Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-04-08 / 28. szám

Ill a’ visszavonulásnak már első napján, mikor még csak két órányira voltunk Constantinetól távol. Fogadja On ’sa’t. A’ lyoni selyemmunkások boldogtalan helyzete, kik az ame­rikai kereskedési viszonyok zavargása miatt kenyér nélkül marad­tak, a’ sajtot élénken foglalatoskodtatja. A’ király már több száz­ezer frankot adott fölsegítésükre. Jegyzésre méltó, hogy Lyon­ban a’ munkás néposztály ínsége ’s nyomorúsága mellett is martz. 1­dén az ottani takarék-pénztárba több uj betétes történt, mint a’ visz­­szakivánt fizetések.A­NGLIA. Az alsóházban martz. 2 lén 3raclean ur, noha Palmerston még ekkor sem jelent meg, Wood urat, az admiralitás titoknokát megkérdezte : valljon nem érkezett e tudósítás Spanyolországból Evans tábornok veszteségéről? ’s valljon igaz e az, hogy Evans tá­bornok Hay­lord bri­t tengerész katonasága födözése alatt nagy ren­detlenségben vonult vissza. Wood azt felelé, hogy a’kormány e’ tárgy­ról még semmi hivatalos tudósítást nem vett. — Az alsóházban martz. 22én megképeztetvén Dudley Stuart lord által, azt felelé Palmerston lord, hogy eleinte szándéka volt ugyan Krakóba consult küldeni, de mivel a’ dolog több nehézséggel rokon, mint hitte, szándékától eláll Erre D. Stuart lord jelenté , hogy a’ húsvéti ünnepek után szóba hozza e’ dolgot, mire Palmerston azt fe­lelé, hogy akkor majd elő is adandja mind azon okot, mellyek visele­tét ezen ügyben teljesen jogositandják. — Minthogy Hume a’ britt hajósereg idei szaporittatását folyvást ostromolja, ’s főleg az utolsó előmozdításokat megtámadd, Napier admiral az United Service Gazetteben egy hosszú, ’s nyers levelet intéz Middlesex tagjához (Hum­éhoz), ’s abban többek közt a’ mindig növekedő orosz tengeri erőre mutat; az előmozdításokra nézve pe­dig, mennyiben Hume szerint azoknak kor szerint kellene történ­niük, azt mondja, hogy ha tengerész tiszteknek kor szerint kellene előlépniük, úgy a’ britt hajóhadnak vége lenne. Nelson az abukiri ütközetet 39 ik évében nyerte meg, a’ kopenhágait 41 ik évében, ’s ha 66 ik éve előtt nem lett volna admirál, a’ trafalgari ütközet más­kép ütött volna ki hihetőleg. Nagy különbség van egy hajósereg pa­rancsnoksága és egy ülés közt az alsóházban. Itt egy 60 éves férfi, (Hume 1777ben született) még ellocsoghat két három óráig, ’s ellenfelei gúnyai ’s ásitozásival daczolhat, de egy admiralnak, ki tenge­ri ütközetben parancsnok, egészségre és teljes férfiúi erőre van szüksége. A’ Morning Post keményen kikel a’ ministerium ellen, ’s azt kívánja, hogy a’britt segédsereg azonnal hivassák vissza Spanyol­­országból. „Mi úgymond, azon biztos reményt tápláljuk, hogy Palmerston mielőtt 24 óra elmúlnék, mint koronaminister végren­­di pályáját.“ — A’ Courier pedig azt mondja, hogy míg Spanyol­­országban a’ mostani mód szerint viselik a’ háborút, semmit, vagy keveset reméllhetni. „Mit eddig, úgymond, ott tettek, az britt segély által történt, ’s ha valaminek történni kell, annak azonnal meg kell történnie , még pedig egy vagy más alakban min magunk által. Az ország érdeke parancsolólag kívánja a’ háború végeztetését, ’s mint­hogy már tovább mentünk , mintsem vissza lehetne térnünk: Spa­nyolországra nézve annál jobb, ránk nézve pedig annál biztosb ’s olcsóbb leend, minél előbb hathatósan avatkozunk be“.