Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-07-04 / 53. szám

- C 310 )­­ feletti életet kötél végző; a’ 3-fikat azonban nem lehete halálra ítélni, mi­vel még 20 ik évét sem érte el. O­­beoba­n­­ , Lőcsén, jun. 24k én: Wagner Vilmos, a’lőcsei evang. gyülekezet’ karigazgató­ja, kiről tavaly a’ Jelenkor említést ten hivatalába léptekor, mai napon legelőször tarta közvizsgálatot mind kisebb mind nagyobb tanit­­ványival a’ h­angászatból, főleg pedig az éneklésből, ’s az igen­ Számos hall­­í­;t igen kellemesül meglepő azon nevezetes előmenetel, mellyel olly rö­vid idő, s nem is egy egész iskolai év alatt, a’tanulókon tapasztalának. Örömmel látjuk betöltve azon hítányt, melly az ifjúság-nevelésen e’ rész­ben sok helyütt nagyon is érezhető. Egy derék cantate, mellyet Wagner ur maga szerkeszte, ’s tanítványai nagy pontossággal adtak elő, rekeszté be az itt még eddig szokatlan ünnepiséget. —A’réz ára, legújabb árverések’ alkalmikor nagyon csökkent, ’s méltó aggodalomba ejté bányamivelőinket. KÜLÖNFÉLE: A’pesti jóltevő Asszonyegyesület múlt számaink­ban közlött adakozásokkal következőleg törekvők enyhíteni a’ víztől káro­sultak szánatos sorsát, mindjárt a’ vésa utáni első napokban az egyesületi áru-raktárban találtatott 1994 fr. 50 kr. értékű 468 darab ruhaneműt a’ szükölködők közt kiosztván, 766 forinton vásznat vásárolt, mellyből azon­nal szin­tazon czélra fehérneműket készíte, 500 v.forinton pedig szalmazsá­kokat ’s takarókat vett a’ Ludovicéumban menedékre talált szegények szá­mára. Továbbá, számos szerencsétlenült ném­bernek azonnal munkát ’s élelmet szerze ; egy szegény vak fiúért megfizeté az évnegyedi illetéket a’ vakok intézetében ; a’ szegények iskolájának megadá a’ félévi szállásbért ezer váltó forinttal; mart. 14kétül april 7dikeig kioszta 1333 fr. 15 kr., april 6kától május 5keig 1369 fr., május 6kától junius okáig 2078 fr. 5 kr., junius 4kétül junius 30kaig 1670 fr. 46 kr., szemérmes házi szegé­nyeknek pedig 2500 fr., ’s külön czélokra kapott pénzekből, a’ rendel­­ménynek híven megfelelőleg 2650 ft., mind váltóban. — Élőpatakon (Er­délyben) ismét valósult azon régi állítás, miszerint földrengések minden­kor hatalmas befolyásnak szoktak lenni mindennemű vizforrásokra. Így történt most is Brassótul mintegy 3 órányira fekvő Élőpatakon felső Fe­hérmegyében, az ottani gyógyforrással, melly a’ f. évi jan. 23iki földren­gések következtében sokkal nagyobb mennyiségben tolul a’ föld felszínére s ércztartalma épen semmit nem vesztett előre nézve. — A’ stralsundi gyapjuvásáron múlt hó 7 — 8án 13 ezer stein (majd egy mázsa ötödrésze) gyapjúból 9 ezer elkelt, a’ többi 4 ezret pedig Berlinbe és Stettinbe szállí­tók. Az ez évi zordon tavasz miatt több gyapjutermesztő nem végezhető úgy, mikép kellett volna ’s annak idején a’ mosást és nyírást , mi egy részben azt okozá, hogy a’ vártnál kevesebb gyapjú érkezek a’ vásártérre, más részben pedig a’gyapjúk eretet is némileg csökkenté a’rész mosás miatt, s mind e’ mellett is 10 pvtel emelkedők a’ tavalyihoz képest a’ gyapjuár. 