Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-01-14 / 4. szám
a’ hó 17—32 láb magasságú, mi hallatlan dolog Angliában. — Voltak Parisban, kik a’ posta ezen elkéssét azon birkoholásra használták, hogy IV. Vilmos angol király meghalt, mi azonban Belgiumba Londonból dec. 26 ről érkezett hírek ’s levelek által, mellyek ez eseményt nem említik, megczáfoltatik. A’ „republicanus család-társaság“ pere egyik eskütt viselete miatt a’ jövő törvényszéki ülésre halasztaték, mikorra majd uj esküitek fognak választatni. A’ figyelmet érdemlő ítélet errül igy szól: „Megfontolván, hogy az elnök, miután észrevevé, mikép az esküitek egyike a’ jour des Lébats-i olvasó, kötelezettnek érzé magát annak ügyeimet a’ fenforgó tárgyra vezetni, ’s hogy ugyanazon elnök a’ vallatás alatt tett megjegyzése által nézetét a’ tárgyról nyilványitá ’s ehez képest félhetni, hogy az esküttszék nincs kívánt függetlenségi ’s részrehajlatlansági állapotában, ’s a’ t ennélfogvást a’ törvényszék az ügyet a’ jövő ülésre halasztja.— SPANYOLORSZÁG A’ cortesben dec. 17k én szóvitába vegyült Mendizabal Leal követtel, kinek azt lobbantá szemére, hogy hazudott, minden őt (Mendizaball) a’bayonnei Vasquez házzal folytatott pénzügyben csalárdságról vádolá. Ugyanez ülésben olvasák föl Caballero azon indítványát, mi szerint d. Carlosnak a’ királyszékbül kizáratása, Beiragnére ’s fiára d. Sebastianra is kiterjesztessék, egyszersmind minden polgári ’s katonai hatóság fölhatalmaztassék, d. Carlost az elfogatás pillanatában tüstint kivégeztetni. A’ biztosság az indítvány első részének elfogadását ugyan ajánlá, de a 2 dikra nézve azt jegyzé meg, hogy a’ hazaárulási büntetést csak egy külön törvény által szabhatni ki. Délután titkos ülésben a’ cortes a’ ministerekkel együtt az Alaix ellen követendő rendszabályokról tanácskozott. E vezér ugyanis még folyvást vonakodik a’ kormány parancsának engedelmeskedni; annyival inkább, mivel sergeiben teljesen kizhalik; mirül különösen meggyőződhetett akkor, midőn Leon az ő elfogatását rendelő ministeri paranccsal köztük megjelent, általuk azonban kudarcczal visszautasittaték. Ők kéreményt is intéztek a’ kormányhoz aziránt: ne fosztaná meg vezérjöket a’parancsnokságtul. Azonban most már, miután ő azt egy ideig önhatalommal gyakorló, megbocsáthatlan gyengeség lenne a’ kormánytól őt abban megerősíteni. Pedig nagyon bajos ellenkezőt is cselekednie ; kivált most, midőn annyi oldalról kell tartania, hogy a’ cortesgyülés által neki engedett korlátlan hatalom miatt nyugtalanságok támadhatnak a tartományok lakosi közt, mire Cadix, Barcelona és Merida már példát is mutatott. Mi több, még Narvaez és a’ hadminister, ’s ez és a’ sergek között is viszálkodás ’s elégületlenség támadt. A’ tábornokok, úgy látszik, összebeszéltek; megtagadni a’ kormánytól az engedelmeskedést. . San-Miguel a’ saragossai főkapitány legközelebb azon parancsot véve, induljon Navarra felé, mit azonban ő tenni elmulasztott. Lehet, hogy mind ezzel Narvaez és Hiberonak Madridban megjelente is összefügg, kiknek sergei a’ főváros közelében települtek meg 's tovább menetelre semmi készületet nem mutatnak. — A’ dec. 19-i ülésben heves viták folytak az alkotmány-változtatások’s a’ törvények kir. megerősítéséről. Domenech igen indulatosan nyilatkozék az általános „vető (tiltom)“ ellen, mellyet a’ biztosság ’s Orozaga ajánla ’s védelmezett. Az igazságminister e’ tárgyra vonatkozólag többi közt azt is erősité, hogy egyetlenegy külhatalom sem merészlé saját akaratját a’ kormányra tolni, mit ez boszankodással vissza ne fogott volna utasitni. ’S e’ tekintetben, úgy mond, örömmel készkedem szövetségesinknek igazságot szolgáltatni, ’s az e’ tárgyrul itt a’ gyűlésben mondott állításokat megvetéssel tarlom vissza. A viták még a’ következett napi (2001) ülésben is folytak. Arguelles, mint biztossági tag, jó hosszú beszédet mondott az általános „tiltom“ elfogadása mellett, ’s a’ gyűlést többi közt azon édes reménnyel kecsegteté, hogy a’ sajtószabadság az általányos veto minden kártékonyságinak elejét veendi, mint ezt Anglia példájából láthatni; ’s ennélfogva bízvást megnyughatónak gondold a’ cortest. A’ tárgy iránti viták folytatása azonban más napra is kiterjeszteték. A’ dec. 21,22 és 23k i ülésekben folyvást az alkotmányváltoztatási viták foglalák el a’ cortest.. Az általányos veto 98 szóval ment keresztül 57 ellen. Még nagyobb szótöbbséget nyert azon törvényszakasz, mi szerint a’ királynak joga van a’ cortest nem csak összehíni, hanem elhalasztani’s oszlatni is. Ez utóbbi esetben mindazáltal ismét köteles azt bizonyos meghatárzott idő múlva egybe gyűjteni. — A’ ministerium, úgymond egy madridi levelező , mind e’ végzeményt igen jól tudandja használni. A’ személyes szabadság elleni fölhatalmazást már gyakorlatba is véve,’s mint hallalik 100 föllengősdi pártbeli tag ellen bocsáta ki száműző parancsot, ámbár a’ törvényt csak dec. 24 én hirdeték ki a’ fővárosban. Az ugyane’ napi ülés egyébiránt nem kedvező volt a ministerekre. Calatrava azon előterjesztése ugyanis, hogy Pio Pizarro a hadministerségi osztálynál al titoknokká, Lujan követ pedig politikai intézővé neveztessék , a gyülekezetben olly kevés pártolást nyert, hogy a szavazatok közül csak 20 volt mellette, 90 pedig ellene. Ez Calatravát egészen elbámitotta. — A’ 200 millió realnyi kinszeritett kölcsön-beszedés igen késkedve történik; pedig a ministerium sokkal nagyobb pénzszükségben van most mint valaha. Jó kénytető szert vél ugyan a’ kormány találni abban, hogy a’ nemzetők neveit kihirdetteti. Azonban ezzel mit sem nyerend;legfölebb egy okkal többet nyujt idegenkedésre Az 50 ezer újoncz összegyűjtése sokkal jobb sikerrel halad, mi szinte kárára van a’ kormánynak, mert ez ismét csak adósságit szaporitandja a’ nélkül, hogy a’ királyné ügyének szembetünőleg használna. E’ fiatalságnak egy jó főnökre volna szüksége, hogy magát illően oktatottnak ’s a’ haza és királyszéki szolgálatra idomítottnak képes lenne tudni; de Spanyolországban épen olly férfiak hiányzanak, olly józan fejűek t. i., kik hivatalos buzgóságukkal nagy mértékben párositnák a’ hazafiságot. Most Narvaez az egyetlen napi hős Spanyolországban. Pedig nem igen kitűnő szellemi tehetségűtél fogva könnyen feltehetni, hogy nem sokára játékszere és kénylaptája lesz valamelly pártnak. Elringatják őt azon hiedelemben, mintha a megannyi véres csatában diadalmaskodott volna, holott még eddig csak utána ballagcsált Gomez hadsergének, ’s legfölebb is az abbul elmaradottakat vagy az utócsapatot merészlé néha megtámadni. Néhány nap előtt, midőn a’ cortesgyülésben megjelent, tüszint mindenek szemei ő rá fordultak; Cardero pedig hozzá siete, ’s a’ néző-polczral az előterembe vivé a’ministerek társaságába. Azonban ez nem is lehet most máskép, midőn alig találhatni a’ vezérek közt egy valódi hívét a’ királyszéknek, — ’s jól értesített személyek állítása szerint bizonyos, hogy Kodil és Alaix valóságos hazaárulók, minőknek őket már a’ hirlapok nyilványosan hridették. Beszélik azt is, hogy Alaixt Hódit bírta volna engedettenségre, tartván, hogy az Alaix által leteendő parancsnokságot ollyas valakire bizondhatná a’ kormány, ki d. Carlosnak meggyőződésből ellensége lévén , ügyének kitelhetőleg ártaniigyekeznék. Narvaez czélszerű utasításokat kapott a’ kormánytól, mellyek szerint a’ hadsereg fenyítékét állíthassa vissza ’s a’ pártosak ellen jó sikerrel munkálhasson. Madridból elmente előtt fényes lakomát adtak számára, mellyen a’cortes elnöke ’s mintegy 40 követ is jelent meg.