Jelenkor, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1837-11-22 / 93. szám

Fest, Mercia, nov. 28.JELENKOR. « I§J/. Titánin. FOGLALAT: Magyar- és Erdélyország (Sándor Leopold Ferdinand elhunyt cs. kir. fhgért az udvar gyászt ölt; kinevezések ’s előléptetések; n. szebem orsz. J II / ( i .H.nnnnÁlirÁso n» . #vn»/lnnáiri. ? O I in p i­unt á aL i . V i rítt cii I a t 11 nivo* Anglia (politikai lakomák; Alsó - Canadában az elégületlenség komolyabb színt ölt; a’ city készületeit csipdézik ; egy örült megta­madja a’ királynét; O’Connell válaszol Cloncurrynak; a’ lordmajori ünnep; ’s a’ t.) Olaszország (a’ szardíniai új törvénykönyv némelly czikkei; ’s a’ t.) Németország, mer.ka (a’ rendkívüli gyűlés határzati ; ’s a’ t.) Elegy kir. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. MAGYAR- és ERDÉLYORSZÁG. Nádorunk ő cs. kir. fegségének elhunyt másodszülött fia, Sándor Leopold Ferdinand, hivatalos orvosi tudósítás szerint, még oct. 19én erős meghűlés következtében igen veszélyes náthás epe­lázba esett, és két hétnél hosszabb idő múlt el anélkül, hogy elha­­tárzó fordulatra változás mutatkozott volna, miért is az állapot ve­szélyessége naponként valós­ult. Végre némelly kedvező jelenetek szerencsés fordulatát reményhteték a’betegségnek; azonban nem so­kára ismét igen nyugtalanító jelek kezdének előtűm­edezni, mellyek kö­vetkeztében a’ betegségi anyagnak agyvelőre szállta halálát okozá a’ fens, betegnek nov. idén 12­­ órakor, miként azt múlt számaink emliték. Uralkodó fejdelmünk ő cs. kir. ap. fölségét mélyen megil­­leté e’ gyászeset. Az udvari gyászt f. h. Idán ölté föl udvarunk ’s hat hétig viselendi ; kettőig, azaz nov.­­­fitól bezárólag nov. Sz­ikeig a’ mély, nov. Jóikátol bezárólag dec. Síikéig pedig a’ kisebb sza­­batút. A’ gyászajtatosságok a’ bécsi udv. lakvári sz. egyházban f. h. 1 -én délután 5 órakor ’s másnap (I­ván) reggeli 1­­ órakor mentek véghez az üdvözültért; Dudán pedig, mint már említők, f. h. ISikán délelőtti 0órakor n. m. IVádasdy ’s Ocskay és Dercsik püs­pökök teljes gyászdiszűi egyházi szolgálata mellet a’ nyugmise. Fels. Urunk a’ megürült m. k. udv. első alkanczellári mél­tóságra am. székhelyi Majláth Antal gr. b. tit. tan. aranykulcs, zemp­­lényi főisp. ’s eddigi m­ásod-alkanczellárt méltóztatott kegyelmesen ki­nevezni. — A’ m. k. u. kamra Molnár Ferencz ó-budai praefect. írno­kot bogdányi kasznárrá , ennek helyébe pedig Funk Eduárd másod­­irnokot nevezé ki. — N. Szeben: Nov. 4- ’s oki országos ülésben a’ még hátra­­levő fő kormányszéki két tanácsnoki hivatalra választás tétetvén, az egyikre szózati többséget nyertek, a’ r. kathol. közül: gr. Kemény József, gr. Béldi Ferencz ’s Barcsai János kir. hivatalosak; a’ re­form. közül: gr. Degenfeld Otto, gr Bethlen Gábor, ’s Zeyk Dá­niel követek; az ev. lath. közül: Bertleff Mihály korm. uit., Ehren­feld András korm. levéltári igazgató ’s Trausch József követ; az unitar. közül: Dániel Elek főispán; Sala Sámuel itélömester ’s Pálffi Elek alkirály-biró; a’ másikra pedig a’ r. kath. közül: Horváth István ’s Cserei Farkas kir. hivatalosak ’s Biró J­ózsef korm. uit. ; a’ reform. közül: b. Bánffi László ’s Ugrón István követek ’s gr. Beth­len Ádám kir hivat.; az ev. lath. közül: Gebbell Károly korm. tit.; Conrád Mihály kincstári tan. ’s Kölner János követ; az unitar. kö­zül: Sala Mihály korm. tit. Szentiványi Dániel kir. táblai közbiró ’s Dániel Elek főispán. — Az Augustinovics Pál halála által megürült tar­tománybeli fő számvevőség elnöki hivatalára, az a’ tárgyban jött k. k. leirat következtében a’ nov. 7ki országos ülésben szózati többséget nyertek a r. kath közül: Gál László korm .tan., gr. Béldi György kir. hivat. ’s gr. Teleki Ferencz erd. kanczellariai udv. tan.’s a’reform. közül: Bánfi László követ; b. Kemény Ferencz korm. tan.; Zeyk Dániel követ; az ev.lath. közül: Conrál András korm. tan, Conrád Mihály kincstár tan. ’s Brennenberg Sámuel korm. tit.; az unitar. közül: Dániel Elek főispán; Sala Mihály korm­. tit., ’s Bartha István korm. titoknok. Érd. Hír-Pótlékul lapjaink 9- ik számához, a’ budapesti ágostai vallá­snak sz. egyházuk félszázados ünnepe iránt, még azon érdekes rész­letet csatoljuk, hogy e’czélra Füredy László, a’vakok pesti Intézeté­ben hangászattanitó , igen jeles hangszerzeményt készíte, mellyet nov.