— A’ Sun sze­rint: a’ kormány fris tengerész katonaságot szándékozik I. Sebas­­tianba küldeni, és egy lim­ahajót. A­ londoni csarnokon kiütött pénz­zavar főleg onnan eredt, hogy számos londoni kereskedő ház tömér­dek váltólevél-elfogadásba bocsátkozott éjszakamerikai kereskedő há­zaktól. Ezen elfogadások 5 millió font sterlingre mennek, mit az angol bank olly aggasztónak nézett, hogy ezen váltókat nem discon­­tozta többé. Nagyobb szerencsétlenség elhárittatása végett tehát több jeles váltóház a’ banknál illynemű váltókért 400 ezer font sterlingig jótállott, mire a’ bank maga az éjszakamerikai statusok bankjának há­rom hónapi határa váltók mellett 2­ milió font sterling hitelt nyitott és ajánlott, olly kikötéssel mindazáltal, hogy e’ mennyiség fele azonnal készpénz fizetéssel födeztessék. A’kereskedőséget e’nagy­szerű rendszabály igen megnyugasztalá. — A’ Chronicle védelmezi Palmerstont azon szemrehányás ellen, mintha Vixen szállitványi vállalására ő bizgatta volna föl Bell urat. Ezt a’ M. Chr. egyenesen tagadja , sőt az előterjesztett irományok­ból megmutatta, hogy Palmerston Bell úrnak kérdésire nem is felelt ollyant, mi­nt e’ vállalatra bátoríthatta volna. Világosan Bellre volt hagyva, hogy saját elhatározása szerint cselekedjék; de nem is lenne tanácsos, ha a’britt kormány magára vállalná más statusok kétséges jogai kérdésének elhatározását, mert ez örök viszályokat szülne, ’s mindig háborgásban tartaná Angliát a’ többi statussal. Annyi bizo­nyos, hogy Oroszország a’ kereskedést Czirkassziában megtiltotta,’s arra­ volt e Russziának erre joga vagy sem, az angol kormány nem felelhetett, anélkül, hogy Husszia jogát Czirkassziára el ne ismerje, v­agy meg ne tagadja. — Fr. Burdett nem csak választójival, de a’ministerekkel, ’s az egész szabadelmű párttal meghasonlott. Westminsteri választóji nem rég hozzá intézett felszólítására egyenesen kimondja, mikép ő a’ mi­­nisteriumtól a’ parliamentbe hozott rendszabályokat, ’s a’kormány egész bel ’s kül­politikáját határzottan roszalja , továbbá kijelenti, hogy a’parliament elé terjesztett tövényjavaslatok éretlenek, gyön­gén gyámitottak, ’s a’ közjóra veszélyesek. E’ nyilatkoztát ko­moly fontolat alá vette a’ westminsteri választók biztossága ’s tanács­kozásuk következménye az lön, hogy a’ baronet szólittassék föl parliamentülésének elhagyására ’s uj választás határozná el: valljon bírja e még Fr. Burdett a’ westminsteri választók bizodalmát vagy sem. Elválik , mit válaszoland Burdett. Említette valamellyik lap , hogy Durham lord visszatérem­ sz. Pétervárból, mert Kent­hgné őt Victoria hgasszony (ki f. év máj. 24-én jutand teljeskoruságra) háztartása fejévé kívánja tenni. A‘ Times tagadja ez állítás valóságát, mert a’ koronaörökös hgasszony udvara elrendelése nem az anyától, hanem egyenesen magától a’ki­rálytól függ, ki nehezen fogja Durham lordot, mint az O’Connell, párt egyik fejét e’ hivatalra nevezni. Spitalfieldi több száz selyemtakács megjelent martz. 17én Manson­llouseban a’ lordmayor előtt, panaszkodván kézmüvek rész állapotja okozta nyomorúságokról. A’ lordmayor élénk részvétet bi­­zonyita irántok, ’s megígérte, hogy tánczmulatságra aláirást nyitand, mellyben az asszonyságok egyedül csak Spitalfieldben szőtt ’s ké­szített selyem köntösökben fognak megjelenhetni. Svét év előtt egy illy tánczmulatság igen jótékony foganata volt. A’ király ’s királyné, hogy az ínséget némileg enyhítsék, Spitalfieldben már némikről rendelkeztek. — Cambridgeban nem rég egy vendéglőt v. korcsmát nyitottak meg e’ c­.im alatt: „St. Peelhez.“ Ebből következő anekdoton kelet­kezett, m minthogy a’ korcsma felavatásakor majd egész éjjel dőzsöl­tek, a’ városhatóság szükségesnek tartá a’ házi gazdát meginteni , ne szívelne házában máskor illy rendellenséget. Bizonyos botlás v­ál­fogás által ez intő levél nem a’ II. Peel czimü korcsmáros kezébe, hanem a’ lisztes baronethez jutott. — NÉMETORSZÁG. Carlsruheból martz. I-ról írják, hogy a’ badeni Rendek kamrája elé többrendű törvényjavaslat terjeszteték, az ország bel­­állapotját tárgyazó u. m.: 1) a’ községi választások törvénye, melly szerint a’ 3000 lakosszámmal bíró városokban föltétlenül, az 1500 lakosszámú községekben pedig a’ községi gyűlések, vagy azok képviselőji javaslatára, a’ status helybenhagyása mellett, történnek a’ választások. Az eddigi választások, mellyekben a’ polgárok ösz­­szesége ven részt, eltörlesztetnek. Ezentúl egy választó tanács fog felállítatni, melly a’ községnek minden más esetben is képviselő­je leend.