Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-05-26 / 42. szám

jelen volt e’ gyűlésen, melly kérelem-intézést határra a' parliamenth­ez. __ Az oraniai herczeg néhány hét múlva Londonba fog érkezni, hol a’koronázásnál föns, atyját képviselendő Stroganoff gr. ugyan ezt teendi az orosz kormány részirül. Stroganoff valódi ázsiai fénnyel lépend föl; kíséretében leend Fezmausaz és Devleb Ghirai, mind kettő hires ázsiai fejdelmek ivadéka. London annyira megtelt már, hogy nem kép­zelhetni , mikép férhetend el falai közt a’ még érkezendő számos idegen. — London, május 12-én, F. hó­­kén az alsóházi ülésben Tal four­d írói tulajdon iránti indítványa biz­osság előtt napirendre kerülvén , Wack­­ley félre kiváná azt vettetni, ’s m­iután megmutatni törekvők, hogy soha még szebb jutalmat nem húztak Angliában az irók elmeműveikért, mint épen most, következőleg nyilatkozék: „írjanak csak íróink korszerüleg ’s a’ nap kivánatira számolva, ’s fogadom, olly bő jutalmat fognak arat­ni , hogy tökéletesen meg lehetendnek azzal elégülve; de ha csak az utó­kor számára akarnak írni, ám lássák, úgy majd csak az utókortól kö­veteljenek jutalmat. (Kaczaj.) Hogy pedig a’mostani törvények alatt jó állapotban vannak íróink, tanúsítja az, hogy már alig emészthetjük meg a’ sok sű­letlen gyári dolgozatot, minek száma évenkint bor­zasztókig szaporodik.“ Az indítvány részletes vitatását, május lfidikára halasztó a’ ház. — Május 16kén Feel R. indítványt tön a' kétséges választásokról ítéletet hozó törvényszékek jobb rendezetére , melly sze­rint az elnök fogna az alsóházi tagokbul biztosságot nevezni, melly ismét több hét tagból álló más biztosságot fogna választani a’ megpörlött válasz­tások megvizsg­áltatása végett. O’ Connell egészen elkiváná e’ jogot ven­ni az alsóháztal mivel ő sem az elnök sem a’ választmányok részre­­hajlatlanságában nem vél bizhatni, ’s igy e tárgyat bitóra ’s esküttszékre óhajtá ruháztatni. A’k. főügyvéd azon merész indítvánnyal lépett föl, hogy az eddigi e’ tárgyú törvényeket egészen meg kell szüntetni, ’s egyes pró­bákkal gyakorlatilag jobb rendszer-fölállításon munkálni. Spring-Rice, a’ kincstári kanczellár, az indítvány mellett nyilatkozék : hasonlag cselek­vők még több nagy tekintetű whig. A’ részletes vitatást továbbra halasz­ták. Ezután Inglis Spanyolország ’s Portugália rabszolgákkali kereske­dését hozá szőnyegre, ’s inditványozá: intéztesse­k fölírás ő felsé­géhez az iránt, hogy a’ kormány egyezkedésbe bocsátkozván valameny­­nyi nagyobb külföldi hatalmassággal, állítsa föl egyértelműleg azokkal elvül, miszerint a’ rabszolgákkali kereskedés tengeri rablásnak fogna te­kintetni , ’s minden hajó a’ sík tengeren megmotoztatni. ( Halljuk. ) Be­szédében hiteles adatokat közle Inglis, mellyekből kiviláglik, hogy 100 rabszolga közül mindig 50 meghal az után, ’s egy rabszolgának ára Bra­ziliában ezer forint, holott 15 forintnál nem adott érte többet Afrikában az illető kereskedő, ’s főleg ez iszonyú nyereség okozza, hogy ez undokságot mindeddig nem lehete megszüntetni. Több követ szólott még