Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-01-14 / 4. szám

a’ hó 17—32 láb magasságú, mi hallatlan dolog Angliában. — Voltak Parisban, kik a’ posta ezen elkéssét azon birkoholásra használták, hogy IV. Vilmos angol király meghalt, mi azonban Belgiumba London­ból dec. 26 ről érkezett hírek ’s levelek által, mellyek ez eseményt nem említik, megczáfoltatik. A’ „republicanus család-társaság“ pere egyik eskütt viselete miatt a’ jövő törvényszéki ülésre halasztaték, mikorra majd uj esküitek fognak választatni. A’ figyelmet érdemlő ítélet errül igy szól: „Meg­fontolván, hogy az elnök, miután észrevevé, mikép az esküitek egyi­ke a’ jour­ des L­ébats-i olvasó, kötelezettnek érzé magát annak ügyei­met a’ fenforgó tárgyra vezetni, ’s hogy ugyanazon elnök a’ vallatás alatt tett megjegyzése által nézetét a’ tárgyról nyilványitá ’s ehez ké­­pest félhetni, hogy az esküttszék nincs kívánt függetlenségi ’s rész­­rehajlatlansági állapotában, ’s a’ t­ ennélfogvást a’ törvényszék az ü­­gyet a’ jövő ülésre halasztja.— SPANYOLORSZÁG A’ cortesben dec. 17k én szóvitába vegyült Mendizabal Leal kö­vettel, kinek azt lobbantá szemére, hogy hazudott, minden őt (Men­­dizaball) a’bayonnei Vasquez házzal folytatott pénzügyben csalárdság­ról vádolá. Ugyanez ülésben olvasák föl Caballero azon indítványát, mi szerint d. Carlosnak a’ királyszékbül kizáratása, Beira­­gnére ’s fiára d. Sebastianra is kiterjesztessék, egyszersmind minden polgári ’s ka­tonai hatóság fölhatalmaztassék, d. Carlost az elfogatás pillanatában tüstint kivégeztetni. A’ biztosság az indítvány első részének elfogadá­sát ugyan ajánlá, de a­ 2 dikra nézve azt jegyzé meg, hogy a’ ha­­zaárulási büntetést csak egy külön törvény által szabhatni ki. Délu­tán titkos ülésben a’ cortes a’ ministerekkel együtt az Alaix ellen követendő rendszabályokról tanácskozott. E­ vezér ugyanis még folyvást vonakodik a’ kormány parancsának engedelmeskedni; annyi­val inkább, mivel sergeiben teljesen kizhalik; mirül különösen meg­győződhetett akkor, midőn Leon az ő elfogatását rendelő ministe­­­ri paranccsal köztük megjelent, általuk azonban kudarcczal visszauta­­sittaték. Ők kéreményt is intéztek a’ kormányhoz aziránt: ne fosz­taná meg vezérjöket a’parancsnokságtul. Azonban most már, mi­után ő azt egy ideig önhatalommal gyakorló, megbocsáthatlan gyen­geség lenne a’ kormánytól őt abban megerősíteni. Pedig nagyon bajos ellenkezőt is cselekednie ; kivált most, midőn annyi oldalról kell tartania, hogy a’ cortesgyülés által neki engedett korlátlan hatalom miatt nyugtalanságok támadhatnak a­ tartományok lakosi közt, mire Cadix, Barcelona és Merida már példát is mutatott. Mi több, még Narvaez és a’ hadminister, ’s ez és a’ sergek között is viszálko­­dás ’s elégületlenség támadt. A’ tábornokok, úgy látszik, összebe­széltek; megtagadni a’ kormánytól az engedelmeskedést. . San-Mi­­guel a’ saragossai főkapitány legközelebb azon parancsot véve, in­duljon Navarra felé, mit azonban ő tenni elmulasztott. Lehet, hogy mind ezzel Narvaez és Hiberonak Madridban megjelente is összefügg, kiknek sergei a’ főváros közelében települtek meg 's tovább mene­telre semmi készületet nem mutatnak. — A’ dec. 19-i ülésben he­ves viták folytak az alkotmány-változtatások’s a’ törvények kir. meg­erősítéséről. Domenech igen indulatosan nyilatkozék az általán­os „ve­tő (tiltom)“ ellen, mellyet a’ biztosság ’s Orozaga ajánla ’s védelme­zett. Az igazságminister e’ tárgyra vonatkozólag többi közt azt is erősité, hogy egyetlenegy külhatalom sem merészlé saját akaratját a’ kormányra tolni, mit ez boszankodással vissza ne fogott volna utasitni. ’S e’ tekintetben, úgy mond, örömmel készkedem szövet­­ségesinknek igazságot szolgáltatni, ’s az e’ tárgyrul itt a’ gyűlésben mondott állításokat megvetéssel tarlom vissza. A viták még a’ kö­vetkezett napi (2001) ülésben is folytak. Arguelles, mint biztossá­gi tag, jó hosszú beszédet mondott az általán­os „tiltom“ elfogadása m­ellett, ’s a’ gyűlést többi közt azon édes reménnyel kecsegteté, hogy a’ sajtószabadság az általányos veto minden kártékony­sági­nak elejét veendi, mint ezt Anglia példájából láthatni; ’s ennélfog­va bízvást megnyughatónak gondold a’ cortest. A’ tárgy iránti viták folytatása azonban más napra is kiterjeszteték. A’ dec. 21,22 és 23k i ülésekben folyvást az alkotmányváltozta­­tási viták foglalák el a’ cortest.. Az általányos veto 98 szóval ment keresztül 57 ellen. Még nagyobb szótöbbséget nyert azon törvény­­­szakasz, mi szerint a’ királynak joga van a’ cortest nem csak össze­­híni, hanem elhalasztani’s oszlatni is. Ez utóbbi esetben mindazáltal ismét köteles azt bizonyos meghatárzott idő múlva egybe gyűjteni. — A’ m­inisterium, úgymond egy madridi levelező , mind e’ végzeményt igen jól tudandja használni. A’ személyes szabadság elleni fölhatal­mazást már gyakorlatba is véve,’s mint hallalik 1­00 föllengősdi párt­beli tag ellen bocsáta ki száműző parancsot, ámbár a’ törvényt csak dec­. 24 én hirdeték ki a’ fővárosban. Az ugyane’ napi ülés egyébiránt nem kedvező volt a ministerekre. Calatrava azon előterjesztése u­­gyanis, hogy Pio Pizarro a hadministerségi osztálynál al­ titoknokká, Lujan követ pedig politikai intézővé neveztessék , a­ gyülekezetben olly kevés pártolást nyert, hogy a­ szavazatok közül csak 20 volt mel­lette, 90 pedig ellene. Ez Calatravát egészen elbámitotta. — A’ 200 millió realnyi kinszeritett kölcsön-beszedés igen késkedve tör­ténik; pedig a ministerium sokkal nagyobb pénzszükségben van most mint valaha. Jó kénytető szert vél ugyan a’ kormány találni abban, hogy a’ nem­­zetők neveit kihirdetteti. Azonban ezzel mit sem nye­­rend;legfölebb egy okkal többe­t nyujt idegenkedésre Az 50 ezer újoncz összegyűjtése sokkal jobb sikerrel halad, mi szinte kárára van a’ kormánynak, mert ez ismét csak adósságit szaporitandja a’ nélkül, hogy a’ királyné ügyének szembetünőleg használna. E’ fiatalságnak egy jó főnökre volna szüksége, hogy magát illően oktatottnak ’s a’ haza és királyszéki szolgálatra idomítottnak képes lenne tudni; de Spa­nyolországban épen olly férfiak hiányzanak, olly józan fejűek t. i., kik hivatalos buzgóságukkal nagy mértékben párositnák a’ hazafiságot. Most Narvaez az egyetlen napi hős Spanyolországban. Pedig nem igen kitűnő szellemi tehetségűtél fogva könnyen feltehetni, hogy nem sokára játékszere és kénylaptája lesz valam­elly pártnak. Elringatják őt azon hiedelemben, mintha a megannyi véres csatában diadalmas­kodott volna, holott még eddig csak utána ballagcsált Gomez hadser­­gének, ’s legfölebb is az abbul elmaradottakat vagy az utócsapatot merészlé néha megtámadni. Néhány nap előtt, midőn a’ cortesgyülés­­ben megjelent, tüszint mindenek szemei ő rá fordultak; Cardero pe­dig hozzá siete, ’s a’ néző-polczral az előterembe vivé a’ministerek társaságába. Azonban ez nem is lehet most máskép, midőn alig ta­lálhatni a’ vezérek közt egy valódi hívét a’ királyszéknek, — ’s jól érte­sített személyek állítása szerint bizonyos, hogy K­odil és Alaix való­ságos hazaárulók, minőknek őket már a’ hirlapok nyilványosan hr­i­dették. Beszélik azt is, hogy Alaixt Hódit bírta volna engedette­nség­re, tartván, hogy az Alaix által leteendő parancsnokságot ollyas va­lakire bizondhatná a’ kormány, ki d. Carlosnak meggyőződésből el­lensége lévén , ügyének kitelhetőleg ártani­­igyekeznék. Narvaez czél­­szerű utasításokat kapott a’ kormánytól, mellyek szerint a’ hadsereg fenyítékét állíthassa vissza ’s a’ pártosak ellen jó sikerrel munkál­hasson. Madridból elmente előtt fényes lakomát adtak számára, mel­lyen a’cortes elnöke ’s mintegy 40 követ is jelent meg.