Jelenkor, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-10-22 / 85. szám
§5. szám. 1836. JELENKOR. Pest, szombat october 33. Foglalat: Magyarország (kinevezések; magyar tud társaság; bajai kórház-intézet jóltevőji) Ausztria, Anglia (Malibran temetése Manchesterben ; O Connell és Sharman Crawford; water fordi lakoma;Sulgrave üzenete a’ dublini tory lakomáinkhoz, ’s a’ t. ) Francziaország (király születésnapi kegyelmezések ; Clanzelnek nent küldenek segedelmet; iskolai venisancte; egyesült statusi és franczia kölcsönös követségek; katona csinálta országút.) Spanyolország (az éjszaki sereg helyzete ’s annak legújabb munkálati; Gomez és Sale carlista expeditioji; Mendixabal ’s a’ királyné) Schweiz. Törökország, (a’ szultán ’s ulemák; Revendus ’s t.) Belgium. Svédország. Amerika Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYARORSZÁG. Oct. ciki legfensőbb határozat szerint ő cs. kir. fölsége a’ magy- kir. Helytartóságnál megürült kanczellária-igazgatóságra Lovász András helytartósági tanácsnokot méltóztatott kinevezni, a ki ezen tulajdonságban od. 181kán az esküt le is teve. Ő cs. kir. fölsége Ilelivák Márk zágrábi kir. kam. igazgatót ’s kir. tanácsnokot, egész fizetése meghagytával nyugalmazni méltóztatott. Sept. Uziki legf. határozat szerint a’ szepesi káptalannál iskolás-kanonok Biaczovszky Domokos liptói főesperessé neveztetett ki. — Magyar tudós társaság’ Igazgatóságának sept. 1836 tartott gyűléséből. 1. Felolvastatott a’ fenséges főherczeg Mádor-Pártfogónak Pozsonyban i. é. április 10 költ kegyel, levele az iránt, hogy ő felsége az igazgatóság’ múlt évi gyűlése által 1830ra ismét elválasztott elnököt gróf Teleki József urat, ’s másodelnököt gróf Széchenyi Istvánt kegyelmesen megerősíteni méltóztatott 2. Közelítvén a’ folyó évnek vége, ’s a’ két elnök az alaprajz’ értelmében hivatalokról lemondván , 1837re közakarattal újra elválasztatott , és ezen választás is a’ maga utján legfelsőbb megerősítés végett fölterjesztetett. — 3. Gróf Kornis Mihály erdélyi nagy fejdelemségi királyi kincstartósági tanácsos ’s igazgató tag’ halála által egy hely az igazgatóságban megürülvén, arra báró Jósika Miklós csász. kir. aranykulcsos választatott. 4. Följelentettek a’ társaság’ pénzalapjának az utolsó igazgatósági gyűlés óta ajánlattételek által történt öregbedései, mellyek is a’ következők: a) Bölöni Farkas Sándor: 200 arany; b)névtelen: 88 fr. 12 kr. c) Kilkey Henrik: 31 fr. 26 kr. d) A’ kolosvári unit. főiskolai olvasó társaság 5 fr. c) Házy Aloiz hagyománya: 500 fr. f) D. Forgó György’ hagyománya: 1000 fr. ’s egy Rothschild-kötelezvény-sors. g) gróf Eszterházy Miklós valóságos belső tanácsos 4000 fr. h) Fodor Pál hagyománya 100 fr. i) világosvári Bohus János esztendőnként holtig-ajánlata 200 fr. k) Körösi Csoma Sándor: 200 darab arany. Ugyanez úttal olvastatott Bánhidi Antal Arad vármegyei első alispán levele az elnökhöz, mellyben jelenti, hogy Bohus János táblabiró szép tettét Arad Rendei kedvesen vevén , több megyebeli birtokos hasonló ajánlástételre nyilatkoztattak készséget. — 5. Néhai Berzsenyi Dániel és Petrovics Friderik fizetéseibe Nyiry István és Bajza József mozdítattak elő. 6. Szilasy János eddig vidéki rendes tag a’ philosophia’ osztályában, Pestre költöttével helybelivé neveztetvén, egyszersmind fizetésbe léptetett. 7. — A’ Tudománytár szerkeztetősége 1837 elejétől fogva két rendes tagra úgy mint Luczenbacher János és Balogh Pálra bízatván, mindeniknek 200 forint évdíj rendeltetett. 8. Nyomtatások’ sebesebb haladhatására az e’ ezélra eddig kiszabott esztendei 2000 ft, míg a’ környülmény egyebet nem kíván, 500 fttal megtoldatott. 