Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-05-26 / 42. szám
jelen volt e’ gyűlésen, melly kérelem-intézést határra a' parliamenthez. __ Az oraniai herczeg néhány hét múlva Londonba fog érkezni, hol a’koronázásnál föns, atyját képviselendő Stroganoff gr. ugyan ezt teendi az orosz kormány részirül. Stroganoff valódi ázsiai fénnyel lépend föl; kíséretében leend Fezmausaz és Devleb Ghirai, mind kettő hires ázsiai fejdelmek ivadéka. London annyira megtelt már, hogy nem képzelhetni , mikép férhetend el falai közt a’ még érkezendő számos idegen. — London, május 12-én, F. hókén az alsóházi ülésben Tal fourd írói tulajdon iránti indítványa bizosság előtt napirendre kerülvén , Wackley félre kiváná azt vettetni, ’s miután megmutatni törekvők, hogy soha még szebb jutalmat nem húztak Angliában az irók elmeműveikért, mint épen most, következőleg nyilatkozék: „írjanak csak íróink korszerüleg ’s a’ nap kivánatira számolva, ’s fogadom, olly bő jutalmat fognak aratni , hogy tökéletesen meg lehetendnek azzal elégülve; de ha csak az utókor számára akarnak írni, ám lássák, úgy majd csak az utókortól követeljenek jutalmat. (Kaczaj.) Hogy pedig a’mostani törvények alatt jó állapotban vannak íróink, tanúsítja az, hogy már alig emészthetjük meg a’ sok sűletlen gyári dolgozatot, minek száma évenkint borzasztókig szaporodik.“ Az indítvány részletes vitatását, május lfidikára halasztó a’ ház. — Május 16kén Feel R. indítványt tön a' kétséges választásokról ítéletet hozó törvényszékek jobb rendezetére , melly szerint az elnök fogna az alsóházi tagokbul biztosságot nevezni, melly ismét több hét tagból álló más biztosságot fogna választani a’ megpörlött választások megvizsgáltatása végett. O’ Connell egészen elkiváná e’ jogot venni az alsóháztal mivel ő sem az elnök sem a’ választmányok részrehajlatlanságában nem vél bizhatni, ’s igy e tárgyat bitóra ’s esküttszékre óhajtá ruháztatni. A’k. főügyvéd azon merész indítvánnyal lépett föl, hogy az eddigi e’ tárgyú törvényeket egészen meg kell szüntetni, ’s egyes próbákkal gyakorlatilag jobb rendszer-fölállításon munkálni. Spring-Rice, a’ kincstári kanczellár, az indítvány mellett nyilatkozék : hasonlag cselekvők még több nagy tekintetű whig. A’ részletes vitatást továbbra halaszták. Ezután Inglis Spanyolország ’s Portugália rabszolgákkali kereskedését hozá szőnyegre, ’s inditványozá: intéztessek fölírás ő felségéhez az iránt, hogy a’ kormány egyezkedésbe bocsátkozván valamenynyi nagyobb külföldi hatalmassággal, állítsa föl egyértelműleg azokkal elvül, miszerint a’ rabszolgákkali kereskedés tengeri rablásnak fogna tekintetni , ’s minden hajó a’ sík tengeren megmotoztatni. ( Halljuk. ) Beszédében hiteles adatokat közle Inglis, mellyekből kiviláglik, hogy 100 rabszolga közül mindig 50 meghal az után, ’s egy rabszolgának ára Braziliában ezer forint, holott 15 forintnál nem adott érte többet Afrikában az illető kereskedő, ’s főleg ez iszonyú nyereség okozza, hogy ez undokságot mindeddig nem lehete megszüntetni. Több követ szólott még hasonló értelemben, ’s köztük Lashington könnyű fegyveres gőzösöket tanácsra fölállítatni, mellyek a’ folyamokba is fognák követhetni a’ rabszolgákkal kereskedő hajókat. Palmerston helybenhagyó ez indítványt, ’s beszédében leginkább csak Portugáliát vádoló, melly semmikép sem akar fölhagyni e’ gyalázatos kereskedéssel, ígérő egyszermind a’ minister, hogy a’ kormány mindent elkövetem! Portugáliában , mi e’ gyalázatos kereskedés végképi megszűntét eszközölhetendi . Májusban O’ Connell az egyházadó ellen tartott nyilványos gyűlésben következő beszédet mondott: „Beszédemet e’ fölkiáltással kezdem : „Igazság Angliának !