­eikén Dolezsalek Antal vakok Intézetbeli igazgató fölügye­­lése alatt igen ügyesen zengenek el a’ vak növendékek, a’ pattan­tyús hangászkar összevágó helyes játéka mellett. — A’pesti Gyapjútár-Egyesület f. e. és hónap’ 1zikén számos részvevő hazafinak jelenlétében gyűlést tartván, következő tartalmú ’s feltételű aláírást nyitott meg: aláírás egy pesten felállítandó gyapjúraktárra. Alulírták a’ gyapjukereskedést, mind a’ termesztőre, mind a’ vevőre nézve biztosabb ’s gyümölcsözőbb lábra kívánván állítni, kö­telezzük magunkat, hogy noha ezen törekedésünk’ gyümölcsét nem hisszük azonnal elérhetőnek, mégis az alább következő föltételek mellett bizonyos e’ czélra kibérlendő, vagy építendő raktárba hat egymás után következő esztendőig, azaz 1838iktól kezdve 1843ig bezárólag, a’ szinte alul feljegyzett gyapjumennyiséget küldendjük be évenként, vagy ha azt akármi oknál fogva be nem küldenők, a­ közösen má­zsánként meghatározandó járandóságot még­is kifizetjük. Akár­mi sikere lesz ezen aláírásnak, az abban résztvevők az 1838ik évi pesti József-vásár első hete csütörtökén minden esetre ülést tartunk, melly­en a’ tárgyat tanácskozás alá vevén, a’ többség döntendi el az ak­kori körülményekhez szabott „tenni valót“. — Minden aláíró egy egy szavazattal bir, mellyet azonban hiteles meghatalmazottja által is gyakorolhat. Föltételek: 1) Csak gyapjutermesztő vehet részt ezen alá­ írásban. —• 2) Hogy minden termesztőnek teljes rendelkezési joga a Tagja felett fenmaradjon, ’s azt akárkinek, akárki által, akármikor, s akármi áron szabadon eladhassa. — 3) A’ lehető legjobb mosást, mint lehető legjobb eladás’főfeltételét, ígérjük. — 4) Illy egyesületek természete minden kétes fortélyt kirekesztvén, a’ hitel fentartásul nyilván kijelentetik, hogy azon nem gondolt, ’s nem várt esetben , ha valaki__bár közvetve is— kétes fortéllyal élne, mint magában ér­tődik , ezen egyesület’ tagja lenni megszűnik. — 5) Ha az aláirt gyapjú hét ezer mázsánál kevesb nem lesz, a’ raktári és árusbér összesen egy pengő forintot meghaladni nem fog. — Nagyobb gyap­jú-mennyiség’ aláírása esetére pedig ugyanazon bér tetemesen ke­­vesbülhet. — 6) A’ ki ezen kötelezésének minden reményünk’ elle­nére eleget nem tenne, ’s a’ közösen meghatározott raktári illetősé­get ki nem fizetné, az 1831: 20 czikkelynek , habár nagyobb sum­mákra is az ezen törvényes út költségeivel együtt, sőt ezen aláírásá­nál fogva akármelly nemzeti bíróságnak aláve­i magát. 1 7. A’tűz­­kármentesítési, és eladási költségeket u. m. Sensal-bért (Sensalre) ha valaki sensalt­, vagy közbenjárót használni kívánt (mire azonban senki sem köteleztetik) szinte mindenki külön viselendi. .. Minthogy a’ gyapjú-termesztők közül gyapjának árát nyirés után m­idenki so­káig nem várhatja, hogy annak illendő részét legalább a’gyapju-be­­szállitás után az illető tulajdonosak azonnal fölvehessék, e’végre egy jó hitelű nagy-kereskedői házzal szükség az Egyesületnek szerző­dési összeköttetésben lenni, ki egyszersmind a’ raktár kezelését is vezesse. Az Egyesület ez iránt folyó 1837re mint próbaévre egy pesti nagykereskedővel már valósággal és sikeresen szerződött is; azonban további szerződtetési jogát jövendőre nézve magán­ak ezen­nel fenntartja, miről valamint a’ raktári kezelésnek