Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-08-02 / 61. szám
243 kérdések miatt, mellyek elintézése által családja jogait sértetteknek tekinti. E’ torylap hathatósan ellenmond azon állításnak, hogy az angol toryk bár legcsekélyebbet is tudtak volna Ernészt király ezen szándékáról. Azonban a’ Morning Chronicle a’ följebbi czikkelyt nem elégelvén , újabb ’s hasonlóan hathatós czikkelyében ezt mondja : „Vilmos király, teljes birtokában volt H Hannovera fölségének , ’s azért is egy tőle adott ’s Hannovera népétől elfogadott alkotmány szintolly kötelező utódjára, mint rá magára nézve volt. Állott legyen az fen bár hosszú vagy rövid ideig, miután fenállott már ; a’ július 6iki rendelést mindazáltal semmi értelemben sem jogosíthatni. A’ Times, melly eddig a’dologról mélyen hallgatott, szinte megszólalt már, de csak azért, hogy ítéletét e’ komoly ügyben felfüggeszsze. ,,A’ ministeri sajtó, úgymond, mint elkezdé , folyvást arról vádolja a’ conservativ párt vezéreit Angliában, hogy részt vettek a’ hannoveri király azon tételében, melly által ez kormánya kezdetén, bármiilyenek is utóbbi szándékai, minden eszesen és józanon gondolkodót megakaszta, és pedig, mint erősen meg agyunk győződve, épen azon osztályú statusférfiakat, kiket rágalmazóik arról vádolnak, hogy terveiben részt vesznek vagy azokat helyeslik.“ A’Times még tovább nyújtott czikkelyében folyvást azon feladás körül forog, hogy az angol toryk a’ hannoverai király ezen szándékáról semmit sem tudtak, ’s hogy maga a’limes sem tudja még, mi szándékú a’ hannoverai király. — A’ John buli azt mondja, hogy a’ felfüggesztett hannoverai alkotmány az országot nem boldogító. Irancis Burdett, ki nem rég azt jelenté a’ Westminstert választóknak, hogy a’ parliamentben képviselési tisztéről igen gyöngélkedő egészsége miatt lemondani kénytelen; most North Wilts választójinak a’ hozzá bocsátott felszóliásra azt felelé, hogy miután egészségében erősültnek ’s javultnak érzi magát, kész kívánságuknak megfelelni, ’s a’ bekövetkező választáskor megyéjük jelöltéül föllépni.• O’Connell Durham lord leveléből Durham megye választójihoz három ötletet talált indítványra az izlandi nemzeti egyesületben. Elsőben is azt akarja, hogy Durham gróf politikai hitvallása az egyesület hitvallásának nyilványíttassék; 2) hogy az általa (O’Connell által) választott jelszó helyébe az egyesület elnökszéke fölött, melly igy hangzik: „Angliának van javított hatósága, Skólziának van javított hatósága,’s Izland méltatlannak nyilványittatott birtokára a következő szavak tétessenek Durham gróf leveléből: ,,A’ királyné és a’ szabadság; a’ királyné és az alkotmány; a’ királyné és a’ javítás 3) ’s végre indítványba hozta, hogy felírás intéztessék a’ királynéhoz a’ lordok viselete ellen Izlandra nézve, ’s Durham grófnak adassék által előmozdítás végett. FRANCZIAORSZÁG: A’ Moniteur julius 18 án közli a’ május 30 án Fugeaud altábornok és Abd - el-Kader közt kötött szerződést, azon hozzáadással, hogy Abd-el-Káder a’ szerződést úgy fogadá el, mikép azt hozzá visszaküldők ; igy tehát a’másitásokkal. Az ellenzési lapok azonban, ellenmondván a’ ministereknek, azt állítják, hogy a’ szerződésben, mikép az eredetileg Bugeaud tábornok által beküldeték, épen semmi változtatás sem történt, ’s igen elégedetlenek az egész dolog vitelével. A’ szerződés fő pontjai ezek: „1 czikkely: Abd-el-Kader elismeri Francziaország fölségét Afrikában. 2 czikk: Francziaország megtartja magának: Oran tartományban Mostaganemet, Masagrant, Orant, Arzewet, ’s még egy határt, melly körülményesen tüzelik ki; Algier tartományban pedig megtartja magának Algiert, Sahelt, a’ mitidsehai síkot, a’ kis Atlas elejét Chiffáig; ’s mind e’ tartomány franczia birtokot képezend. — 3 czikk. Az emir Oran, és Tittery tartományt egészen, Algier tartománynak pedig egy részét fogja igazgatni. A’ kormányság egyéb részeibe nem szabad neki nyomulnia. 