“ (Kaczaj.) Csudálják Önök , hogy izlandi szóejtésemmel ’s izlandi szivemmel e’ kiáltást hangoztatom? Nem Irlandnak követelek igazságot e’ tárgyban, mert Izlandra nézve már megnyerők azt. Izlandban már megszüntetve az egyházi adó, ’s most azért vagyok itt, hogy lerázhatására Önöknek is segédkezet nyújtsak , bizonyosan tudván, miszerint angolok is képesek azt kieszközlenni, mit izlandiak véghez vihettek, ha pedig nem képesek azt tenni, úgy gyalázat rájuk. (Halljuk!) Önök hallanak már szólani 30 parlamenti követ gyűlésről, mellyen határzattá lön, megszüntetni az e’ kérdés iránti izgatást, de én nem valék azon 30 követ közt, ’s asik sem voltam, mert különben minden esetre egyedül is ellenzem vala az említett határzatot. Mondák nekem , nagy bűvész jött éjszakról, a’ világot elhitetni akaró , annak igazságáról, hogy pénz ’s vallás rokon jelentésű szavak. (Kaczaj.) Nem nagy bűvész ez? de én törvénybe idézem Őt isten ’s az egész keresztyén Anglia előtt. Mi az , miről én Chalmers tanárt vádolom? Istenkáromlás! (Halljuk!) Chalmers minden kedvezménnyel bir ugyan , mit ész, bölcseség ’s roppant ékesszólás rész ügynek kölcsönözhetnek; de nyilványos istenség elleni káromlást követ el, midőn a’ mindenhatót pénzzel helyzi egy lépcsőre. (Halljuk!) Vádolom Chalmers tanárt jogtalanságra fölszólitásról. Nem nyilványos és kézzelfogható jogtalanságé az, hogy én fizessek Chalmers vallásáért? (O’ Connell katholikus , Chalmers pedig protestáns.) Chalmers tévelygőnek mondja vallásomat, ’s megveti; én ezt megbocsátom neki. De ha kezemben volna a’ hatalom ’s vallásom föntartására igy szólitnám föl Chalmers’ urat: „Nyúljon zsebébe Chalmers uram ’s fizessen nekem két római kathol. lelkészt“, nem így fogna ő ordítani: „Üldözés , jogtalanság , istenkáromlás !“ Igenis ő azt tenné ; én pedig válaszolnám neki : „Mi a’ ludnak viz, a’ gúnárnak is viz !“ (Tetszés és kaczaj.) A protestáns egyház 4 millió font sterlingnyi jövedelemmel bir, ’ most föllép Chalmers, ’s követeli, hogy e’ menynyiséget a kathol. nép még szaporítsa. A’ ministerek, kik nem olly szilárdak , minőknek óhajtanám őket (Tetszés), sajátjuk gyanánt léptek föl indítvánnyal. A ministerek idővel fölmenthetőknek vélik ugyan a’ nem protestánsokat ez adózástul, mihelyt tudniillik jobb kezelés alá jutand a protestáns egyház vagyona, de addig minket sem akar megkímélni a fizetéstől. Ez haragra lobbantá Chalmers urat, ’s Ő ide röpült Dublinből, s e tervet a protestáns egyház kirablásánakbélyegzi. De mi visszatoroljuk rája e’ vádat. Tudni fogják Önök:„Ki bárányt visz el másnak aklából, (Halljuk!) ki lop vagy orgazda-szerepet játszik, jőjön az bár délről vagy éjszakról (Kaczaj)... Ha a tudós tanár történetinkre hivatkozik, meg fogom neki mutatni, hogy az első egyházi adót Vidik Henrich király szedeté , pedig Angliának azelőtt is volt vallása, ’s voltak sz. egyházai. Most ugyanannyi egyházzal bírnak a’ katholikusok , mint a’ protestánsok, ’s mégis az előbbiek saját erszényökbül kötelesek ezeket föntartani. Néhány nap óta azonban folyvást harsogtatja trombitáját Chalmers és a’ protestáns papság rendkívüli bátorságot kezd mutatni. ..()! kiáltanak ezen urak, itt most egy férfi, ki minden katholikust halomra zúzand mennyköveivel ; köztünk az éjszak hatalmas bűvészei nézzétek a’ Hebridek fehér boszorkányát.“ — Poroszló tűzi rabló parancsukat póznára, díszítve a’k. czynerrel,’s a’királyné nevében, ki—a'kedves kis hölgy ! (Hangos kaczaj's tetszés) __ nem is tud róla semmit. Ez iszonyú oroszlánnal és szarvorruval (az angol czimer) végzik aztán körjárásukat, milly alkalommal legközelebb csupán egy helységben 33 birói végrehajtást teljesítenek. (Halljuk!) Itt sükere szónoklatodnak, drágalátos Chalmers uram!“ Újabb londoni hírek szerint május 1-én fényes tánczvrgalmat adott a’ királyné, trónra lépte óta most először. 600 vendég volt jelen, ’s a’ kir. család tagjait két, az előcsarnokban fölállított katonai hangászkar, fogadó el a’ God save the Queen nemzeti dal zengésivel. A’ termekben Strauss, a német keringőkirálynak hangászkara játszik, még pedig „in the most admirable style.