9.A’nagy gyűlés által (I. az előbbi közlést 84 sz. Jelenkor) kiadásra ajánlt munkákon kívül még az eredeti Játékszín fő kötete (mellyben Vörösmarty „Vérnász“ czimű szomorujátéka foglaltatik) rendeltetett újra kinyomatni. 10. A’ nagy gyűlés által IéSzre is folyamatban hagyott játékszín választmánynak, továbbá Döbrentz Gábornak , régi magyar nyelvemlékek keresése végett teendő némelly utazásokra, valamint az általa ’s Gegő Elek levelező tag által már talált régiségek, — végre a’ néhai Petrovics Friderik által Parisban és Londonban lelt magyar históriai segédforrások’ másolására költség rendeltetett. 11. A’ társaság megkezdett munkálkodásai fölemésztvén annak rendelkezése alá eső ’s csak lassan növekedő esztendei jövedelmeit, a’Teleki-könyvtárnak egyébiránt olly mulhatlanul szükséges felállítása ez évben ismét elmaradott. Pest, October 16. 1836. D. Schedel Ferenc, , titoknok. A Magyar tudós társaság költségein legújabban e’ munka jelent meg: Sebészség, mellyet előadási kézikönyvül kiadott Dr. Chelius M. J. heidelbergi prof. A’ negyedik öregbített és javított eredeti kiadás után a’ pesti m. kir. egyetembeli orvosi kar’ iskolai használatára fordítá Bugát Pál, orvos dr. és prof. a’m. t. társ.rendes tagja. Első kötet, Budán, a’ m. kir. egyetem bet. n. Sadrétben, színes borítékba kötve 1 f. 40 kr. — A’ második kötet sajtó alatt. Novemberi vásárig, szinte az academia költségein elkészülnek. 1. Tudománytár, Xd. kötet. 2 Romai clasicusok magyar fordításokban. 1ő kötet: C. C. Gallustius épen maradt minden munkás; ford. Kazinczy Ferencz. 3. Eredeti Játékszín, Vd. kötet: Zsarnok apa, dráma 5 felvon. Jakab Istvántól. 4. Külföldi Játékszín, XIId. köt. Messinai hölgy, dráma öt felv. Schillertől. Fordítá Szenvey József. Végre jövő évi martiusi vásárig ezek jelennek meg: 1. Tudománytár , XI, XII és XIIId. köt. 2. Régi magyar nyelvemlékek gyűjteménye. 1ő kötet. 3. Romai classicusok in. fordításokban Ild. kötet: Ciceróból beszédek, levelek, és Seipio álma Kazinczytól. 4. Edvi Illés Pál: Első oktatásra szolgáló kézikönyv. (Első rangú Marczibányi Lajos-jutalmával koronázott pályamunka.) 5. Wargha János: Az elemi nevelés alapvonaljai, fő rész, tanítók’ számára. (Másod rangú Marczibányi-jutalmával koronázott pályamunka) 6. Blaire Hugo aestheticai és rhetoricai leczkin, angolból for. Kis János lő köt. 7. Kazinczy Ferencz eredeti munkái, 2d. kötet. 8. Tanítás a’ szembetegségekről*. Fabíni után ford. D. VajllóCZ János. D. Schedel Ferenc*. titoknok. F. hónap 181kán esti 10 óra tájban Pest vidékén gyönyörű éjszaki fényt (aurora borealist) láttunk ; mi honunk égboltján valóban ritka tünemény. Baja oct. 12kén : A’ szenvedő emberiség nevében, hálául azon kegyeskedők’ névsorát ismertetjük, kik e’ folyó évben a’ bajai kórház pénzalapját öregbíteni buzgókodtak. Ezek közt kitűnőbbek: Autoch Károly tiszttartó 12 fr. 30 xr; Arno Therézia 100 fr. Bende József pintér 12 fr. 30 xr; Bernhardt József asztalos 7 fr. 30 xr; Dendy Péter kereskedő 50 fr. Harold Ferencz 5 fr.; Klein Fülöp haszonbérlő 100 fr.; Ocker Jozefa 20 fr; Modifics Katalin 600 fr.; Osztronics József szűrszabó 50 fr.; Preis János asztalos 50 fr.; id. Schönberger András 10 fr.; Vegelein Anna hajadon 875 fr. adomány-és hagyománnyal. Ugyanezen jótevőnek javaiból végintézete következtében tavai jutott a’ bajai, zombori, újvidéki’, és szabadkai kórházakra egyenkint 1600 fr., mellyet Markovics Antal kanonok ’s vaskúti plebánus mint a’ végintézet teljesítője által is adott, a’ fentebbi summa szabad intézkedésére hagyatva levéli. De a’ városunkban létező jelesb ezéhek sem hagyják pártolatlanul a’körintézet ügyét,mert a’ gombkötő ezéh adott 12 fr. 30 frt; a’ tímár 250 fr.; csizmadia 50 fr.; fazekas 25 fr.; kádár 100 fr; asztalos és lakatos 200 fr.; kalapos 75 fr.; magyar szűcs 50 fr.; fésűs és harisnya-kötő ezéh 100 fr.; német varga 70 fr.; ács és kőműves ezéh 100 fr.; mészáros ezéh 100 fr.; német szabó 100 fr.; bognár és kovács ezéh 40 fr.; mind v. pénzben — AUSZTRIA. A’ török követ Bécsben a’ diplomatái testhez , az első udvari és státus-tisztviselőkhöz, úgy a’ magas nemességhez ujdivatu látogatási billeteket küldöz, mellyen csupán ezt olvashatni: „Ferik Ahmed basa.