1 Ha a’ mostoha időjárat szebb mosást enged eszközleni, úgy valamennyi gyapjú elkelt volna, még pedig jóval magasb áron, mert külföldről igen számos vevő valt jelen. A’ legfinomabb gyapjú mázsáját 70 pgc forinttal fizetek drágábban. — Berlinben jun. 16án kezdők meg a’gyapjuvásárt, ’s két nap alatt 15 ezer mázsa elkelt a' tavalyinál 25 pettel magasb áron. Leginkább a’ finom gyapjút keresők. — Magyar tudós társaság. I. Az academia’ encyclopaedia­ folyó­­irása’, a’ Tudománytár’ ötödik éve’, vagyis az uj folyam’ 2dik éve’ 3dik kötete, számszerűit a­ XVIId., (16*/2 íven­ megjelent, következő tar­talommal: 1.) Értekezések (Luczenbacher ,János’ szerkeztetése alatt) I. Az asszony és férfi. Burdach után szabadon Bugát l­ál. 2. C. Sallus­­tius Crispus, erkölcsi tekintetben. Szenczy Imre. 3­. A’ vasutak, külö­nösen a’ Bécs és Bochnia közötti vasút’ terve. Bognár József. 4. Nagy-szombati Káldy György. P­odhraczky Jó­z­sef. 5. Kalendáriomi magyar régiségek. Waltherr László. 6. Okleveles toldalék. L­u­cze­n­­b­a­cher János. Értekezések’ mutatója az uj folyam­odik kötetéhez. — II. ) Literatúrai rész. (Szerkesztő Balogh Pál) 1. Olasz literatura 1836 óta. 2. Criticai vázlatok a’ külföldi literatura legújabb’s kitünőbb ter­mékeiről. 3. Bibliographia. 4. Magyar tudós társaság ülései. 5. Tudományos egyveleg. — Ara e’ folyóírásnak, mellyből vásáronkint egyegy évnegyedi kötet jelenik meg mintegy 70 ívnyi és szükséghez képest több kevesb rajz­zal ellátva, nyomtató papíroson 4 ft, legszebb velínen 6 ft cp., postán küld­ve 1 ft 36 krral drágább. Előfizethetni Eggenberger József és fia meg­bízott könyvárosnál helyben , valamint minden hiteles könyvárosnál a’ két hazában; Beck, Gerold és Schaumburgnál Bécsben , ’s minden kir. postahi­vatalnál. Találtatnak vagy rendeltethetnek példányok még a’ múlt éveki folya­matokból is az említett helyeken, ’s ugyanazon áron. — II. Magyar he­lyesírás és szóragasztás’ főbb szabályai. A’ m. t. t. különös hasz­nálatára. Harmadik kiadás. Buda, 1838. 81. 42­­­. csinos borítékba kötve 10 kr. ep. Pest, jun. 27. 1833. Dr. Sebedet Ferencz m. k. titoknak. A m­e­r i It a. Delight raknaszád is­amph­obul május 3aig , Veracruzbul­­keig ter­jedő híreket hoza s megerősíti azon hirt, miszerint a’ franezia hajósereg a’ mexicoi révpartokat kemény ostromzár alatt tartja; de még egyik rész­ről sem történt álgyulövés. Csak egy ujyorki kereskedőhajó juthatott a’ veracruzi kikötőbe, ellenben két mexicoi, két franczia s egy britt hajót felfogtak, Sacrisiosba kü­ldek, hol Hermione franczia fregat őrzendi. A’ mexicoi kormány makacsul megveti a’ franczia kormány föltételt ’s a’ nép­­ség többsége pár­tolni látszadik­ot, noha naponkint észrevehetőleg apad a’ kincstár egyik jövedelmi forrása, a’ vám, t. i., bedugulván. Az ország egyébiránt igen csendes, noha a congressusban több indítványt hoz­nak fel, a franczia telepvényeseknek a respublicabuli kiűzetését’s a’franczia portékáknak bármilly lobogók alatti behozatasát tárgyazókat. A’ postaha­jók szabadizékit az ostromzári hajósereg tiszteletben tartja. Magányos le­velek az egyenetlenségek békés utáni elhárításával kecsegtetik magokat. Mazatlani irat szerint Mexico nyugoti révpartin zavar ’s nyugtalanság uralkodik, mert a’ kormány nem siete szigorú rendszabályokkal elfojtani a nép közötti nyugtalanságot; a nép ugyanis itt’s