­­ 2) A’ statusszolgák jogviszonyait érdeklő törvény, melly szerint tehetetlen vagy alkalmatlan statusszolgák nyugpénz nélkül is elbocsáttathatnak. 3) Az uj vám- és vámbüntetési tör­vény, melly a’ vámszövetséges országokkal több összefüggést esz­közöl. A’ badeni kormány ezekhez még több a’ vámrendszert ér­deklő rendszabályt is szándékozik tenni, mellyek a’ vámszövetség hatását biztosítsák ’s terjesszék. — A’ badeni kormány Würtemberggel és Hessennel szerző­désre lépett a’ Neckaron venni szokott vámok iránt, mellynél fog­­vást a’ kereskedés e’ folyón ezentúl szabadabbul é s biztosabból. Himly tanácsos,’s a’ göttingai tudom. egyetemnél orvos-tu­­dományi tanító, mártz. 22 én egy magányos séta közben Lajna partján lelte halálát, úgy tetszik egy önfeledési pillanatban, mi­dőn a’ sétálás a’ keskeny ösvényen figyelmét kikerülte. Holtan húz­ták ki a’ vízből. 34 év óta a’ főiskola leghirebb tanítóihoz tarto­zott, mind tanitás mind maradó érdemű munkáji által. — Krug professor által javaslott fölállittatását egy theologiai karnak a’ lipcsei egyetemnél, a’ drezdai országgyűlés első kam­rai küldöttsége pártolá. Majna-Frankfurtban végre, mint látszik , elhatározóban gon­dolkoznak Goethének emléket emelni. A’ műegyesület ada ismét első izgást e’tárgynak, melly már hosszabb évsor óta szunyadott. Már 1819ben jőve indítványba e’terv. Németország férfiai nagyszerű em­léket akartak állítani az itteni malomszigeten a’ lanthősnek , templom­nak kell vala emelkednie a’ köztiszteletü képszobor fölött, ’s egész Németországból gyűlni adakozásoknak e’nagy czélra. Akkor Goethe kijelenté, hogy éltében nem kívánna magának emléket állíttatni. Öt év óta nyugszik már sírban a’ szellemdús férfi, gyűlölet ’s irigység elnémultak, ’s a’ kisvárosi pálya nézetek nem mernek többé ökvendez­­ni e’ fönséges névre. Jelenleg a’ műegyesület újra munkálni kezd, nem Goethét tisztelni akarólag czélszerű emlék által, hanem köte­lességükre emlékeztetni Frankfurt lakosit, ’s olly mű-alkotásra, melly saját becsületjüket magasitandja. 30 férfi tanakodik az érdekes tárgy­ról ,és szilárd elhatározottságuk biztosan remélheti a’vállalat sikerü­lését. Az állitandó emlék szerkesztését Thorwaldsen véve magára ’s így dicsőült barátja plastikai örökítésével zárandja művészi pályája estéjét. OLASZORSZÁG. Nápolyból martz. 1óról írják: „S. Carlo színházban vélet­len eset által egy terv semmisült meg , melly leírhatatlan szeren­csétlenséget okozhatott volna. Midőn t. i. a’ tegnapelőtti szinmű­­előadás után a’ szokott kerülés az egész színházban megtétetett, é s már majd mindent bezártak, a’ szolgálat­tevő tiszt a’ deszkapar­­ló egyik hasadékán észrevette, hogy ott valami hig anyag van, melly­­ben a’ világ visszatükrözött, egyszersmind valamelly felötlő szagot is gondolt érteni. Közelebb megvizsgálván a’ dolgot, úgy találta, hogy ott számos éghető szer volt rakásra halmozva, u. m. kén, ka­­nócz, olajok,’s egy hordó lőpor. A’ kanócz már égett, ’s egy órával későbben az egyetlen szép S. Carlo színház tán omladékká vált volna! A’ kiüthetendő gyuladás, azon félelmes zivatar mellett, melly ugyanazon éjjel dühönge, a’ palotára ’s egész városra nézve igen veszélyes lett volna. Még semmit sem tudni közelebb, mivel titok­ban tartják a’ dolgot. A’ rendőrség ugyan munkás e’ gaztett szer­zője kifürkészhetésében, mit annyival is inkább óhajthatni, mivel

Next