hasonló értelem­ben, ’s köztük Lashington könnyű fegyveres gőzösöket tanácsra fölállítatni, mellyek a’ folyamokba is fognák követhetni a’ rabszolgákkal kereskedő hajó­kat. Palmerston helybenhagyó ez indítványt, ’s beszédében leginkább csak Portugáliát vádoló, melly semmikép sem akar fölhagyni e’ gyalázatos keres­kedéssel, ígérő egyszermind a’ minister, hogy a’ kormány mindent elkö­vetem! Portugáliában , mi e’ gyalázatos kereskedés végképi megszűntét eszközölhetendi . Május­ban O’ Connell az egyházadó ellen tartott nyilványos gyűlésben következő beszédet mondott: „Beszédemet e’ föl­kiáltással kezdem : „Igazság Angliának !“ (Kaczaj.) Csudálják Önök , hogy izlandi szóejtésemmel ’s izlandi szivemmel e’ kiáltást hangoztatom? Nem Irlandnak követelek igazságot e’ tárgyban, mert Izlandra nézve már megnyerők azt. Izlandban már megszüntetve az egyházi adó, ’s most azért vagyok itt, hogy lerázhatására Önöknek is segédkezet nyújtsak , bizonyosan tudván, miszerint angolok is képesek azt kieszközlenni, mit izlandiak véghez vihettek, ha pedig nem képesek azt tenni, úgy gyalázat rájuk. (Halljuk!) Önök hallanak már szólani 30 parl­amenti követ­ gyűlésről, mellyen határzattá lön, megszüntetni az e’ kérdés iránti izgatást, de én nem valék azon 30 követ közt, ’s asik sem voltam, mert különben minden esetre egyedül is ellenzem vala az említett határ­­zatot. Mondák nekem , nagy bűvész jött éjszakról, a’ világot elhitetni akaró , annak igazságáról, hogy pénz ’s vallás rokon jelentésű sza­vak. (Kaczaj.) Nem nagy bűvész ez? de én törvénybe idézem Őt is­ten ’s az egész keresztyén Anglia előtt. Mi az , miről én Chalmers tanárt vádolom? Istenkáromlás! (Halljuk!) Chalmers minden kedvez­ménnyel bir ugyan , mit ész, bölcseség ’s roppant ékesszólás rész ügy­nek kölcsönözhetnek; de nyilványos istenség elleni káromlást követ el, midőn a’ mindenhatót pénzzel helyzi egy lépcsőre. (Halljuk!) Vádolom Chalmers tanárt jogtalanságra fölszólitásról. Nem nyilványos és kézzelfogható jogtalanság­é az, hogy én fizessek Chalmers val­lásáért? (O’ Connell katholikus , Chalmers pedig protestáns.) Chalmers tévelygőnek mondja vallásomat, ’s megveti; én ezt meg­bocsátom neki. De ha kezemben volna a’ hatalom ’s vallásom föntartá­­sára igy szólitnám föl Chalmers’ urat: „Nyúljon zsebébe Chalmers uram ’s fizessen nekem két római kathol. lelkészt“, nem így fogna ő ordítani: „Üldözés , jogtalanság , istenkáromlás !“ Igenis ő azt tenné ; én pedig válaszolnám neki : „Mi a’ ludnak viz, a’ gúnárnak is viz !“ (Tet­szés és kaczaj.) A protestáns egyház 4 millió font sterlingnyi jö­vedelemmel bir, ’­­ most föllép Chalmers, ’s követeli, hogy e’ meny­­nyiséget a kathol. nép még szaporítsa. A’ ministerek, kik nem olly szi­lárdak , minőknek óhajtanám őket (Tetszés), sajátjuk gyanánt léptek föl indítvánnyal. A ministerek idővel fölmenthetőknek vélik ugyan a’ nem protestánsokat ez adózástul, mihelyt tudniillik jobb kezelés alá ju­­tand a protestáns egyház vagyona, de addig minket sem akar megkí­mélni a fizetéstől. Ez haragra lobbantá Chalmers urat, ’s Ő ide