a’ szomszéd tartomá­nyokban szövetségi kormány mellett nyilatkozók ’s a’ mostani kormány minden rendszabályinak ellenszegül. A csapatok parancsnoka, a' nép kedvét megnyerni vágyván , az itteni kikötőt ismét kinyitó, de ennek da­czára is Rosarionál megtám­ollák 's miután csapat­ja nagyobb része elhagy­ná, két napi ostrom után elfogák. Egyébiránt a’szövetségi párt hadereje olly gyönge s annyira aljasok hadszerei, hogy a’kormányi csapatok lát­tár­a , azonnal visszatérem­ a’ rend. A kikötő hihetőleg nyitva marad’s így e pártviszály túl a’népségre haszon hóra vnland. Mióta a’respublica e’ ré­sziben e nyugtalanság üte ki, a’ levelezés annyira el van zárva, hogy a’ kalmárok kénytelének leveleiket a’ kikötőből saját hírnökük által Me­­xicoba küldeni. A Buenosayresi magányos irat szerint az ezen 's franczia kormány közti tellenségeskedés okait következőleg adja elő: ,,A’ franczia kárpótlási ’s elégtéti követelések azon méltatlanságokon alapulnak, mellyekkel a’ bue­nosayresi kormányzó a’ rá ruházott rendkívüli hatalom által a’ franczia telepvényeseket illeté. Néhány közölök iszonyú büntetés miatt halt meg minden vizsgálat nélkül, mások, a’franczia consul ellenmondásai dac­zá­ra­­ több évig szigorú tömlöczben ültek, a’ nélkül, hogy csak egyszer kihallgatták volna’s a’t. A’ kérdés tulajdonkép­ez: várjon külföldit, ki Bue­­nosayresben megnősült, sajátot szerze, ’s három évig az országban la­kott, kénytelhetni e polgárrá levésre? A’ kormány igenli, ’s e’szerint bánik velök; a’ francziák ellenben jogukat igyekszenek föntartani, állitván, miszerint a’népjog teljes hatalmat ád az idegeneknek, váljon polgárrá akar­nak-e lenni valamelly statusban , vagy nem? Mindenesetre arra kénytetni nem lehet. A’ franczia pénzbeli követelés igen nagy, mit a’ buenosayresi kormány nem képes teljesítni, mivel utolsó utollárát kiadó a’ Bolivia ellen küldött hadszállitványra. Igen kétes, meddig tart az ostromzár, vélemé­nyem szerint igen rövid ideig , noha köz­hir szerint llosas kész az orszá­got végromlásba dönteni, mintsem csak legkevesbet is engedni. A’ fran­cziák teljesen meggyőződvek igazságukról ’s tekintetbe véve az itt lakó francziák tetemes számát, magában Buenosayres városban 5000 lakik, jogaikat is határzottsággal ’s nyomadékkal kell föntartani. Ha hosszú ideig tart az ostromzár, ez halálos csapás leend Rosas kormányára; a' nemzeti adósság évnegyedi osztaléka 10 nap múlva fizetendő, ’s könnyen meges­­hetik, hogy a’ kormány nem fizethet, ’s ez nem annyira a’ benszülötte­­ket, mint a’ külföldieket fogja sújtani. — Port-au-princes irat szerint máj. ekörül Inginac tábornok élete ellen a’ várostól kevéssé távol lakásában merényt követének el. A' gyilkos éj­jel két órakor sürgönyátadás ürügye alatt vezetteté magát a’ tábornokhoz, mialatt ez olvasna,a’ gyilkos a’ gyertyát tartó szolga vállára tévé pisztolyát, ’s elsütő; a’ golyó az alsó állkapcza néhány fogát sodra el magával ; a’ seb azonban nem halálos. E’ merényt magányos boszunak tulajdonítják, de aligha politikai ok nem szolgált okul, mert ennek következtében a’ leoganei kormányzót el akarók fogni. — fi® « r­­­ii sáli­a. Lissabon? jun. 12-i hirek szerint a’ déli tartományokban a’ csendza­­varok véget értek.