Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-08-02 / 61. szám

243 kérdések miatt, mellyek elintézése által családja jogait sértetteknek tekinti. E’ torylap hathatósan ellenmond azon állításnak, hogy az angol toryk bár legcsekélyebbet is tudtak volna Ernészt kir­ály ezen szándékáról. Azonban a’ Morning Chronicle a’ följebbi czikkelyt nem elégelvén , újabb ’s hasonlóan hathatós czikkelyében ezt mond­ja : „Vilmos király, teljes birtokában volt H Hannovera fölségének , ’s azért is egy tőle adott ’s Hannovera népétől elfogadott alkotmány szintolly kötelező utódjára, mint rá magára nézve volt. Állott le­gyen az fen bár hosszú vagy rövid ideig, miután fenállott már ; a’ július 6iki rendelést mindazáltal semmi értelemben sem jogosíthat­ni. A’ Times, m­elly eddig a’dologról mélyen hallgatott, szinte meg­szólalt már, de csak azért, hogy ítéletét e’ komoly ügyben felfüggesz­­sze. ,,A’ ministeri sajtó, úgymond, mint elkezdé , folyvást arról vá­dolja a’ conservativ párt vezéreit Angliában, hogy részt vettek a’ hannover­i király azon tételében, melly által ez kormánya kezdetén, bármiilyenek is utóbbi szándékai, minden eszesen és józanon gon­dolkodót megakaszta, és pedig, mint erősen meg agyunk győződ­ve, épen azon osztályú statusférfiakat, kiket rágalmazóik arról vá­dolnak, hogy terveiben részt vesznek vagy azokat helyeslik.“ A’Ti­mes még tovább nyújtott czikkelyében folyvást azon feladás körül forog, hogy az angol toryk a’ hannoverai király ezen szándékáról semmit sem tudtak, ’s hogy maga a’­­limes sem tudja még, mi szándékú a’ hannoverai király. — A’ John buli azt mondja, hogy a’ felfüggesztett hannoverai alkotmány az országot nem boldogító. Irancis Burdett, ki nem rég azt jelenté a’ Westminstert választóknak, hogy a’ parliamentben képviselési tisztéről igen gyön­gélkedő egészsége miatt lemondani kénytelen; most North Wilts választójinak a’ hozzá bocsátott felszóli­ásra azt felelé, hogy miután egészségében erősültnek ’s javultnak érzi magát, kész kívánságuk­nak megfelelni, ’s a’ bekövetkező választáskor megyéjük jelöltéül föllépni.­­• O’Connell Durham lord leveléből Durham megye választóji­­hoz három ötletet talált indítványra az izlandi nemzeti egyesület­ben. Elsőben is azt akarja, hogy Durham gróf politikai hitvallása az egyesület hitvallásának nyilványíttassék; 2) hogy az általa (O’Con­nell által) választott jelszó helyébe az egyesület elnökszéke fölött, melly igy hangzik: „Angliának van javított hatósága, Skólziának van javított hatósága,’s Izland méltatlannak nyilványittatott birtokára a következő szavak tétessenek Durham gróf leveléből: ,,A’ királyné és a’ szabadság; a’ királyné és az alkotmány; a’ királyné és a’ ja­vítás 3) ’s végre indítványba hozta, hogy felírás intéztessék a’ királynéhoz a’ lordok viselete ellen Izlandra nézve, ’s Durham gróf­nak adassék által előmozdítás végett. FRANCZIAORSZÁG: A’ Moniteur julius 18 án közli a’ május 30 án Fugeaud al­­tábornok és Abd - el-Kader közt kötött szerződést, azon hozzáadással, hogy Abd-el-Káder a’ szerződést úgy fogadá el, mikép azt hozzá visszaküldők ; igy tehát a’másitásokkal. Az ellenzési lapok azonban, ellenmondván a’ ministereknek, azt állítják, hogy a’ szerződésben, mikép az eredetileg Bugeaud tábornok által beküldeték, épen semmi változtatás sem történt, ’s igen elégedetlenek az egész dolog vitelé­vel. A’ szerződés fő pontjai ezek: „1 czikkely: Abd-el-Kader elis­­meri Francziaország fölségét Afrikában. 2 czikk: Francziaország megtartja magának: Oran tartományban Mostaganemet, Masagrant, Orant, Arzewet, ’s még egy határt, melly körülményesen tüzelik ki; Algier tartományban pedig megtartja magának Algiert, Sahelt, a’ mitidsehai síkot, a’ kis Atlas elejét Chiffáig; ’s mind e’ tartomány franczia birtokot képezend. — 3 czikk. Az emir Oran, és Tittery tar­tományt egészen, Algier tartománynak pedig egy részét fogja igaz­gatni. A’ kormányság egyéb részeibe nem szabad neki nyomulnia. 