Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-01-04 / 1. szám

A’ cs. k. hadseregnél következő változások történtek : Klebelsberg János gr. lovag-tábornok ’s theresie­nstadti v­árparancsnok ezen vár kor­mányzójává; Cometti János lovag , altábornagy, Hesseni Emil hg. gya­logezredének második tulajdonosává lett; Lobenstein Vilmos vezérőr­nagy ’s osztályunk (brigadier) ruházat-osztályi felügyelővé rendeltetett. __Előléptettek: vezér-őrnaggyá Castiglione Henrik gróf ezredes a’ 7. sz. Reuss huszárezrednél, — alezredesekből ezredesekké: Knollr Jó­zsef 51 sz. Károly főiig. gyalog ezredtől az 1 sz. liccai határőr gya­log­ezredhez; Zagitzeck Károly 34. sz. Benczúr gyalog-ezredtől u­­gyanazon ezrednél, ( egyszersmind a’ Kalteis gránátos-osztály parancs­­n­oka lett); Calzada Károly 6­1 sz. Rukavina gyalogezredtől 34 sz. Benczúr gyalogezredhez. — Őrnagyokból alezredesekké: Belasi Khuen Henrik gróf 34 sz. Benczúr gyalogezredtől; Mitis József 60 sz. Wa­sa gyalogezredtől; Müller József 17. sz. Hohenlohe-Langenburg gya­log­ezredtől, Hermész Joachim 40. sz. Koudelka gyalogezredtől ugyan­azon ezredeknél, Podewits Károly b. a’ 12 sz. vadászosztály parancs­noka, eddigi helyén, ’s Vonjatschek Antal, az álász testülettől u­­gyanott. (Folytatjuk.) FRANCZIAORSZÁG. Telegraphi sürgöny 13ról jelenti, hogy Nemours­ég jó e­­gészségben Toulonba megérkezett. — A* párisi lapok nem igen kedvező részleteket közlenek magányos levelek után a’ dugába dűlt constantinei hadszállítványról. Nem érdektelenek a’ következők, mel­­lyekből kitetszhetik, minő nehézségekkel kelle a’ seregnek küzdenie. Midőn a’ marsai visszavonulásra határozta magát el, az e tárgyi pa­rancsot az Ijed Hammel folyó másik partján tanyázó táborszemekkel is közleni kelle, ’s több katona csakugyan törekedett is átmenni a’ szerfölött megáradt folyón, de senki sem bitt átúszni. Az ellenség tüzével, hóval, hullámokkal ’s dermesztő hideggel daczolva végre berohant a’ folyóba egy gránátos levetkőzve, ’s a’ parancsot zseb­kendőbe burkoltan feje körül övedté, ’s azt szerencsésen átúszván, megbízatását végkép teljesítette. Egy újabb levél azt mondja, hogy visszavonulás közben a’ sorban meg nem maradhatott fáradtak ’s­ bá­gyadt sérültek a’ kíméletlenül gyilkoló ellenségre hagyattak. Pexoni kapitány egyet összeroskadni látott, ’s kérdezé: nem tud e tovább menni? „Kapitányom, mond a’ sérült, néhány percz múlva fejem el fog választatni derekamtól, vegye el Ön tehát töltésimet, mert igen nehezen esnék szivemnek, ha azt kellene gondolnom, ho­gy az arabok azokat harámfijai ellen fogják használni. “ A’ kapitány e’ szilárdságot csudáivá leszállóit lováról, a’ sérültet lovára ülteté, ’s őt igy, mig maga a’ lovat 6 vagy 7 (franczia) mérföldnyire, gya­log kantárjánál fogva vezeté, szerencsésen a’ guelmai tábor­ tanyára vitte. A’ hivatalos tudósítások tagadják, hogy a fáradtak és sérültek martalékul hagyattak az ellenségnek, sőt azt mondják, hogy mind bátorságba helyeztettek. — A’ National, kemény czikkelyt közöl a’ constantinei, kudar­­czot vallott, szállitványhadról a’ ministerium ellen, mellynek tulajdo­nítja e’ fonák sükert. Miután a’ Moniteur töredék sürgönyét közlöl­­te, igy szól:: Mi ezen adat (datum) nélküli sürgönyben nem ismér­­hetünk Francziaország marsalla nyelvére. A’ nagy sereg 29 ik hir­­leménye, melly Oroszországból ama’ viszszavonulás borzasztó sze­rencsétlenségét közlé, olly kifejezésekben vala szerkesztve, mel­­lyek, midőn veszteségink terjedelmű­ tudaták, legalább méltóságot mu­tattak a’ szerencsétlenségben. Ha e’ sürgöny nem Guizot munkája, úgy csak Nemours­ég valam­ellyik praeceptora körülírása lehet, kire tán Clauzel ur bizta volt e’ hadszállitvány történetei elbeszélését. Mind­ez azonban csak valósulása annak, mit már rég idő előtt rebes­gettek, hogy t.i. Algier gyarmatot a’marsai által, ’s a’marsait a’ gyar­mat által kell tönkre juttatni.