röpült Dublinből, s e tervet a protestáns egyház kirablásának­­bélyegzi. De mi visszatoroljuk rája e’ vádat. Tudni fogják Önök:„Ki bárányt­ visz el másnak aklából, (Halljuk!) ki lop vagy orgazda-szerepet játszik, jőjön az bár délről vagy éjszakról (Kaczaj)... Ha a tudós tanár törté­netinkre hivatkozik, meg fogom neki mutatni, hogy az első egy­házi adót Vi­dik Henrich király szedeté , pedig Angliának az­előtt is volt vallása, ’s voltak sz. egyházai. Most ugyanannyi egy­házzal bírnak a’ katholikusok , mint a’ protestánsok, ’s mégis az előb­biek saját erszényökbül kötelesek ezeket föntartani. Néhány nap óta azonban folyvást harsogtatja trombitáját Chalmers és a’ protestáns papság rendkívüli bátorságot kezd mutatni. ..()! kiáltanak ezen urak, itt most egy férfi, ki minden katholikust halomra zúzand mennykövei­vel ; köztünk az éjszak hatalmas bűvésze­i nézzétek a’ Hebridek fehér bo­szorkányát.“ — Poroszló tűzi rabló parancsukat póznára, díszítve a’k. czyner­­rel,’s a’királyné nevében, ki—a'kedves kis hölgy ! (Hangos kaczaj's tetszés) __ nem is tud róla semmit. Ez iszonyú oroszlánnal és szarvorruval (az angol czimer) végzik aztán körjárásukat, milly alkalommal legközelebb csupán egy helységben 33 birói végrehajtást teljesítenek. (Halljuk!) Itt sükere szónoklatodnak, drágalátos Chalmers uram!“ Újabb londoni hírek szerint május 1-én fényes tánczvrgalmat adott a’ királyné, trónra lépte óta most először. 600 vendég volt jelen, ’s a’ kir. család tagjait két, az előcsarnokban fölállított katonai hangászkar, fo­gadó el a’ God save the Queen nemzeti dal zengésivel. A’ termekben Strauss, a német keringőkirálynak h­angászkara játszik, még pedig „in the most admirable style.“ A’ királyné 10 óra után lépett az első terembe , ’s Cambridge György hg karjain nyita meg a’ tánczot. Ő fel­sége igen kecsesen ’s lélekteljesen tánczolt, (with in infinite grace and animation). A’ királyné igen nagy ízléssel volt öltözve, leggazdagabbul pedig Eszterházy hg ausztriai követ. — Híre kezd járni, hogy kevés héttel a’ koronázás után férjhez menend a királyné; ez ünnepélyre ugyan­is igen számos vendég jövend leánynézőbe, ’s a’ koronázás Után egy­mást fogják érni a’ kérők. Az orániai hg is alkalmasint csak azért me­nend Londonba, hogy megszerezhesse valamellyik fiának a kis királynét. — Már.­dén reggel az aberdeeni bankból 20 ezer sterlinget loptak el; már pár nap előtt kezde híre szállongni Londonban, hogy a’ legügyesb londoni zsebelők (crack robbers) meglátogatni szándékoznak a’ tartomá­nyi bankokat. — FRANCZIAORSZÁG. (Temps.) A’ múlt számunkban említett katonaság-szállításnak a’ belga határszélekre azon körülmény szolgált okul, hogy a hollandi ki­rály a’ 24 czikkű szerződést Venloo iránt úgy akarja végrehajtatni, mi­ként azt a’ francziák Antwerppel cselekvők. A’ porosz kormány semleg föntartás mellett, a’ franczia kabinet pedig oda nyilatkozék, hogy az el­ső hollandi vagy porosz katonának a’ kérdéses helyhez léptét azonnal franczia hadseregnek Belgiumba nyomulta követendi. — A’ máj. 121ki esküttszéki ülésben már Giraud