Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-06-03 / 44. szám
174 áruló , az erről semmit tudni nem akaró nemzetnek nyakába tolt? A’ nép által múlt évi augustusban kikiáltott alkotmányt elfogadd Ön, ’s többi közt e’ nevezetes szavakat monda a’ cortes előtt : „Nem akarok, nem óhajtok mást, mint mit az alkotmány megenged; leányom szerencsésnek tartamija magát Spanyolországnak alkotmányszerű királynéja lehetni.“ Hogy Önnek bebizonyítsuk , aszszonyom , mikép ez alkotmány a’ tömegnek még most is bálványa, ’s még igen sokáig az maradand, elég emlékeztetnünk arra, mikép augustustól i. e. január közepéig semmi nyugtalanság , az elégületlenségnek semmi nyoma nem volt a’ félszigeten ; minden csendes volt azon pillanatig, midőn a’ kormánynak ama’veszélyes gondolata jött: uj alkotmányt létesitni, mellynél a’ nép polgárjogai , a’ hivatal ’s méltóság után esengők cseleinek erőszakosan föláldoztassanak. Hogyan szívelhetné egy illy elnyomatott és szerencsétlen nép e’ gyalázatot ? Hűbérnöki rendszer (Feudalsystem) fölállításáért ontsuk e vérünket ? Calomarde kormányánál hűtelenebb, rablóbb kormány föntartására szolgáljon e vagyonunk, értékünk ? — Nem, asszonyom ! Spanyolországnak nincs többé nyugalma ; de a’ nyugtalanságot nem a’ nép akarja; nem ; Ön ministerei akarják azt. Ám ha diadalmaskodnának is, győződjék meg róla: diadalmuk kevés ideig fogna tartani ; uj hazafiak támadnának, a’ mi bukásunkat megboszulandók. Még van idő, asszonyom, a’ nagy szerencsétlenséget gátolni. Térjen vissza Ön az 1812-i alkotmányhoz; környezze magát a’ haza igazi barátival; ’s látni fogja Ön, mint sietend a’ nép Önt áldani ’s védni Heus, május 7k én 1837. (Következnek az aláíratok.) Catalonia folyvást háborog, ’s különösen Barcelona azon hely, hol legingerültebb ’s leghatékonyabb a’ forrongás. Hiában tüzete ki Parreno annyi álgyat az utczák szegletinél , mindenütt csoportulás, mindenütt hevültség van;’s a’ cataloniaiak, öveik mellé tőrt szúrva, szintolly hangosan éneklik a’ „Tragalál“ a’ Carmelita téren mint az Esplanade». A’ nemzetőrség közül 8 zászlóalj tagadá meg a’ szolgálatot. Egy pap sem mer az utczán mutatkozni. A' kiköltözők számára nem elég az ottani gőzös. Előbb soha nem hallatszék gyilkosság Barcelonában, most majd minden pillanatban meggyilkolt tetemre bukkan az ember, a’ belvárosban szintúgy mint a’ külsőkben. A’ titkos társaságok éjt ’s nap dolgoznak ; f. h. 7kén is állítottak föl egyet a’ Gracia külvárosban, mit maga a’ főkapitány is tud, de tilalmazni nem bátorkodik, mert a’ kézművesek csapatonkint sereglenek oda. Parreno fölszólitást is bocsáta közre, mellyben a’ zendülés iszonyatosságit ’s az abbul származó veszély és pusztulás képét ábrázolja, ’s Barcelona polgárit a’ múltak feledésére nógatván, királyné iránti hűségre szólítja föl őket. Alig múlt azonban el néhány, óra e’ felszólítás kiraggatása után, midőn következő nagy betűkkel nyomtatott ellenfölszólitás jelent meg, ama’ mellé tapaszta : „Cataloniaiak ! A’ népek nem lesznek boldogak előbb , mint melly napon zsarnokaik meglesznek buktatva! Kifáradva, hogysem tovább tűrhetnélek , megkísértettétek ikén éjjel magatokrul az igát lerázni. A’ pártos hatóságoknak sikerült , hotelen idegenek gyámolitásával , elszánt igyekezetünket pillanatig hátráltatni. Ők a’ félsziget legvirágzóbb, leggyönyörűbb városát vérrel italák, ’s ti büntetlenül hagynátok e e’ szörnyű vétket? Bizonnyal nem, mert úgy nem érdemlenétek meg a’ calaloniai nevet. Emlékeztek e még a’ büntetésre , melly Bassát ugyanazon épületben érte , hol most a’ calaloni nép ellensége lakik ? Osztozzék ez ellenség Bassa sorsában ; rokonunk vére kötelességünkké teszi a’ boszut ! Számtalan család szomorú ’s él zavarodásban; gyülekezzünk tehát, ’s csak egy zászló legyen e’ városban föltüzve ; a’ calatoni függetlenség és szabadság zászlója. Csak a’ szabadságban ’s függetlenségben találandó juk föl szerencsénket. Legyünk tehát függetlenek és szabadok; ne mutassunk a’ világnak pálya elaljasodottság példáját Barcelona, máj. Jókén 1837. A’ hazafiak.