“ De mit akarnak általjában e’ nagy események , szemközt azon három igen nagy érdekkel , mellyek most egyedül érdekelhetik Francziaországot u. m. a’dynastia érdek, ’s Guizot és Thiers ur érdeke?“ — Éjfélkor: Ezen estve sajnálható hí­reket terjesztenek a’ constantinei hadszállítványról (a’ Moniteur még akkor nem adta volt az egész sürgönyt, hanem csak elejéig. Ha e’ hírek valók, úgy csekély maradványa jött volna seregünknek Honá­ba vissza. A’ kormány teljes tudósítást kapott e’ szerencsétlenség­ről , de kétezer család aggodalmai megnyugtatására csak annyit mond, hogy az expeditioi nem vala várt siikerű, ’s hogy Nemours­ég­­nek semmi baja. Ha a’ sept. wiki ministerium fenáll még, ha meré­szel a’ kamara elibe lépni, ’s ha az első szózat, melly a’ szószéken hallatszani fog , nem az egész ministerium vád alá tételét fogja sürgetni, úgy Francziaország végre által fogja látni, mit érnek a­­zon felelősség hiú biztosítékai , mellyeket elibe játszottak.“ —­A fetrassburgi lap: „A’ takarék pénztárak létesitése ál­tal a takarékosság felébresztett eszméje és szokása a’ seregnél is gyökeret kezd verni. A’ 191k ezred, melly városunkban lakott, in­nen kiindultakor közel 43 ezer frankra kért utasitványokat a’ pá­risi takarék-pénztárra. A’ lük pattantyús ezred, mellynek első ál­­gyu-telepjei jövő hét folytában érkeznek ide, 33 ezer franknyi u­tasitvánnyal fog városunk takarék-pénztárára Strassburgba köszön­teni. E körülmény e’ két ezrednek nagy becsületére válik. — A constantinei hadszállitás igen ebül végződöd. Egy bonai irás nov­­ódáról igy tudósit arról: visszajövénk Constantineből. Át­kozott egy kaland volt ez; az arabok nem jöttek elünkbe; 3 napig Constantine előtt álltunk, 1400 hajtólövés létetett a­ város ellen, katonáink kétszer kezdették a várost rombolni, mind híjában. Mi­dőn a visszatérést elhatározták, egy falat enni valónk sem volt; a lovaknak három nap óta semmi ablakuk; mintegy 12 ezer a­­rab lovag halunk megett; azt kell­ hinnünk , hogy el kell vesznünk mindenestül. Hadiszerünk elfogyott, beteginket hátra kelle hagy­nunk; a sereg pedig negyedrésze veszve van; a’ megmaradtak majd a’ legszomorúbb állapotban; az elemek harezra keltek ellenünk mint a’moszkvai táborozáskor, hét napig folyvást jeges eső ’s nagy hópelyhek vérének bennünket, sok katonánk megfagyott, Trezel tábornok megsebesült, s csak 1000 fegyverfogható ember tért vis­sza Rómába. — Így tehát előre látható, hogy a’ majdan megnyíló kamrai ülések igen zajosak leendőek, mert sok idő óta nem volt a’ közönség részvéte annyira felingerűlve, mint a’ constantinei sze­rencsétlen hadszállitás által, ’s a ministeriummal össze nem férő po­litikai pártok innét jó alkalmat meríthetnek élénk vitatásokra ’s a’ mi­nisterium megbuktatására. Azonban a’ ministerium is részérül min­dent elkövetett ám, hogy a’ mindenható közvéleményt maga részére ismét megnyerje , ’s új segédcsapatokat küld Algierba, hogy a’ constantinei veszteség sebhelyét új érdekkel takargassa. Az afrikai hadküldés siikeréről érkező újabb tudósítások sze­rint a’ veszteség mind holtakban, mind elvesztekben nem olly tete­mes , mint eleinte hitték. Folyvást visszahullonganak ollyanok is, kiket elveszteknek vagy megölteknek hittek. Annyi azonban bizonyos, hogy a’ visszavonulásban a’ betegeket és sérülteket kénytelen volt a’ se­reg hátra hagyni, mert semmi szállító szerek ’s eszközük nem volt. Kinos volt a’ tovább vonulókra nézve , midőn nem sokára az elma­radtak halálos kiáltásait voltak kénytelenek hallani, vagy még látha­tók is, mikép rohantak a’ vérszomjas arabok kirántott gatagannak­a áldozataikra. Egy elesett arab táskájában vagy 12 levágott franczia fület leltek. — A’ speyeri lap azon balesetekről, mellyek miatt a’ constantinei hadküldemény a’ hirtelen hideg miatt szerencsétlenül ütött ki azon felvilágítást adja, hogy Afrikában,­­noha hihetlennek látszik azon állítás, mintha ott a’ hideg miatt ezrenkint vesznének el az emberek) a’ rögtön időváltozás valóban olly