Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-09-12 / 73. szám

­­t 390 )­­ négy milliót azonnal Esparteronak külde, fel milliót Ornanak s 600 ezret Narvaez tábornoknak, a’többivel pedig a nyugdíjasokat elégité ki egy hó­napra. Entre tábornok kilépni óhajtott a’ ministerségböl; a’ kormányzó királyné kertére mindazáltal mégis megtarta tárczáját. — Bayonne, aug. 27kén: Vége a’ bizonytalanságnak Morellára nézve. Oraa hadcsapatjáról aug. 19keig terjednek híveink ’s aug. 18ki napiparan­csa hivatalosan jelenti az ostrom fölhagyását. Egy aug. 23ki haragossai levélből kiviláglik, miszerint Oraa utóhadát a’ morellai táborból egészen Montoyáig ézé Cabrera. Saragossában nagy fölindulást okoza e’baleset, mellyet valóban nagy ’s fontos következményűnek kell tekinteni. Fő­ oka az ostrommal fölhagyásnak élelelemhiány vala. Azonbal pedig két roha­nást visszavert Cabrera , ’s az alkotmányosak, miután az első sánczolatot elfoglalák ’s újabb sánczra bukkanának, 1800 embert vesztenek’s vissza­vonulni valának kénytelenek táborukba, honnan nem sokára éhség miatt Alcanizba kelle hátrálniok. Ez esemény Madridban is nagy fölindulást oko­zott , ’s valóban sajnos következményű lehet, ha Espartero fényes győze­lemmel nem feledteti azt Estella előtt, hol azonban mindeddig egyetlen kard­csapás sem történt. — Anglia. Pótlékul a’ dublini aug. 1 Ski nagy népgyüléshez még ezeket közöl­jük O’ Connell azon beszédéből, mellyel az előző társulatot alapitá : „Ki­rálynénk trónra léptekor a’ mostani ministerség késznek nyilatkozék teljes igazság kiszolgáltatására Izlandban, ’s ez okból az izlandiak fölhagyának az izgatással ’s a’ nemzeti egyesület föloszlott. A’ ministerek megtarták sza­­vukat. Egy közülök, Howiek 1., különösen olly szabadelmű ’s kimerítő nézeteket nyílványitott az izlandi egyház-kérdés ügyében, hogy neve való­ban aranyba foglaltatást érdemel. A’ tizedtörvény keresztül ment,csonkittat­­va ugyan ; de előpénz gyanánt mégis elfogadom. A’ testületi kérdésben igen engedékenyek valának a’­­ministerek ’s mégis gyalázatosan megbuk­tak. Az alsóházban kevesen nyilatkozának ellenünk; de a’ felsőház becs­telensége ollyan, hogy attól igazságot nem várhatunk. Hazánk ellen Wel­lington palotájában keverék a’ kártyát, azon gyűlöletre méltó Wellington elnöklete alatt, ki egyetlen erénnyel nem bir ’s ki a’ megyei gyűléseket bohózatoknak merészli szidalmazni. Illy helyzetben nem javíthatják Izland állapotját a’ ministerek, ’s a’ toryk még azt is szeretnék elvonni az izlan­­diaktól, mit már bírnak. Hová forduljunk tehát? A’trónhoz, ministerség­­hez vagy lord-helytartóhoz? Halljátok örökös szolgák, mit szólok hozzá­tok, ki szabad akar lenni, maga teszi az első csapást. Ki kell terjeszteni az izgatást ’s az egész angol nemzetre hatni. Ha Izland követi tanácsomat, fogadom, behuzandják vitorláikat a’ lordok. Soha nem vala Izland olly csön­des ’s a’ jogkiszolgáltatás soha olly jó, mint most; de valljuk meg azt is, hogy soha nagyobb hajlandóság nem mutatkozik titkos társulatokban részesü­lésre, mint most. Izland e’ pillanatban gőzerőműhez hasonlít, melly a’ ha­jót hullámokkal és széllel megküzdhetésre alkalmassá teszi. De az illy erő­műnek szellentyűvel kell ellátva lenni, hogy a’ fölösleg gőzt kibocsáthassa. Izland, mondom, gőzerőműhez hasonlít,’s rajta nyitva kell tartani a’biztosi­­tó szellentyűt, melly itt törvényszerű izgatásból áll, hogy az érzelmek ’s nézetek csöndesen kisuhanhassanak rajta,mellyek különben veszélyes föl­­lobbanást