“ Őst. Beoch. A’ hadi tudósitások még folyvást egyezellenek d. Sebastian visszavonulta okának megfejtésében. Hihetőnek vélik, hogy Cabrerával szándékozik egyesülni , ki Oran vezér előtt, csekély ütközet után hátrálni kénytelenülve, Arragonia felé vonult. — San Sebastian! levelek dicsérik Espartero hősi bátorságát, mint Hernani meghódításánál egyiknek az elsők közül, ki aczélos kézzel az ellenségsoraiban utat nyitott. — Evans m. h. Salkén hagyta el Irunt, Hernaninál Esparteroval egyesülendő, hogy összehatólag támadhassák meg újabban a’ carlosiakat. Kribaren nem találkozhatott az Argán átnyomulni szándéklott ’s valóban át is költözött ellenséggel, mellyel, bayonnei sürgönyök szerint, maga d. Carlos és Sebastian infans is tábornoki ’s vezérkarostul van. ANGLIA. Az alsóház május 17én tartott a’ pünkösti ünnepek után első ülést. Most olly törvényjavaslat forog szőnyegén, melly azon módba, a’mellyel vitás parliamentválasztások megvizsgálandók, jobb rendszert szándékozik hozni. Eddig hasonló vizsgálatok tömérdek költségébe kerültek mindenik félnek. Az alsóházban május tájikán Talfourd szabadságot kért egy javaslat előterjesztésére a’ kiadási jogot ’s utánnyomást illető törvények kijavítása ügyében ’s javasolja, hogy az írónak és családjának 60 évre biztosittassék a’ kiadási jog , egyszersmind bőven kiterjeszkedék azon igaztalanságrul, mellyet a’ leghirebb angol szerzők ellen elkövettek. Ő, úgymond, a’ literatura számára nem alamizsnát, hanem igazságot követel. A’ kincstári kanczellár nyilvánvítá, hogy az indítványt örömmel támogatja. Valahányszor a’ kormány valamelly írónak még eddig jutalmat adott, mindenkor az írói tulajdon kérdését is megfontold, mivel érző, hogy ezután az írói érdem sajátibblag jutalmaztatik meg, hozzá adván, hogy az utánnyomásokat ellenző népjogi utalom kérdése is tárgya a’ kormány tanácskozásinak. (Halljuk !) A’ törvényjavaslat előterjesztése minden ellenzés nélkül megengedteték. — Brougham lord a’ felsőház jegyzőkönyvébe ellenmondást ’s óvást iktattatott a’ Canada iránt hozott végzemények ellen. — A’ ministeriek az egyes választásokban gyakran vesztenek.— Az által, hogy Leader a’ westminsteri követséget megszerzeni kívánta , előbbi helye, u. m. a’ brittgevateri, megürült, ’s most ott is egy conservative választottak helyébe. A’ ministeri lapok bizonyítása szerint azonban az ottani toryk a’ leggaládabb megvesztegetéseket követték el, olly annyira, hogy némelly választó szózatot ötven font sterlingen is vásárlottak. Sheridan ur , a’ szabadelmü jelölt, részéről pedig, egy penny(fillér v. batka) sem adatott ki tisztátlan czélra. Különösen bizonyos voucher vala munkás e’ dolgban, ki a’ választásoknál szózatszedéssel valódi kereskedést ütöget. A’ Globe azt beszéli róla, hogy a’ westminsteri választásnál elsőben is Leader biztosságánál jelentkezők, szolgálatját Váló font sigért ajánlván, ’s midőn ez elutasitá, Burdell biztossága azonnal megfogadd 600 font sterlingért .Miután a’ westminsteri választásnak vége jön, a’ a Carlton Clubból, pénzzel gazdagon ellátva azonnal Bridgewaterbe utazott , hasonló szolgálat-tételre. — A’ parliamentválasztás Angliában drámai érdekű jeleneteket mutat, mellyekhez az európai szárazföld, mellynek politikáját még alkotmányos országokban is inkább csak ajtók mögött űzik, hasonlót sehol sem állíthat föl. Szabad ég alatt, nyílt sorompókban lép egyik jelölt ’s egyik szónok a’ másik ellenébe, korábbi érdemek ragyogó fénybe tétetnek, régi emlékezések megujíttatnak , a’ pártok meggyőződéseire, valamint előítéleteire és szenvedélyeikre történik a’ hivatkozás, mig ezek a’ (husting, szószék v. állás) két oldalán egymás