—­Az Alaix parancsi alatt volt hadosztály végre csakugyan elállott vezéréiül ’s az éjszaki sereg főparancsnoka rendelkezési alá hajlott. A’ Vapor azon hirt támasztá , hogy a’ francziák Castellane vezér alatt beront­altak Cataloniába. Ezáltal, úgy látszik, a’pártosokat akará megrez­en­teni, álnokságáért azonban mégis aligha feleletre nem vonatik. Bilbao fölött még mindegyre bizonytalanul lebeg a’ jó vagy bal szerencse. Annyi bizonyos, hogy Esparlero szorult helyzet­ben van, mióta Gomeznek 5000 főból álló csapatja Ordunába nyom­ul, Cabrera pedig az Ebro jobb partján Clonard tábornokot tehetetlen ál­lapotban tartja. Esparteronak csak hirtelen cselekvés által lehetne ma­gán és Bilbaon segítni, mielőtt J. J. Villareal a’­nevezett carlosi czim­­bora­főnökökkel érintkezésbe jöhet, és munkálatit összevetett vállal kezdhetendi meg. Ha Bilbaót meghódíthatják , egyenesen Mad­rid ellen szándékoznak a­ carlosiak. Annyival siralmasbnak látszik pedig Bilbao jövendője, mivel az angol segédsereg is nemcsak ha­nyagon sőt idegenkedőleg viseli magát zsoldbeli ki nem elégitte­­tése miatt, minek következtében néha zsarlásokat is követ el a’ né­pen. Maga Evans tábornok dec. 7kérül a’ kormányhoz intézett ira­ta szerint f. h. 7kén induland Angliába,’s ha a’spanyol kormány meg nem akarna egyezni eltávozásában, véges elbocsáttatását fogja kérni. Jelszky m. lapjainkban emlitett ügyének az angol követ közbenjá­­rultára azon vége jön, hogy a’nevezett grófot személytévesztés ment­sége alatt a’ kormány szabadon ereszté. PORTUGÁLIA. Lissabonból érkezett ’s dec­szkéig terjedő hirek szerint, az országos kincstár annyira kiürült, hogy a’ királyné ’s háztartása számára esendő országosan megajánlott költségnek egy egy hónap­ra esendő részét is alig tudják előteremteni. A’ hadsergek ’s tisztvi­selőknek már 5 hónapi dijok fize­tetlen. Ily körülmények közt ter­mészetesen napról napra növekszik az elégületlenség. A’ magokat úgy nevezni szokott 1822-ki alkotmánypártiak (constitutionalisták) megvető tekintetet mutatnak a’ királyné ’s herczeg iránt, midőn ve­lök utczán találkoznak, a’ föllengősdiek pedig még csak kalapjukat sem emeltetik meg. A’ többi lakosság azonban szokott tisztelettel üdvözli őket. A kormánynak minden abbeli igyekezete sikeretlen ma­radt, hogy a’ nemzetőrség néhány zászlóaljánál az ujdon hadfenyi­­téket divatba hozza. E’ tárgyban a’ lissaboni polg. kormányzó egy beszédet akart hozzájok intézni m. h. Ilikén; de azok ellene zú­dultak, ’s neki távoznia kellett. Hatalommal pedig nem lehet őket kinszerilni, mert a’ fegyveresek legnagyobb része idegenkedik a’ kor­mánytól, melly e’ szerint magát minden erőtől megfosztva látja. — Ilire vollt hogy a’főváros előtt horgonyzott franczia hajóhad dec. 18-án el­­vitorlázni készült; az angolt azonban megmaradandónak rebesgetik, hogy a’ cortesmegnyitással netalán bekövetkező ügyfordulatnak szem­tanúja lehessen.A­NGLIA: A’ mostan adatni szokott politikai lakomákon erős beszédek tartatnak, de a’ szárazföldi lapok azokat vagy egészen elhallgatják, vagy igen halvány színben adják. Nem rég O’ Connell Droghedában, Izlandban , hol a’ reformerek lakomát adtak tiszteletére , többek közt így nyilatkozott: „Éltem fáján már elsárgultak a’ levelek, de szivem még ifjú, fejem még ép, ’s úgy hiszem, ha a’ szomorú szükség kí­vánná, karom sem tartoznék a’leggyöngébbekhez a’csatában. (Han­gos tetszés.) Miért szólok én így, én egész éltemben a’ béke em­bere, miért szólok igy? Miért merészlek én, ki egész politikai pályá­mon minden változást v. zendülést, még ha csak egy csöp vér­be kerülne is, megátkoztam, a’közelgő harczra illy 'módon emlé­keztetni ? Miért kívánom folyaminkat még egyszer inkább izlandi vérrel befestetve látni, mint tovább szenvedni azon gúnyt ’s alacsony i­­tást, mellyel elkövettek rajtunk. Inkább szíveljük házaink ’s meze­ink elpusztulását, kiraboltatását, nőink ’s leányink elhurczoltatását ; inkább tűrjük még egyszer a’ büntető törvény (poenal statutum) meg­újított kegyzetlenségit személyünk ’s tulajdonunk ellen, mintsem alá­vessük magunkat azon gyalázatnak , mellyel egy Lyndhurst és pártja illetett benőnket. Mondom nektek, nem akarjuk, é s nem fogjuk

Next