzálog v. kezes) gyanánt ő is velök megyen a táborba. Így végre megindultak, de minden hadi rend nélkül; midőn azonban a kapu előtt a’ 3ik ezredbeli zászlóalját fölállítva szemlélték, árulást kiáltozának ’s védkészületeket lőnek __ ►Seoane parancsot adott a’ 3ik zászlóaljnak, hogy előre menjen; de miután amazok észrevevék, hogy utánok pattantyúsig s lovas katonaság leend , ismét árulásról gyanakodának , mi által kinszeritve látá magát Leoane a’ pattantyuságot valamennyire hátréb marasztalni. Végre csakugyan elszánták magokat a’ menetelre, és sok apróbb történet után estére Fuencarralig érkeztek ’s másnap