erejét mérve ’s vizsgálva, élénken ’s hangosan fejezgetik tetszésöket, vagy roszadásukat,és a’népi elménetség nyers tréfákban és sok,»ár szabálytalan jelképekben játszik, olly választási jelenést, millyeket Hogart szeszélyes ecsetje feste, ’s mellyek a’ reform-törvény következésiben ritkábbakká lettek ugyan, de mulatságos közbe jövések,p. o. balga vesztegetési kísértések, alkalmi verekedések , rothadt narancsokkal ’s káposzta-torzsákkal dobálások a. t. még most is gyakran fordulnak elő. A’ nevezett westminsteri választás, mellynek váratlan végét említettük már, olly eset vala , melly a’ londoni közönség részvétét nagy mértékben magára vonta ; még azon fontos férfiak is, kik a’ csarnokon procentekkal ’s couponnokkal (kamatszeletekkel) segítik elő az uj világ történetét, várakozva a’ történendőkre, pihentek egy napot, a’ „sóvár nyerészkedési fáradságból , vagy legfölebb a’ választó kezek emelkedésit vagy lebocsátását vigyázgaták. Nyomos fogadások történtek, mikben a’ szabadelműek sokat vesztettek. A’ választás maga mind a’ boroughra (városszakra) nézve , melly eddig Londonban legradicalabbnak tekintelék, mind ama’ férfira nézve, ki sirja szélén megtagadd előbbi élete elveit, olly fontos, hogy méltó arra még egyszer körülményesen visszatérnünk. Mellőzzük azon eszközöket, mikkel a’ pártok kölcsönösen éltek süker - biztosítás végett, minek például voltak, hogy nem csak a’ legrégibb torycsaládból származó lordok szedtek szózatokat Burdett részire, hanem még a’ legfensőbbi divatu ladyk is („of the first fashion“) lebocsátkoztak, ’s szabóiknál, szatócsaiknál szavazatot vadásztak Burdettre, különben vásárlásaik elvesztésivel fenyegetőzvén jövendőre. Egyébiránt illyeseket minden választáskor az egyik párt szintúgy űz, mint a’ másik, csak hogy ezúttal ,mind ez a’ legnagyobb mérték szerint ment véghez. Ellenben néhány érdekes pontot emelünk ki azon irományból , mellyel O’Connell Brittország nagy életkérdését, Irland sorsát , a’ szabadelmü érdek mérlegébe iktató. Meleg bevezetés után, mellyben Irland állapotját rajzold a’ torykormány alatt, ’s nyilványítá, mikép az irlandi nép őt megbízd ama’ nagy próba megtételére , valljon Irland képes e igazságot nyerni Angliától; vagy magának kell azt megszereznie? Így folytasd szavait: „Westminster választóji! Az izlandi nép nevében hivatkozom rátok. Akarjátok e az uniót a’ két ország közt megerősíteni, vagy hanyag ne előttetek ? Ha Leaderéir mellett szavaztok, ki azon szabadelmü elv barátja, hogy Izland igazságot nyerjen: elveszitek kedvünket az unió-felbontáshoz, sőt kiengeszteltek azzal, minthogy az izlandiakkal úgy bántok, mint testvéreitekkel, barátitokkal. Ha pedig Burdettet választjátok, ki most oh! Izland legkeserűbb ellenségeihez csatlakozott: úgy növelitek vágyódásunkat az unio-felbontásra; a’ legerősb okokat fogjátok erre kezeinkbe adni, hogy utáljuk azt, mert ekkor az izlandiakkal úgy bántok, mint idegenekkel, sőt ellenséggel. Mind az egyik, mind másik esetben jogosan fogják honosim viseleteket méltatni. Tán vádolnak, hogy a’ mostani választási harezba Westminsterért annak Izlandra tartozó oldalát igen is kiemelem ? Ám de gáncsolhatnak e, hogy épen ez oldalt érzem erősen, mélyen, de bizonnyal nem kizárólag ? Minden bizonnyal a’ mellett még másról is van szó, mi az angolnak igen fontos, ’s a’ t. Bocsássátok meg, ha kénytelennek érzem magamat az igazság kérdését Izlandra nézve e’ minden tekintetben fontos eszméletekkel vegyíteni. Kötelességem, ’s több más közt, következő két ok igazolni fog. Elsőben is, Izland harmadrészét teszi az ország népségének. Ezen ország egy harmadának jogai és szabadságai, csönde ’s jólléte függnek e’ harcztól. Másodszor, képviselő által az izlandi nép a’ parliamentben, mennyire tőle függe, mindenkor véde és támogata minden takarékossági javító rendszabályt, melly az angol nép