romlasztó, hogy több példánál fogva egy éjen a’ legforróbb légmérsék a’ legdermesztőbb fagyig szokott alá szállani. Példa erre többek közt a’ Sudanban utazott Oud­­ney angol dr. ki megfagyott, és pedig a’szélesség 14ik — lépcsője alatt. Ugyan­is 1823. dec. 26. és 27ike közt éjjel olly hideg lepte meg őt, hogy a’ viz nemcsak a’tányérokon, hanem még a’ bőr-töm­lőkben is jéggé fagyott. ’s ez nem hegyek közt történt, hanem si­­kon, hol messze legkisebb hegyet sem láthatni. ..A’ föld, úgy mond az angol tudósitó, hihetlen sebbességgel veszti el melegét, és akkor az ég sötét­ kékbe borul. Vagy az Oudneyt ért szerencsétlenség oka tehát, vagy az hogy a’ szénsavannyal megtelt föld rendkívüli se­bességgel szokott kipárolgani.“ Általjában e’ kétségbe nem vonható történet okát mindeddig föl nem tudták a’ természetvizsgálók födöz­­ni; Humboldt is megvallja, hogy azt a’ légtan eddig ismert jeleneteiből nem magyarázhatni meg. —­A’ Jour, des Débats szerint a’ ministerium készületeket tesz egy második hadküldésre Constantine ellen, melly minden gáttal da­­czolni fog,’s mellynek sükerét semmi sem ellenzendi. Martiusban ismét uj hatalmasb franczia sereg fog Constantine falai alatt megjelenni. (Az angol terylapok igen örvendenek azon, hogy a’ constantinei hadküldés felsült, ’s azt vetik a’ franczia kormány szemére, hogy Wellington hgnek mint első ministernek azt felelte volt a’ franczia kormány egykor, hogy Algier elfoglalásakor épen nem szándéklott tartós birtokot szerze­ni magának Afrikában, most pedig ellenkezőleg cselekszik.) A’ Moniteur Clausel marsal tudósításából következő jegyzékét közli a’ constantinei szállitvány-hadnál elhullott, elveszett, vagy meg­sérült lisztek, altisztek és katonáknak. A tiszt elhullott vagy elveszett 10 , megsérült 16 ; altiszt és közlegény elhullott vagy elveszett 443 , megsérült 283. Duverges ezredes ezen lajstromot az egyes testüle­ek külön jegyzékeiből szedte össze. Ennélfogva a’ holtak, sérültek ’s elvesz­tek összes száma nem több 757nél, mégis milly vak és nagyitó zajt ü­­töttek belőle! A’ Courrier français szerint hírnök ment Algierba , melly Clauzel marsall Parisba híja, hogy a’ kamrában első kútfőből ad­hassa elő az óhajtott fölvilágitásokat a’ constantinei szállítvány-hadról. Azon csapat, melly a védelme alá bizott élelmiszereket kirablotta, vizsgálat alá fog vonatni; azon tábornok pedig Rigny­­ki gyáván vi­selte magát, ’s katonájinak első adott példát megfutamlásra, hadi­szék­elibe fog állíttatni. — Egy párisi levélben következő helyet ol­vashatni: „Épen most voltam a’ Notre Dame tornyán, hogy a’ Szajna áradásit Parisban és Paris körül láthassam. A’ torony teli volt, kí­váncsikkal, kik a’ viz alatt álló távolabb partokat ’s a’ megáradt fo­lyót, ’s az áradásokat a’ városban magában szemlélték; a’ környé­két köd lepte el. Az élénk mozgás tekinteténél sokan azon észre­vételt tették, mi érdekes lett volna a’ Notre Dam­éról egy párisi zen­dülést látni; de nagy ijedelmükre ezen óhajtásuk majd magában a ’ Notre Dam­éban teljesült. A’ szűk lépcsőzeten t. i. igen számos nép tolonga fel, mig mások lefelé törekedtek; ebből szorongás ’s ki­­állhatatlan hőség támadt; néhány elájult, ’s majd félóráig lehetlen volt akár le, akár fölmenni. Azonban nem hallottam, hogy más szerencsétlenség történt volna, mint hogy a’ hires F­alcon kis­­aszony shawlja ’s az én köpönyegem igen megkárosultak.“ Több párisi lap ’s levelező említvén hogy Rigny tábornok volt az, ki olly gyáván viselte magát a’ constantinei táborozáson, család­ja most több párisi lapban azt nyilványitja, hogy ezen becsületsér­tő állításokra egyebet nem felelhet, mint, hogy Rigny tábornok ar­ra kérte meg a’hadministert: nevezen ki hadibiztosságot, melly visele­tét ez alkalommal megvizsgálja. A’ dec. 19-i Moniteur is erősiti e’ jelentést. — Dec. idén estve Paris alacsonyan fekvő negyedeiben nagy zavar uralkodott, mivel a’ Szajna folyvást s tetemesül áradozott ’ 2

Next