4 czikk. Az emirnek semmi hatalma sem teend azon muselmanok fölött, kik franczia határon fognak lakni, de ezeknek szabad le­gyen azon tartomány-részbe költözni, mellyet az emir igazgatand; mi az emir igazgatása alatt levő tartomány lakosira is értendő, mert ezek viszont a’ franczia birtokba költözhetnek. 5 czikk. A’ franczia határon lakó arabok szabadon gyakorolhatják vallásukat. Mecseteket építhetnek, ’s vallásos dolgaikban lelkészi előljárói­k alatt állanak. 6 czikk. Az emir a’ franczia seregnek adand: 30,000 fanega bú­zát, 30,000 fanega árpát, ’s 5000 darab ökröt. szállítás har­madrészekben történendő; az első September Het lóig, a’ másik kettő két hónapnyi időközben. 7 czikk. Az emir Francziaország­­ban fogja vásárolni lőporát, san­tromát, fegyverét’s egyéb hadsze­reit. 8 czikk. Azon kuluglik, kik­­i Zemecenben vagy máshol szán­dékoznak maradni, tulajdonaik szabad birtokában hagyatnak , ’s úgy fognak bánni velök, mint a’hadarokkal. 9 czikk: Francziaország az emirnek engedi: Raschgunt, Tlemecent, Meschnart, az előbb e’ várban volt álgyúkkal együtt. Az emir köteles a’ t­emeceni őrizet minden vagyonát, holmiját, hadi ’s élelem - szerét hajón Oranba szállíttatni. 10. czikk. A’ franczia ’s arabok közt, kik kölcsönösen egyik vagy másik határban települnek le, szabad kereskedés léte­­zene. 11 czikk. A’ francziákat úgy tekintsék az arábok, mint az arábokat a’ francziák. Ollyan földtulajdon, mellyet franczia alattva­lók az aráb határon szerzének, vagy ezentúl szerzendnek, biztosít­tatni fog nekik, hogy szabadon élhessenek azzal, ’s ha netán az a­­rábok megkárosítanák őket, az emir kárukat pótlandja. 12 czikk. Gonosztévők mind a’ két határból kölcsönösen ki fognak adatni. 1­3 czikk. Az emir arra kötelezi magát, hogy Francziaország felhatal­mazása nélkül a’ partvidék semmi részét más hatalomnak át nem engedendi. 14 czikk. A’ kormányság kereskedését csak a’ Franczia­ország által megrakott (elfoglalt) révekben lesz szabad gyakorlani. 15 czikk: Francziaország az em­inél, ’s az igazgatása alatti városok­ban ügyviselőket tarthat, hogy a’ franczia alattvalóknak kereskedési, vagy pedig más egyéb viszályokban, m­ellyekbe az arabokkal eshetné­nek , közbenjáró gyanánt szolgáljanak. Az emirnek szintezen jo­ga van a’ franczia révekben s városokban. Tafna,maj. 3aán 1837. Bugeaud tábornok, parancsnokla­­Iran tartományban. Bugeaud pe­csétje, Abd-el-Kader pecsétje.“ — A’ franczia hírlapok is megszólalnak a’ hannover­i rendelés ügyében s a’ Gazette ’s Europe legitimista lapok védelmezik a’ király testét Ez utóbbi azt mondja: Braunschweig­ig dicsérte a’ király szaba­dlelküségét, ’s a’ király arra imígy felelt: „Épen azért, mivel szeretem a’ szabadlelküséget, nem akarom megköttetni magam az alkotmány által. Egy alkotmányos király nem egyéb, mint folyvást­ csalódások ’s hazugságok lekötelezett orgánuma (rétege). Én meg akarám a’ tehetséget tartani népemnek mindenkor megmondanom az igazságot. A’ Jour, des Débats hosszabb ideig hallgatott, de hallgatását most az által szakasztó félben, hogy két czikkelyt közle, egyiket a’ Schwäbischer Merkúrból a’ rendelés mellett, másikát a’ Standard­ból a’ hannover­i királytól, ’s csak ezen igen rövid megjegyzést toldja hozzá: az első czikkely félénk kisértés olly tett védelmére ’s jogosítására, melly az egész akotmányos Németország bosszanko­­dását magára voná; a’ másikból pedig azt láthatni, mikép magok Cum­berland hg angol baráti is meg vannak zanarodva, ’s nem tudják, mit mondjanak különös viseletére. A’ Standard e’ czikkének érdekesb helyét közlöttük föntebb. — A’ National panaszkodik, hogy a’ Bastille elfoglaltatása évnap­ja (jul. 14) egészen