is jelen volt. Steuble folyvást állitá, hogy az erőmű az orosz vagy török kormány számára fogott elkészíttetni. — A’ ministerség föloszlását elkerülhetlennek mondják, ’s ha nem most, de az algíri hitel-vitatás alkalmakor bizonyosan megtörténendőnek, mivel ezt kabineti kérdéssé kívánják tenni a’ ministerek. — Némelly megyé­ben nem jó szemmel nézi a’ nép a’ kamra makacskodását a’ vasúti in­dítvány ügyében, ’s több magányos levél következőleg nyilatkozik e’ tárgyról: Mi vége lesz e’ kamrai jeleneteknek? Az ellenzés hangosait kürtölendi győzelmét ’s tapsoland, a’ nép pedig hallgatni fog, mert át­látja , hogy a’ ministerség megbuktatása végett olly munkák kezdetét hát­ráltató a’ kamra, mikből számithatlan haszon háromlott volna a’ ország­ra , ’s mind e’ mellett a’ ministerség most is ott van, hol eddig volt. — A’ hires Janin Gyula Mailandba fog utazni a’ koronázásra, valamelly regényben használandó e’ fontos történetet. — Carmenin következő czi­­mü dicséretes munkát bocsáta közre :„Timon legalázatosb előterjesztései azon uj kiegyenlítés iránt, mellyet a’ háztartási költség négy millió közt, mely­­lyel adósa az országos kincstárnak’s azon négy millió közt, mellyel az or­szágos kincstár neki nem tartozik , fölállítani akar.“ — AMERIKA. Az éjszaki szabad tartományok követháza Fulton örökösinek 100 ezer dollár (200 ezer pge fr.) megismerési pénzt szavazott. (Épen olly nagy volt Fulton Róbert adóssága 1815 ben, midőn meghalálozott, miután utol­só éveiben, a’ pénzszükségtül mindinkább nyomatva, a’ congressus által ráruházott gőzhajózási szabadítékot az amerikai folyamokon eladni kény­­tetők.) — Philadelphia, april­ián : Miután Van­ Buren sub-treasury-billjét a* tanácsban két szó többséggel elfogadók , e’ nagy kormányi rendszabályt mart. 24kén a’ követházba vitték át ’s mart. 27ke­n zajos vita után 106 szóval 98 ellen elfogadták. A’ washingtoni Globe (a kormány orgánuma) szerint a’ 32 jelen nem volt képviselő közül, 22 mindenesetre a’bill mel­lett szavazott volna , azért tehát e’ szavazást nem tekinthetni a’ két párt ereje próbájául. A’ sub-treasury-bill czélja: a’ bankoktól elvonni azon jogot, miszerint ezek a’statusjövedelem letéti helyeiül szolgáljanak’s he­lyettük statuspénztár állittatik ügyészekkel és beszedőkkel az egyesült tar­tományok minden résziben. — Philadelphia státustörvényhozósága eb­be nemsokára olly törvényjavaslat kerül, mellynek czélja az egyesült szabad tartományok bankja tőkéjét 10—15 millió dollárral szaporám, szabadi­tékát kiterjeszteni, miért a’ bank Pennsylvania statusnak másfél millió dollárt fizetne ’s még e‘ mellett is kétségbe vonják a’ mostani időben e’ javaslat elfogadását. — Ujyork status 64 szóval 34 ellen csakugyan visszavonó Phönix bank szabaditékát. — A’ seminolokkali háborúban mi sem történt, mióta Jessus tábornok azon inditványt tévé, miszerint szakasszák félben a’ háborút ’s hagyják az indiánokat Florida egyik ré­sze nyugoti birtokában. Ellenben a’cherokeezek , hatalmas néptörzs, a’ congressushoz emlékiratot vi­szének, mellyben nyilványitják, hogy ag

Next