—Nem látszik valósulni legkevésbbé is azon hir, melly­­nek következtében Portugália ’s Anglia közt kereskedési szerződés lenne aláíratandó. Portugáliában egyedül csak a’ rabszolga kereskedés tenyészik; midőn az angolai kormányzó , Vida ezredes, múlt évi septemberben költ rabszolgaság kereskedés eltörlesztését illető rendeletét vevő La da Bandei­­ranak, nem merő nyilványitni a’ kormányzó e’ rendeletet azon ürügy alatt, mert ez a’ lakosokat föllázitná. Egy férfiú, ki három év előtt fillér nél­kül hagyá el Lissabont, épen most érkezők meg Angolából 25 ezer font sterlingnyi tőkével, mit rabszolgakereskedéssel gyűrte össze.— A’jog­­minister, vélemény szakadás miatt, elbocsáttatását benyújtó, de nem fo­gadták el; ’s a’ dolog, úgy látszik, már ki van egyenlítve. Lissabon, jun. 12k én: Asia ’s Afrikábul néhány nap előtt megérke­zett portugáli hadi és szállitványi hajók, mellyek egyúttal gazdag rako­mányt hozanak magukkal, azon hirt terjesztgetik, hogy S.Thomé és Prin­cipe szigetek némelly bitorok által, kik a’kormányt kezükhöz ragadák, Portugáliától függetlennek nyilványtták magukat, de alig érkezének oda a’fentebbi hadihajók, a’zavar főnökét elfogván, a’portugáli kormány iránti engedelmességet ismét visszaálliták. — Spanyolorszá­g­ Pau, jun. 13ikán: A’ baski és navarrai tartományokban a­ trónkö­vetelő eddigi legtüzesb védei közt kiütött villongások olly meglepő kifejtést látszanak előidézni, hogy a’ leghidegebb vérű ’s minden pártosságtól ment figyelő is méltán jogosítva érzendi magát, az eddigi előzményekből jöven­dőre következtetéseket vonhatni, mik e’ zavarból kétségkül minél előbb származandók, noha egyébiránt a' spanyol ügyek állapotja olly ingatag, hogy a’ mai körülmények holnap gyakran egészen ellenkező szint öltenek. Az éjszaki tartományokban az eddigi harcz a' spanyol koronáért most már csupán tartományi érdekűvé látszik fajulni. A baskok, kik eddig fegyve­res kézzel küzdenek a* trónkövetelő jogai mellett a’ spanyol koronára, mi­vel erősen hivék, miszerint csupán az ő kormánya alatt nyerhetik vissza szabadsági­kát, e’ hiedelemben ingadozni kezdvén,­ elválasztják tartomá­nyi érdekeiket az övéitől. Azon gyülölség, mellyel e hegyi népek századok óta viseltetének a’ castiliaiak ellen,’s azon daczos önérzet, mellyel, bízva erejükben, mindenkor büszkén lenézek őket, végre szükségkép a’trón­­követelőt környező castiliai tanácsadókra is kiterjeszkedék, kik, mint lát­szik, a’ bask nemzetiséget sértő határzatokra birak d.Carlost. Boszusan valónak kénytelenek a’ baskok tapasztalni, m.kép egészen idegen ,szemé­lyik, minek a’ Jeoni püspök, Moreno, de los Valles b., korlátlan befolyást a g­yakorlának a’ trónkövetelő határzatira, miglen­ nemzeti hősük, Zumalacar­­re­us, már gyanús szemeknek vala kitetetve, Villareal pedig kegy­vesztést is. •­Palmus fáradalm­ért s Liro és Zariategui halálra ítéltettek. Végre vi­­l­égos kezde lenni a' baskok és navarraiak előtt, hogy a’ trónkövetelő, ha birtokába keríthetné a spanyol koronát, a’ háborúban elhanyaglott baski és navarrai szabaditékokat örökre meg fogná semmíteni, ’s ez lángokra lobbanta az elégidetlenség hamu alatt lappangó szik­rájit. "S noha ez nem

Next