4 czikk. Az emirnek semmi hatalma sem teend azon muselmanok fölött, kik franczia határon fognak lakni, de ezeknek szabad legyen azon tartomány-részbe költözni, mellyet az emir igazgatand; mi az emir igazgatása alatt levő tartomány lakosira is értendő, mert ezek viszont a’ franczia birtokba költözhetnek. 5 czikk. A’ franczia határon lakó arabok szabadon gyakorolhatják vallásukat. Mecseteket építhetnek, ’s vallásos dolgaikban lelkészi előljáróik alatt állanak. 6 czikk. Az emir a’ franczia seregnek adand: 30,000 fanega búzát, 30,000 fanega árpát, ’s 5000 darab ökröt. szállítás harmadrészekben történendő; az első September Het lóig, a’ másik kettő két hónapnyi időközben. 7 czikk. Az emir Francziaországban fogja vásárolni lőporát, santromát, fegyverét’s egyéb hadszereit. 8 czikk. Azon kuluglik, kiki Zemecenben vagy máshol szándékoznak maradni, tulajdonaik szabad birtokában hagyatnak , ’s úgy fognak bánni velök, mint a’hadarokkal. 9 czikk: Francziaország az emirnek engedi: Raschgunt, Tlemecent, Meschnart, az előbb e’ várban volt álgyúkkal együtt. Az emir köteles a’ temeceni őrizet minden vagyonát, holmiját, hadi ’s élelem - szerét hajón Oranba szállíttatni. 10. czikk. A’ franczia ’s arabok közt, kik kölcsönösen egyik vagy másik határban települnek le, szabad kereskedés létezene. 11 czikk. A’ francziákat úgy tekintsék az arábok, mint az arábokat a’ francziák. Ollyan földtulajdon, mellyet franczia alattvalók az aráb határon szerzének, vagy ezentúl szerzendnek, biztosíttatni fog nekik, hogy szabadon élhessenek azzal, ’s ha netán az arábok megkárosítanák őket, az emir kárukat pótlandja. 12 czikk. Gonosztévők mind a’ két határból kölcsönösen ki fognak adatni. 13 czikk. Az emir arra kötelezi magát, hogy Francziaország felhatalmazása nélkül a’ partvidék semmi részét más hatalomnak át nem engedendi. 14 czikk. A’ kormányság kereskedését csak a’ Francziaország által megrakott (elfoglalt) révekben lesz szabad gyakorlani. 15 czikk: Francziaország az eminél, ’s az igazgatása alatti városokban ügyviselőket tarthat, hogy a’ franczia alattvalóknak kereskedési, vagy pedig más egyéb viszályokban, mellyekbe az arabokkal eshetnének , közbenjáró gyanánt szolgáljanak. Az emirnek szintezen joga van a’ franczia révekben s városokban. Tafna,maj. 3aán 1837. Bugeaud tábornok, parancsnoklaIran tartományban. Bugeaud pecsétje, Abd-el-Kader pecsétje.“ — A’ franczia hírlapok is megszólalnak a’ hannoveri rendelés ügyében s a’ Gazette ’s Europe legitimista lapok védelmezik a’ király testét Ez utóbbi azt mondja: Braunschweigig dicsérte a’ király szabadlelküségét, ’s a’ király arra imígy felelt: „Épen azért, mivel szeretem a’ szabadlelküséget, nem akarom megköttetni magam az alkotmány által. Egy alkotmányos király nem egyéb, mint folyvást csalódások ’s hazugságok lekötelezett orgánuma (rétege). Én meg akarám a’ tehetséget tartani népemnek mindenkor megmondanom az igazságot. A’ Jour, des Débats hosszabb ideig hallgatott, de hallgatását most az által szakasztó félben, hogy két czikkelyt közle, egyiket a’ Schwäbischer Merkúrból a’ rendelés mellett, másikát a’ Standardból a’ hannoveri királytól, ’s csak ezen igen rövid megjegyzést toldja hozzá: az első czikkely félénk kisértés olly tett védelmére ’s jogosítására, melly az egész akotmányos Németország bosszankodását magára voná; a’ másikból pedig azt láthatni, mikép magok Cumberland hg angol baráti is meg vannak zanarodva, ’s nem tudják, mit mondjanak különös viseletére. A’ Standard e’ czikkének érdekesb helyét közlöttük föntebb. — A’ National panaszkodik, hogy a’ Bastille elfoglaltatása évnapja (jul. 