feledékenységbe jött, ’s a’ szajnai megye - is­­pánság a’ júliusi hősök árváinak évenkint nyujtatni szokott segédpénzt jelenleg eltörleszté. David szobrász két évi munka után a’Pantheon homlokának díszéül szolgálandó művét elvégzé, ’s ez nem egyéb, mint szemé­­lyizése a’Pantheont czimező feliratnak: „Nagy férfiainak a’ hálás Ha­za“ középett t. i. egy oltáron szemlélhető egy felséges alak csillag­koszorús fővel, melly a’ nagy embereknek koszorúkat osztó Hazát képezi. Lábánál ül a’ történet muzája és szabadság. Jobbján a’ pol­gári rendű nagy férfiak, balján a’ hires bajnokok; amott Malesher­­bes, Feneron, Mirabeau, Laplace, Cuvier, David a’ festész ’s a’ t. itt Bonaparte vezér republicanus köntösben minden fegyvernemü ka­­tona-csoportozat közt’s benne az agg gránátos’s a’ rettenhetlen do­­bos-ficzkó , ki az arcolei hídon megrohanást pergete. (Ez most a’pá­risi nemzeti őrség ladik légiója dobosa). Két szegletiben ifjak cso­portját láthatni, tanulás által a’ haza szolgálatára készülőkét, ’s kö­zölök néhányat a’ polytechnikai növendékség ruhájában, kik elmerül­teknek látszanak az Arago által elejökbe tüzö­t számításokban. Rochefortban minap Gavioli nevű gályarab végeztetetett ki több rendű gyilkosságai miatt. Kilenczszáz rab vala kénytelen az ot­tani tömlöczbül térden állva ’s hajadon fővel lenni tanúja kivégezte­tésének, kikkel őrül szemközt egy erős katonacsapat állott két al­­gyuval. Gavioli engedelmet kapott őket jóra inteni, de végre arra szólí­totta fel őket, hogy gyilokkal bosszulják meg magukat, pedig egy pillanattal később földre gördült vérengző feje. Walsh marquist németországi útjában Strassburgban fentar­­tóztaták ’s papirosait megkutaták. Ennek következtében jul. 19kén Genoude­ur a’ Gazette de France főszerkesztőjének szállását is meg­­motozák, ’s irományit elkobozván lepecsétlék. Berryer urnái a’ hires legitimista követnél is megjelent e’ czélbűl a’ rendőrség, de Berryer nem vala Parisban. Marseilleből jul. 12röl érkezett tudósítás szerint ott kiütött a’ cholera. Roussin admiral, ’s franczia követ a’ magas portánál, ki Pa­risból jött oda, „Lesostris“ gőzhajó födezetén útját tovább folyta­tó Konstantinápoly felé. — Saint-Loban egy anya vakbuzgalombul megölé 20 éves fiát ’s 10 esztendős lyányát , hogy előbb történendhező halála után, ne legyenek a’ világ gonosz tévedésinek martalékul kitétezve. Laurier brigg, melly Boireaut Amerikába vala szállítandó, az azori tengeren szélrohanások által megrongáltatván, kénytelen lön Brestbe visszatérni. Boireaut a’ várba vivék, ’s a’ matrózok átko­­zák őt, egyedül neki tulajdonítván viszályos sorsukat. Higny tábornok 15én , mihelyt megérkezett Parisba , azon­nal udvarlására volt a’ hadministernek ; de úgy látszik, hogy elein­te cselekvő (valóságos) szolgálat nélkül fog maradni. — Laffitte J.­ur jelenti a’ Journal des Débatsban, hogy hét é­­ves félbenszakasztás után bankháza October - töl fogva ismét meg fog nyittatni. — Havreba jut. I­dén „Lyon város“ nevű rakhajó érkezett meg tudósításokkal Ujyorkból, mellyek június 24ig terjednek. E’ rakha­jó Ujyork városban épitteték, 800 tonna (20 mázsa) terhű, 148 láb hoszú, és 35 láb széles. Legnagyobb valamennyi most létező rakhajó közt és 75,000 dollárba került (150,000 pengő f.) Jauffret ur , Marseille város könyvtárnoka ezen intézet kéz­iratai közt Bonaparte Napóleon sajátkezű tudósítását lelé az egyp­­tusi táborozásról. A’ kézirat a’ párisi kir. könyvtárba küldeték. — NÉMETORSZÁG Az Alig. Ztg. többrendü czikke bővebben értekezik a’ ju­lius őröl költ hannoverai kir. rendelésről. Jul. 231ki számában m­eg­­czáfolni törekedik a Journal de Francfort némelly igen hibás adalit ’s állításit. Például a’ J. de F.­ast mondá: Hannovera 1819 dec. 7én költ alkotmánnyal bírt; ezen alkotmányt 1831ik év novemb. 1cén újradol-

Next