fognának eszközleni.Tehát csupán törvényszerű izgatással nyerhet­ni meg a’ nyugalmat ’s szabadságot hazánknak.Először is választási jogain­kat kell tökéletes egyenlőségbe hoznunk Skótzia és Anglia jogaival. Izland csak 105 követet küld a’parliamentbe,holott az összes 658 számból jog­szerint legalább 175 kellene küldenie; de én csak 150 fogok kivánni, ’s én soha ki nem békülök az unióval, ha e’ kivánatunk teljesülést nem nyer. 45 követtel legyen tehát több képviselője Izlandnak, ’s ennyit Anglia ki­sebb választó községei könnyen veszíthetnének, a’ követek számát tehát azért az alsóházban szaporítani épen nem kellene. Kívánom továbbá az an­gol testületi törvényt,’s hogy minden erőtetett fizetés a’papságnak szűn­jék meg.Ma aug. Iokán kezdjük meg az uj izgatás időszakát. Tervem előző társulat. Az aláirási ívek még ma meg fognak nyittatni. Minden férfi, ném­­ber, vagy gyermek tagja lehet e’társulatnak, ha egy shillinget fizet. Ren­­deztetését jövő novemberben nyerendi a’ társulat. Akkor két millió aláira­­tu kérelemben tökéletes igazságot követelendü­nk a’ királynétól, vagy tulaj­don parliamentet. Mondani fogjuk ő fölségének: Ujfoundland’s egyéb kis­­sebb tartományok bírnak tulajdon parliamenttel, tehát mért nem mi is? Inditványba hozom: válasszunk minden ríegyébül, városból ’s lelkészei­ből az aláírók közül kettőt ’s aztán mintegy Soózan menjünk, küldöttséget képezve , Angliába. Egy héttel parliamentnyitás előtt összegyűlünk Lon­donban , mind a’ két házban személyenkint törekszünk megnyerni a’ szó­zatokat, minden nagy várost gyűléstartásra szólítunk föl, hogy Anglia is segítse Izlandért küzdendő harezunkat, kérelmünkkel a’ királyné elibe já­rulunk , s ha mind­ez nem segít, tehát legalább annál több okunk leend komolyabbszerű izgatásra. A’ vasúti jelentés szerint 81/c, millió lakost számít Izland , ha ezek közül 500 ezer orangista, mit alig hihetni, még­is 8 mil­lió marad mellettünk. Én nem sokáig fogok élni, de remény­em , hogy halhatlan lelkem üdvösségére addig fogom folytathatni az izgatást, míg tökéletes igazságot nyerend Izland. Mit Izland 700 év óta tapasztalt, összeírva egy könyvben még november előtt megjelenend ’s ha még sem érendünk ezért, fölbontjuk az uniót. Lehet hogy elnökünket (Arabin tábor­nokot) még az izlandi alsóház elnök székén látandjuk.“ O’Connell után Craw­­ford szóla, ki keserű gúnnyal illeté az izgatót az angol ministerséghez ra­gaszkodása miatt é s végre, miután O’ Connell fölszólita őt, egyesülne most vele, minden előzvényt feledve, az utált tizedtörvény tökéletes megdönte­­tésére, így nyilatkozék: „Meg kell vallanom, hogy O’Connell urat nem böcsülöm.“ (Iszonyú zajgás.) Mielőtt vele együttmunkálásra egyesülhetnék, kérdem: valódi vagy csak tréfás bohócz izgatást szándékozik-e megkezdeni?“ (Szörnyű zavar.) Bírok némi igényekkel honfitársimra ’s hihetőleg igaz­ságos leend irántam a’ sajtó, és tudtául adandja a’világnak, hogy nem nyerhetek meghallgatást, midőn O’Connell urnak felelni akarok.“ (Kiálto­zás : „On radical tory!“) O’ Connell: „Ez rágalom az egész gyűlés el­len!