“ A’ királyné 10 óra után lépett az első terembe , ’s Cambridge György hg karjain nyita meg a’ tánczot. Ő felsége igen kecsesen ’s lélekteljesen tánczolt, (with in infinite grace and animation). A’ királyné igen nagy ízléssel volt öltözve, leggazdagabbul pedig Eszterházy hg ausztriai követ. — Híre kezd járni, hogy kevés héttel a’ koronázás után férjhez menend a királyné; ez ünnepélyre ugyanis igen számos vendég jövend leánynézőbe, ’s a’ koronázás Után egymást fogják érni a’ kérők. Az orániai hg is alkalmasint csak azért menend Londonba, hogy megszerezhesse valamellyik fiának a kis királynét. — Már.dén reggel az aberdeeni bankból 20 ezer sterlinget loptak el; már pár nap előtt kezde híre szállongni Londonban, hogy a’ legügyesb londoni zsebelők (crack robbers) meglátogatni szándékoznak a’ tartományi bankokat. — FRANCZIAORSZÁG. (Temps.) A’ múlt számunkban említett katonaság-szállításnak a’ belga határszélekre azon körülmény szolgált okul, hogy a hollandi király a’ 24 czikkű szerződést Venloo iránt úgy akarja végrehajtatni, miként azt a’ francziák Antwerppel cselekvők. A’ porosz kormány semleg föntartás mellett, a’ franczia kabinet pedig oda nyilatkozék, hogy az első hollandi vagy porosz katonának a’ kérdéses helyhez léptét azonnal franczia hadseregnek Belgiumba nyomulta követendi. — A’ máj. 121ki esküttszéki ülésben már Giraud is jelen volt. Steuble folyvást állitá, hogy az erőmű az orosz vagy török kormány számára fogott elkészíttetni. — A’ ministerség föloszlását elkerülhetlennek mondják, ’s ha nem most, de az algíri hitel-vitatás alkalmakor bizonyosan megtörténendőnek, mivel ezt kabineti kérdéssé kívánják tenni a’ ministerek. — Némelly megyében nem jó szemmel nézi a’ nép a’ kamra makacskodását a’ vasúti indítvány ügyében, ’s több magányos levél következőleg nyilatkozik e’ tárgyról: Mi vége lesz e’ kamrai jeleneteknek? Az ellenzés hangosait kürtölendi győzelmét ’s tapsoland, a’ nép pedig hallgatni fog, mert átlátja , hogy a’ ministerség megbuktatása végett olly munkák kezdetét hátráltató a’ kamra, mikből számithatlan haszon háromlott volna a’ országra , ’s mind e’ mellett a’ ministerség most is ott van, hol eddig volt. — A’ hires Janin Gyula Mailandba fog utazni a’ koronázásra, valamelly regényben használandó e’ fontos történetet. — Carmenin következő czimü dicséretes munkát bocsáta közre :„Timon legalázatosb előterjesztései azon uj kiegyenlítés iránt, mellyet a’ háztartási költség négy millió közt, melylyel adósa az országos kincstárnak’s azon négy millió közt, mellyel az országos kincstár neki nem tartozik , fölállítani akar.“ — AMERIKA. Az éjszaki szabad tartományok követháza Fulton örökösinek 100 ezer dollár (200 ezer pge fr.) megismerési pénzt szavazott. (Épen olly nagy volt Fulton Róbert adóssága 1815 ben, midőn meghalálozott, miután utolsó éveiben, a’ pénzszükségtül mindinkább nyomatva, a’ congressus által ráruházott gőzhajózási szabadítékot az amerikai folyamokon eladni kénytetők.) — Philadelphia, aprilián : Miután Van Buren sub-treasury-billjét a* tanácsban két szó többséggel elfogadók , e’ nagy kormányi rendszabályt mart. 24kén a’ követházba vitték át ’s mart. 27ken zajos vita után 106 szóval 98 ellen elfogadták. A’ washingtoni Globe (a kormány orgánuma) szerint a’ 32 jelen nem volt képviselő közül, 22 mindenesetre a’bill mellett szavazott volna , azért tehát e’ szavazást nem tekinthetni a’ két párt ereje próbájául. A’ sub-treasury-bill czélja: a’ bankoktól elvonni azon jogot, miszerint ezek a’statusjövedelem letéti helyeiül szolgáljanak’s helyettük statuspénztár állittatik ügyészekkel és beszedőkkel az egyesült tartományok minden résziben. — Philadelphia státustörvényhozósága ebbe nemsokára olly törvényjavaslat kerül, mellynek czélja az egyesült szabad tartományok bankja tőkéjét 10—15 millió dollárral szaporám, szabaditékát kiterjeszteni, miért a’ bank Pennsylvania statusnak másfél millió dollárt fizetne ’s még e‘ mellett is kétségbe vonják a’ mostani időben e’ javaslat elfogadását. — Ujyork status 64 szóval 34 ellen csakugyan visszavonó Phönix bank szabaditékát. — A’ seminolokkali háborúban mi sem történt, mióta Jessus tábornok azon inditványt tévé, miszerint szakasszák félben a’ háborút ’s hagyják az indiánokat Florida egyik része nyugoti birtokában. Ellenben a’cherokeezek , hatalmas néptörzs, a’ congressushoz emlékiratot viszének, mellyben nyilványitják, hogy ag