14) egészen feledékenységbe jött, ’s a’ szajnai megye - ispánság a’ júliusi hősök árváinak évenkint nyujtatni szokott segédpénzt jelenleg eltörleszté. David szobrász két évi munka után a’Pantheon homlokának díszéül szolgálandó művét elvégzé, ’s ez nem egyéb, mint személyizése a’Pantheont czimező feliratnak: „Nagy férfiainak a’ hálás Haza“ középett t. i. egy oltáron szemlélhető egy felséges alak csillagkoszorús fővel, melly a’ nagy embereknek koszorúkat osztó Hazát képezi. Lábánál ül a’ történet muzája és szabadság. Jobbján a’ polgári rendű nagy férfiak, balján a’ hires bajnokok; amott Malesherbes, Feneron, Mirabeau, Laplace, Cuvier, David a’ festész ’s a’ t. itt Bonaparte vezér republicanus köntösben minden fegyvernemü katona-csoportozat közt’s benne az agg gránátos’s a’ rettenhetlen dobos-ficzkó , ki az arcolei hídon megrohanást pergete. (Ez most a’párisi nemzeti őrség ladik légiója dobosa). Két szegletiben ifjak csoportját láthatni, tanulás által a’ haza szolgálatára készülőkét, ’s közölök néhányat a’ polytechnikai növendékség ruhájában, kik elmerülteknek látszanak az Arago által elejökbe tüzöt számításokban. Rochefortban minap Gavioli nevű gályarab végeztetetett ki több rendű gyilkosságai miatt. Kilenczszáz rab vala kénytelen az ottani tömlöczbül térden állva ’s hajadon fővel lenni tanúja kivégeztetésének, kikkel őrül szemközt egy erős katonacsapat állott két algyuval. Gavioli engedelmet kapott őket jóra inteni, de végre arra szólította fel őket, hogy gyilokkal bosszulják meg magukat, pedig egy pillanattal később földre gördült vérengző feje. Walsh marquist németországi útjában Strassburgban fentartóztaták ’s papirosait megkutaták. Ennek következtében jul. 19kén Genoudeur a’ Gazette de France főszerkesztőjének szállását is megmotozák, ’s irományit elkobozván lepecsétlék. Berryer urnái a’ hires legitimista követnél is megjelent e’ czélbűl a’ rendőrség, de Berryer nem vala Parisban. Marseilleből jul. 12röl érkezett tudósítás szerint ott kiütött a’ cholera. Roussin admiral, ’s franczia követ a’ magas portánál, ki Parisból jött oda, „Lesostris“ gőzhajó födezetén útját tovább folytató Konstantinápoly felé. — Saint-Loban egy anya vakbuzgalombul megölé 20 éves fiát ’s 10 esztendős lyányát , hogy előbb történendhező halála után, ne legyenek a’ világ gonosz tévedésinek martalékul kitétezve. Laurier brigg, melly Boireaut Amerikába vala szállítandó, az azori tengeren szélrohanások által megrongáltatván, kénytelen lön Brestbe visszatérni. Boireaut a’ várba vivék, ’s a’ matrózok átkozák őt, egyedül neki tulajdonítván viszályos sorsukat. Higny tábornok 15én , mihelyt megérkezett Parisba , azonnal udvarlására volt a’ hadministernek ; de úgy látszik, hogy eleinte cselekvő (valóságos) szolgálat nélkül fog maradni. — Laffitte J.ur jelenti a’ Journal des Débatsban, hogy hét éves félbenszakasztás után bankháza October - töl fogva ismét meg fog nyittatni. — Havreba jut. Idén „Lyon város“ nevű rakhajó érkezett meg tudósításokkal Ujyorkból, mellyek június 24ig terjednek. E’ rakhajó Ujyork városban épitteték, 800 tonna (20 mázsa) terhű, 148 láb hoszú, és 35 láb széles. Legnagyobb valamennyi most létező rakhajó közt és 75,000 dollárba került (150,000 pengő f.) Jauffret ur , Marseille város könyvtárnoka ezen intézet kéziratai közt Bonaparte Napóleon sajátkezű tudósítását lelé az egyptusi táborozásról. A’ kézirat a’ párisi kir. könyvtárba küldeték. — NÉMETORSZÁG Az Alig. Ztg. többrendü czikke bővebben értekezik a’ julius őröl költ hannoverai kir. rendelésről. Jul. 231ki számában megczáfolni törekedik a Journal de Francfort némelly igen hibás adalit ’s állításit. Például a’ J. de F.ast mondá: Hannovera 1819 dec. 7én költ alkotmánnyal bírt; ezen alkotmányt 1831ik év novemb. 1cén újradol-