Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-01-04 / 1. szám
A’ cs. k. hadseregnél következő változások történtek : Klebelsberg János gr. lovag-tábornok ’s theresienstadti várparancsnok ezen vár kormányzójává; Cometti János lovag , altábornagy, Hesseni Emil hg. gyalogezredének második tulajdonosává lett; Lobenstein Vilmos vezérőrnagy ’s osztályunk (brigadier) ruházat-osztályi felügyelővé rendeltetett. __Előléptettek: vezér-őrnaggyá Castiglione Henrik gróf ezredes a’ 7. sz. Reuss huszárezrednél, — alezredesekből ezredesekké: Knollr József 51 sz. Károly főiig. gyalog ezredtől az 1 sz. liccai határőr gyalogezredhez; Zagitzeck Károly 34. sz. Benczúr gyalog-ezredtől ugyanazon ezrednél, ( egyszersmind a’ Kalteis gránátos-osztály parancsnoka lett); Calzada Károly 61 sz. Rukavina gyalogezredtől 34 sz. Benczúr gyalogezredhez. — Őrnagyokból alezredesekké: Belasi Khuen Henrik gróf 34 sz. Benczúr gyalogezredtől; Mitis József 60 sz. Wasa gyalogezredtől; Müller József 17. sz. Hohenlohe-Langenburg gyalogezredtől, Hermész Joachim 40. sz. Koudelka gyalogezredtől ugyanazon ezredeknél, Podewits Károly b. a’ 12 sz. vadászosztály parancsnoka, eddigi helyén, ’s Vonjatschek Antal, az álász testülettől ugyanott. (Folytatjuk.) FRANCZIAORSZÁG. Telegraphi sürgöny 13ról jelenti, hogy Nemourség jó egészségben Toulonba megérkezett. — A* párisi lapok nem igen kedvező részleteket közlenek magányos levelek után a’ dugába dűlt constantinei hadszállítványról. Nem érdektelenek a’ következők, mellyekből kitetszhetik, minő nehézségekkel kelle a’ seregnek küzdenie. Midőn a’ marsai visszavonulásra határozta magát el, az e tárgyi parancsot az Ijed Hammel folyó másik partján tanyázó táborszemekkel is közleni kelle, ’s több katona csakugyan törekedett is átmenni a’ szerfölött megáradt folyón, de senki sem bitt átúszni. Az ellenség tüzével, hóval, hullámokkal ’s dermesztő hideggel daczolva végre berohant a’ folyóba egy gránátos levetkőzve, ’s a’ parancsot zsebkendőbe burkoltan feje körül övedté, ’s azt szerencsésen átúszván, megbízatását végkép teljesítette. Egy újabb levél azt mondja, hogy visszavonulás közben a’ sorban meg nem maradhatott fáradtak ’s bágyadt sérültek a’ kíméletlenül gyilkoló ellenségre hagyattak. Pexoni kapitány egyet összeroskadni látott, ’s kérdezé: nem tud e tovább menni? „Kapitányom, mond a’ sérült, néhány percz múlva fejem el fog választatni derekamtól, vegye el Ön tehát töltésimet, mert igen nehezen esnék szivemnek, ha azt kellene gondolnom, hogy az arabok azokat harámfijai ellen fogják használni. “ A’ kapitány e’ szilárdságot csudáivá leszállóit lováról, a’ sérültet lovára ülteté, ’s őt igy, mig maga a’ lovat 6 vagy 7 (franczia) mérföldnyire, gyalog kantárjánál fogva vezeté, szerencsésen a’ guelmai tábor tanyára vitte. A’ hivatalos tudósítások tagadják, hogy a fáradtak és sérültek martalékul hagyattak az ellenségnek, sőt azt mondják, hogy mind bátorságba helyeztettek. — A’ National, kemény czikkelyt közöl a’ constantinei, kudarczot vallott, szállitványhadról a’ ministerium ellen, mellynek tulajdonítja e’ fonák sükert. Miután a’ Moniteur töredék sürgönyét közlölte, igy szól:: Mi ezen adat (datum) nélküli sürgönyben nem ismérhetünk Francziaország marsalla nyelvére. A’ nagy sereg 29 ik hirleménye, melly Oroszországból ama’ viszszavonulás borzasztó szerencsétlenségét közlé, olly kifejezésekben vala szerkesztve, mellyek, midőn veszteségink terjedelmű tudaták, legalább méltóságot mutattak a’ szerencsétlenségben. Ha e’ sürgöny nem Guizot munkája, úgy csak Nemourség valamellyik praeceptora körülírása lehet, kire tán Clauzel ur bizta volt e’ hadszállitvány történetei elbeszélését. Mindez azonban csak valósulása annak, mit már rég idő előtt rebesgettek, hogy t.i. Algier gyarmatot a’marsai által, ’s a’marsait a’ gyarmat által kell tönkre juttatni.