részletes elren­dezéséről is az aláírók a’felül kiszabott időben fognak határozni. Költ Pesten nov. Izén 1837. Hogy e’ vállalat mind a’ hazának mind egyes gyapjutermesz­­tőknek nagy nyereségükre leend, bizonyítja a’ jelen évben tett próba sikere; ’s hogy annak részvevői rövid idő alatt nagy számra fognak g­yarapodni, reményünk annyival biztatóbb, mivel az ismét megnyi­tott ívre rögtön 1085 mázsa gyapjú íratott alá. Ennélfogva a’ gyap­jú termesztő urakat ez ügy pártoló­j­a, olly jelentéssel szólítjuk fel, hogy hasonló ívek aláirhatásul Liedemann J. S Fridrich nagyke­­­reskedőnél, és Pregardt János n. casinoi igazgatónál, egyebütt pe­dig a’ vármegyékben több hazafinál léteznek. Pesten nov. Voikán 1837. , az Egyesület’ nevében : gr. Andrásy György. A’ magyar Borismertető Egyesület 1837diki nov. ldén tartott közgyűlésében következő bortermesztő urak választattak el egyesületi tagokat: Hámos József táblabiró,varbóczi; Gogh József sze­pesi káptalan tiszttartója, hegyaljai; és Ürményi József es. kam. ’s fejérmegyei első alispán urak, agárdi borokra jelentve. — Buda és Pest városokra nézve arról 14 váltó krra emelte fontját a’marhahúsnak­­. Pest vgye novemberi közgyűlése. Szab- kir. Bártfa vár­osában folyó év od­. Izén ’s 18kán tiszti választás kot,biztos nélkül szokott szertartással tartatván, tisztikara követ­kező ; főbiró: Szepesházy Gáspár táblabiró megerősittetett; polgármes­terré Petróczy Ferencz táblab. volt főjegyző választatott. Tanácsnokok: Bencsik Ferencz, Kéler István, táblabíró egyszersmind fürdőbeli biztos, Zamborszky János, Semsey Károly táblabiró, egyszersmind kapitány, Kulkay János, Krinner Aloiz, Drahasovicz Imre táblabiró, Schultz Károly, Chizer János, Fábry Imre, Miskovszky Ferencz; főjegyző: Fábry István; al: Benedik Ágoston; főügyész: Medvecz­­ky Lajos táblabíró; u­radalmi ügyész : Markovics Antal tahi népszó­­szóló : Laktich István ; számvevő : Schultz József; pénztárnok: Szabó András; tiszttartó: Talacs Antal; lajstromzó: Konrády József; szám­tartó : Tomcsányi Károly. — Gyapjú. Hazánk ’s következőleg kereskedésünk is mindinkább kezdi magára vonni a’ külföld figyelmét; leginkább pedig gyapjukeres­­kedésünk az, mi rendkívül foglalatoskodtatja iparpályán előttünk haladó szomszédunkat. Legújabban ugyanis „Egyenköz­ő. összehasonlítás a’ boroszlai ’s pesti gyapjuvásárok közt“ czim alatt igen érdekesen igy ér­tekezik hazánk e’ nevezetes iparágáról egy szász iró : „Azon súly nevezetessége , mit a’ gyapjukereskedés egész Magyar- ’s Német­ország tettleges kereskedési mérlegébe vet, ’s azon jótékony befolyás, mellyet e’ két haza minden közlekedési viszonyira gyakorol, szükség­telenné tesz minden aziránti mentegetőzést, hogy e’ tárgyról bőveb­ben értekezni szándékom. A’ nevezett két vásár legnagy­obb az egész szárazföldön, ’s mindig határzott befolyást gyakorol a’ többi kisebb vásárra. Boroszlóban azon két vásárra, mik tavasszal (jun. elején) ’s ősszel (oct. elején) szoktak tartatni, rendesen mintegy H6 ezer porosz mázsa gyapjú gyűlt eddig eladásul össze; Pesten ellenben 400 ezer mázsánál is többet szoktak minden vásáron fölhalmoz­ni bécsi mérték szerint, ’s igy porosz mértékkel számítván az em­lített mennyiséget, 110 ezer mázsánál is többet. Pesten négy vásárt tartanak évenkint, t. i. martziusban, júniusban, augustusban, és novemberben, ’s legtöbb gyapjú rendesen e’ két utóbbin szokott elkelni. Boroszló Sziléziából, J­osennhység egy részebül, Lengyel­­országbul, ’s az ausztriai birodalombul kapja gyapjút, Pest pedig csu­pán Magyarországbul ’s hozzá kapcsolt tartományiból. Az említett két váras sokadalmin azonban nem gyűl össze az elszámlált országok egész gyapjútermesztése , mert Sziléziából nagy gyapjúmennyiség tartományi kisebb városok vásárin belföldi gyártók kezei közt ősz.

Next