“—Prágából ’s Triestből írják, hogy a’ cholera ott is alább hagyott már ’s Boszniának iramlott. ANGLIA. Od. jén reggel 8 órakor hirdeté a’ manchesteri társas egyház beborított harangjának tompa hangja , hogy Malibran földi maradványai el fognak takaríttatni. Számos ur jelent meg a’ Mosley Arms-lakban, mellynek bejárása fekete szőnyegekkel vala bevonva. Két kath. pap vitte a’ halotti szolgálatot a’ vallás szertartása szerint véghez. A’ halott tölgyfába foglalt ón-koporsóban fekütt egy alkotványon, mellyen, ezüst gyertyatartókban viaszgyertyák égtek. Elefántcsont feszület volt a’ koporsó fejénél, mellyet gyászolók környeztek. I1i órakor a’ halott négy lovas gyászkocsira emeltetett, mellyen valamint a’ koporsón magán a’ feszület alatt e’ felirás vala olvasható : „Maria Felicia de Beriot died Sept. 23. 1836; aged 28 years.“ — (Beriot Mária Feliczia elhunyt sept. 23. 1836. 28 éves korában). A’ halotti menet következő rendben haladt: egy sor constable ment fátyol boritéka botjaikkal, azután mintegy 60 úr a’ városból gyalog, mély gyászban, hármanként, a’ gyászkocsi fekete tollakkal diszesitett 4 fekete ló által vonatva, hat négylovas gyászkocsi a’ legközelebb gyászolókkal, mellyek mellett kétkét férfi ment fekete bottal. Ezután egész sor magányos kocsi a’ város legjelebb férfiaival a’ nemesség ’s kereskedőségből. A’ egész után a’ vendéglaktól fogvást a’kath. egyházig számtalan sokaság állott hajadon fővel ’s ünnepélyes csöndben, mig a’különféle sz. egyházak tornyairól, mellyek mellett a’ gyászmenet elhaladt, lebocsátott gyászzászlók lobogtak, ’s gyász-harangjaik bus morajjal zúgtak. A’ társas-egyháznál a’ koporsót három katholikus pap fogadá a’ karral; a’ város legjelesb hat lakosa, ezek közt Philipps Manchester követe, ’s két Peel zárták a’ gyászlepel végeit. Midőn a’ koporsó a’ feketével bevont egyház küszöbén bevitetett, az orgona a’ halotti marsot kesergőleg hangoztatá Saulból, a’kar pedig a’39 ik és 90 ik zsoltárt éneklé. A’ szép dal, mellyet Malibran még múlt szerdán olly szivrehatólag zengett: „Ó uram, irgalmazz nekem, mert aggódik lelkem“, megharsant az orgonán, midőn a’ koporsót sirba szállítás végett fölemelték. Nem maradt szem köny nélkül, midőn a’ pap az utolsó ünnepélyes imádságot elmondá a’ halott fölött. A’ koporsónak halk sirba bocsáttatása után, az egyházajtót kitárták, mire a’ sok ezernyi ember, ki abba nem férhetett, hallgató rendben vonult el mellette, még egy ’s végbucsu-pillantást vetve az olly annyira kedvelt dalnok nő sírjára. Beriot ur, Malibrandik férje, ki halála után rögtön ’s anélkül, hogy a’ halottat megszemlélte Volna, elutazott Manchesterből, nőjének emlékül csupán egyszerű márvány-lapot rendelt létetni. Beriot későbbi tudósításnál fogva Brüsselből , hol igen szenvedő állapotban van, mert vért hány, nénje által Belluomini dr. úrhoz, ki Malibrant utolsó betegségében ápolá, Manchesterbe íratott,’s óhajtását tudatá vele, hogy szeretné, ha neje tetemei Brüsselbe hozatnának. E’ végre sept. 28 án egy hírnököt is külde Angliába, más nap pedig egy rokonát, de már az eltakarítás után érkezett Manchesterbe, ’s a’ város e’ részbeli hatósága nem illetőnek nyilatkoztatá magát a’ már egyszer szentelt földbe temetett emberi