“ De mit akarnak általjában e’ nagy események , szemközt azon három igen nagy érdekkel , mellyek most egyedül érdekelhetik Francziaországot u. m. a’dynastia érdek, ’s Guizot és Thiers ur érdeke?“ — Éjfélkor: Ezen estve sajnálható híreket terjesztenek a’ constantinei hadszállítványról (a’ Moniteur még akkor nem adta volt az egész sürgönyt, hanem csak elejéig. Ha e’ hírek valók, úgy csekély maradványa jött volna seregünknek Honába vissza. A’ kormány teljes tudósítást kapott e’ szerencsétlenségről , de kétezer család aggodalmai megnyugtatására csak annyit mond, hogy az expeditioi nem vala várt siikerű, ’s hogy Nemourségnek semmi baja. Ha a’ sept. wiki ministerium fenáll még, ha merészel a’ kamara elibe lépni, ’s ha az első szózat, melly a’ szószéken hallatszani fog , nem az egész ministerium vád alá tételét fogja sürgetni, úgy Francziaország végre által fogja látni, mit érnek azon felelősség hiú biztosítékai , mellyeket elibe játszottak.“ —A fetrassburgi lap: „A’ takarék pénztárak létesitése által a takarékosság felébresztett eszméje és szokása a’ seregnél is gyökeret kezd verni. A’ 191k ezred, melly városunkban lakott, innen kiindultakor közel 43 ezer frankra kért utasitványokat a’ párisi takarék-pénztárra. A’ lük pattantyús ezred, mellynek első álgyu-telepjei jövő hét folytában érkeznek ide, 33 ezer franknyi utasitvánnyal fog városunk takarék-pénztárára Strassburgba köszönteni. E körülmény e’ két ezrednek nagy becsületére válik. — A constantinei hadszállitás igen ebül végződöd. Egy bonai irás novódáról igy tudósit arról: visszajövénk Constantineből. Átkozott egy kaland volt ez; az arabok nem jöttek elünkbe; 3 napig Constantine előtt álltunk, 1400 hajtólövés létetett a város ellen, katonáink kétszer kezdették a várost rombolni, mind híjában. Midőn a visszatérést elhatározták, egy falat enni valónk sem volt; a lovaknak három nap óta semmi ablakuk; mintegy 12 ezer arab lovag halunk megett; azt kell hinnünk , hogy el kell vesznünk mindenestül. Hadiszerünk elfogyott, beteginket hátra kelle hagynunk; a sereg pedig negyedrésze veszve van; a’ megmaradtak majd a’ legszomorúbb állapotban; az elemek harezra keltek ellenünk mint a’moszkvai táborozáskor, hét napig folyvást jeges eső ’s nagy hópelyhek vérének bennünket, sok katonánk megfagyott, Trezel tábornok megsebesült, s csak 1000 fegyverfogható ember tért vissza Rómába. — Így tehát előre látható, hogy a’ majdan megnyíló kamrai ülések igen zajosak leendőek, mert sok idő óta nem volt a’ közönség részvéte annyira felingerűlve, mint a’ constantinei szerencsétlen hadszállitás által, ’s a ministeriummal össze nem férő politikai pártok innét jó alkalmat meríthetnek élénk vitatásokra ’s a’ ministerium megbuktatására. Azonban a’ ministerium is részérül mindent elkövetett ám, hogy a’ mindenható közvéleményt maga részére ismét megnyerje , ’s új segédcsapatokat küld Algierba, hogy a’ constantinei veszteség sebhelyét új érdekkel takargassa. Az afrikai hadküldés siikeréről érkező újabb tudósítások szerint a’ veszteség mind holtakban, mind elvesztekben nem olly tetemes , mint eleinte hitték. Folyvást visszahullonganak ollyanok is, kiket elveszteknek vagy megölteknek hittek. Annyi azonban bizonyos, hogy a’ visszavonulásban a’ betegeket és sérülteket kénytelen volt a’ sereg hátra hagyni, mert semmi szállító szerek ’s eszközük nem volt. Kinos volt a’ tovább vonulókra nézve , midőn nem sokára az elmaradtak halálos kiáltásait voltak kénytelenek hallani, vagy még láthatók is, mikép rohantak a’ vérszomjas arabok kirántott gatagannaka áldozataikra. Egy elesett arab táskájában vagy 12 levágott franczia fület leltek. — A’ speyeri lap azon balesetekről, mellyek miatt a’ constantinei hadküldemény a’ hirtelen hideg miatt szerencsétlenül ütött ki azon felvilágítást adja, hogy Afrikában,noha hihetlennek látszik azon állítás, mintha ott a’ hideg miatt ezrenkint vesznének el az emberek) a’ rögtön időváltozás valóban olly