—Az Alaix parancsi alatt volt hadosztály végre csakugyan elállott vezéréiül ’s az éjszaki sereg főparancsnoka rendelkezési alá hajlott. A’ Vapor azon hirt támasztá , hogy a’ francziák Castellane vezér alatt berontaltak Cataloniába. Ezáltal, úgy látszik, a’pártosokat akará megrezenteni, álnokságáért azonban mégis aligha feleletre nem vonatik. Bilbao fölött még mindegyre bizonytalanul lebeg a’ jó vagy bal szerencse. Annyi bizonyos, hogy Esparlero szorult helyzetben van, mióta Gomeznek 5000 főból álló csapatja Ordunába nyomul, Cabrera pedig az Ebro jobb partján Clonard tábornokot tehetetlen állapotban tartja. Esparteronak csak hirtelen cselekvés által lehetne magán és Bilbaon segítni, mielőtt J. J. Villareal a’nevezett carlosi czimborafőnökökkel érintkezésbe jöhet, és munkálatit összevetett vállal kezdhetendi meg. Ha Bilbaót meghódíthatják , egyenesen Madrid ellen szándékoznak a carlosiak. Annyival siralmasbnak látszik pedig Bilbao jövendője, mivel az angol segédsereg is nemcsak hanyagon sőt idegenkedőleg viseli magát zsoldbeli ki nem elégittetése miatt, minek következtében néha zsarlásokat is követ el a’ népen. Maga Evans tábornok dec. 7kérül a’ kormányhoz intézett irata szerint f. h. 7kén induland Angliába,’s ha a’spanyol kormány meg nem akarna egyezni eltávozásában, véges elbocsáttatását fogja kérni. Jelszky m. lapjainkban emlitett ügyének az angol követ közbenjárultára azon vége jön, hogy a’nevezett grófot személytévesztés mentsége alatt a’ kormány szabadon ereszté. PORTUGÁLIA. Lissabonból érkezett ’s decszkéig terjedő hirek szerint, az országos kincstár annyira kiürült, hogy a’ királyné ’s háztartása számára esendő országosan megajánlott költségnek egy egy hónapra esendő részét is alig tudják előteremteni. A’ hadsergek ’s tisztviselőknek már 5 hónapi dijok fizetetlen. Ily körülmények közt természetesen napról napra növekszik az elégületlenség. A’ magokat úgy nevezni szokott 1822-ki alkotmánypártiak (constitutionalisták) megvető tekintetet mutatnak a’ királyné ’s herczeg iránt, midőn velök utczán találkoznak, a’ föllengősdiek pedig még csak kalapjukat sem emeltetik meg. A’ többi lakosság azonban szokott tisztelettel üdvözli őket. A kormánynak minden abbeli igyekezete sikeretlen maradt, hogy a’ nemzetőrség néhány zászlóaljánál az ujdon hadfenyitéket divatba hozza. E’ tárgyban a’ lissaboni polg. kormányzó egy beszédet akart hozzájok intézni m. h. Ilikén; de azok ellene zúdultak, ’s neki távoznia kellett. Hatalommal pedig nem lehet őket kinszerilni, mert a’ fegyveresek legnagyobb része idegenkedik a’ kormánytól, melly e’ szerint magát minden erőtől megfosztva látja. — Ilire vollt hogy a’főváros előtt horgonyzott franczia hajóhad dec. 18-án elvitorlázni készült; az angolt azonban megmaradandónak rebesgetik, hogy a’ cortesmegnyitással netalán bekövetkező ügyfordulatnak szemtanúja lehessen.ANGLIA: A’ mostan adatni szokott politikai lakomákon erős beszédek tartatnak, de a’ szárazföldi lapok azokat vagy egészen elhallgatják, vagy igen halvány színben adják. Nem rég O’ Connell Droghedában, Izlandban , hol a’ reformerek lakomát adtak tiszteletére , többek közt így nyilatkozott: „Éltem fáján már elsárgultak a’ levelek, de szivem még ifjú, fejem még ép, ’s úgy hiszem, ha a’ szomorú szükség kívánná, karom sem tartoznék a’leggyöngébbekhez a’csatában. (Hangos tetszés.) Miért szólok én így, én egész éltemben a’ béke embere, miért szólok igy? Miért merészlek én, ki egész politikai pályámon minden változást v. zendülést, még ha csak egy csöp vérbe kerülne is, megátkoztam, a’közelgő harczra illy 'módon emlékeztetni ? Miért kívánom folyaminkat még egyszer inkább izlandi vérrel befestetve látni, mint tovább szenvedni azon gúnyt ’s alacsony itást, mellyel elkövettek rajtunk. Inkább szíveljük házaink ’s mezeink elpusztulását, kiraboltatását, nőink ’s leányink elhurczoltatását ; inkább tűrjük még egyszer a’ büntető törvény (poenal statutum) megújított kegyzetlenségit személyünk ’s tulajdonunk ellen, mintsem alávessük magunkat azon gyalázatnak , mellyel egy Lyndhurst és pártja illetett benőnket. Mondom nektek, nem akarjuk, é s nem fogjuk