romlasztó, hogy több példánál fogva egy éjen a’ legforróbb légmérsék a’ legdermesztőbb fagyig szokott alá szállani. Példa erre többek közt a’ Sudanban utazott Oudney angol dr. ki megfagyott, és pedig a’szélesség 14ik — lépcsője alatt. Ugyanis 1823. dec. 26. és 27ike közt éjjel olly hideg lepte meg őt, hogy a’ viz nemcsak a’tányérokon, hanem még a’ bőr-tömlőkben is jéggé fagyott. ’s ez nem hegyek közt történt, hanem sikon, hol messze legkisebb hegyet sem láthatni. ..A’ föld, úgy mond az angol tudósitó, hihetlen sebbességgel veszti el melegét, és akkor az ég sötét kékbe borul. Vagy az Oudneyt ért szerencsétlenség oka tehát, vagy az hogy a’ szénsavannyal megtelt föld rendkívüli sebességgel szokott kipárolgani.“ Általjában e’ kétségbe nem vonható történet okát mindeddig föl nem tudták a’ természetvizsgálók födözni; Humboldt is megvallja, hogy azt a’ légtan eddig ismert jeleneteiből nem magyarázhatni meg. —A’ Jour, des Débats szerint a’ ministerium készületeket tesz egy második hadküldésre Constantine ellen, melly minden gáttal daczolni fog,’s mellynek sükerét semmi sem ellenzendi. Martiusban ismét uj hatalmasb franczia sereg fog Constantine falai alatt megjelenni. (Az angol terylapok igen örvendenek azon, hogy a’ constantinei hadküldés felsült, ’s azt vetik a’ franczia kormány szemére, hogy Wellington hgnek mint első ministernek azt felelte volt a’ franczia kormány egykor, hogy Algier elfoglalásakor épen nem szándéklott tartós birtokot szerzeni magának Afrikában, most pedig ellenkezőleg cselekszik.) A’ Moniteur Clausel marsal tudósításából következő jegyzékét közli a’ constantinei szállitvány-hadnál elhullott, elveszett, vagy megsérült lisztek, altisztek és katonáknak. A tiszt elhullott vagy elveszett 10 , megsérült 16 ; altiszt és közlegény elhullott vagy elveszett 443 , megsérült 283. Duverges ezredes ezen lajstromot az egyes testüleek külön jegyzékeiből szedte össze. Ennélfogva a’ holtak, sérültek ’s elvesztek összes száma nem több 757nél, mégis milly vak és nagyitó zajt ütöttek belőle! A’ Courrier français szerint hírnök ment Algierba , melly Clauzel marsall Parisba híja, hogy a’ kamrában első kútfőből adhassa elő az óhajtott fölvilágitásokat a’ constantinei szállítvány-hadról. Azon csapat, melly a védelme alá bizott élelmiszereket kirablotta, vizsgálat alá fog vonatni; azon tábornok pedig Rignyki gyáván viselte magát, ’s katonájinak első adott példát megfutamlásra, hadiszékelibe fog állíttatni. — Egy párisi levélben következő helyet olvashatni: „Épen most voltam a’ Notre Dame tornyán, hogy a’ Szajna áradásit Parisban és Paris körül láthassam. A’ torony teli volt, kíváncsikkal, kik a’ viz alatt álló távolabb partokat ’s a’ megáradt folyót, ’s az áradásokat a’ városban magában szemlélték; a’ környékét köd lepte el. Az élénk mozgás tekinteténél sokan azon észrevételt tették, mi érdekes lett volna a’ Notre Daméról egy párisi zendülést látni; de nagy ijedelmükre ezen óhajtásuk majd magában a ’ Notre Daméban teljesült. A’ szűk lépcsőzeten t. i. igen számos nép tolonga fel, mig mások lefelé törekedtek; ebből szorongás ’s kiállhatatlan hőség támadt; néhány elájult, ’s majd félóráig lehetlen volt akár le, akár fölmenni. Azonban nem hallottam, hogy más szerencsétlenség történt volna, mint hogy a’ hires Falcon kisaszony shawlja ’s az én köpönyegem igen megkárosultak.“ Több párisi lap ’s levelező említvén hogy Rigny tábornok volt az, ki olly gyáván viselte magát a’ constantinei táborozáson, családja most több párisi lapban azt nyilványitja, hogy ezen becsületsértő állításokra egyebet nem felelhet, mint, hogy Rigny tábornok arra kérte meg a’hadministert: nevezen ki hadibiztosságot, melly viseletét ez alkalommal megvizsgálja. A’ dec. 19-i Moniteur is erősiti e’ jelentést. — Dec. idén estve Paris alacsonyan fekvő negyedeiben nagy zavar uralkodott, mivel a’ Szajna folyvást s tetemesül áradozott ’ 2