“ A’ zaj mindig növekedék ’s Crawford elhagyá a’ gyűlést, melly (mint már említők) köszönetet szavazott O’ Connellnek. — London, aug. 28 ikán: Huzamosb idő óta nyilványitá már neheztelé­sét a’ közönség a’ királyné azon kitűnő előszeretete iránt, mellyel az olasz daljátékhoz viseltetik, a’ nemzeti színművek tökéletes elmellőzésivel, ’s e’ neheztelésben most már ministeri lapok is osztakoznak. Az olasz dal­­szinészet vállalkozóji meggazdagultak, mert a’ királyné majd mindennapi jelenléte az egész nagyvilágot oda öszpontositá, mig a’nemzeti színészet csak keservesen tengve képes magát föntartani. Nem akarja ugyan senki félre magyarázni a’ királyné ízlését, melly olasz hangokban természetesen több gyönyörűséget talál, mint eredeti angol dal- vagy színjátékban; de azért mégis igen czélszerüleg fogna cselekedni, ha a’ nemzeti színházat is szerencsésitné némellykor látogatásával, mert ez rendkívül emelné a’ hazai szín- é s hangműstók törekvésit, miből csak üdvös következmények szár­­mazhatnának az általán­os nemzetiség-emelkedésre. Illik György minden héten legalább egyszer meglátogató a’ nemzeti színházat, a’műveltség e’ hatalmas emeltyűjét, mellyet minden uralkodó lehetőségig előmozdítani kö­teles. — Viktória királyné eddig, egészen feledve nemét, semmit nem gondolt udvari konyhájával, most azonban szigorúan megparancsolá a’fő­szakácsnak, hogy további rendeletig teknősbéka-levest ne küldjön a’ kir. asztalra. Izlésváltozás nem okozható e’ parancsot, mert a’ királyné min­dig határzott barátnője volt a’teknősbéka-levesnek, ’s még néhány nappal a’ száműzetési parancs előtt is kitűnő kegyére méltató azt. Midőn ugyanis nem rég Nemours liget búcsulakomával tisztelé meg, olly rendkívül ízle­tesnek találá a’ teknősbéka-levest, hogy a’ franczia hg arczán bámulat je­le villant keresztül, midőn látta , mikép a’ királyné már kétszer kiürített tányérát harmadszor is átnyújta a’ levesszedőnek, ’se’ harmadik adagot is utolsó csöppig kiürité.Ez azonban végdiadala volt a’szerencsétlen száműzött teknősbéka-levesnek, mert Clarke Jr., a’ királyné fő orvosa, azt állitá , miszerint a’ ,, kissé több “ mennyiségű leves megzavará a’ királyi egészség öszhangzatát, mit „kissé kevesebb“ nem fogott volna esz­közleni ; ’s ez okból a’ királyné, „inkább egészen“ elmellőzé a’ teknősbé­ka-levest, a’kedves csábitót. V­iktória királyné 10 —11 órakor szokott reggelizni, felkelte után fél óra múlva. A’ reggeli ezekből áll: egy csésze kávé, két csésze thée (kávé ’s thée igen erős és nagy csészékben), jócska sütemény-mennyiség mártogatásra, három darab pirított kenyér k­ósvajjal, két lágyra főtt tojás , skót pástétom, baromfi, vadhús és sódar. Két óra­kor következik második reggeli gyanánt: rizspudding, ’s kirántott borjúhús pirított burgonyával. A’ moseli bort tisztán , rajnait vizzel vegyítve szok­ta inni a’ királyné. 7 órakor kezdik meg az ebédet, ’s a’ királyné mindig pontosan megtartja az időt. Tányéra mellett jegyzéke találtatik a’ készített étkeknek,’s fürge szemmel átfutván azokat, határozza meg az elibe hozan­­dókat, midőn aztán háromszor is eszik egy ételből, mivel nem kedveli annyira a’ változtatást, mint a’jóságot, általányosan pedig leginkább a’ jó alapot vető ’s fűszeres vastag étkeket szereti, ’s a’ franczia konyha azon készítményit, mellyek jobbadán a’ nyelven mindjárt elolvadnak, épen nem becsüli, valamint az édességeket sem. Egy pohár madeirái után rendesem néhány pohár könnyű franczia bort szokott inni, ’s ezután négy pohár champagneit, melly többnyire rózsaszínű oeil de perdrix. Ebéd után egy csésze fekete kávét iszik a’ királyné igen édesen , utána pedig két csésze b­éet egészen czukor nélkül, kevés tejjel. Tánczvigalmakon éjfél után egy órakor egy csésze húslevest, olasz salátát, és sült baromfit eszik Viktória néhány pohár vizesbor mellett. Midőn pedig társaság nélkül tölti el az es­tét, többnyire valamivel 12 óra előtt szokott lenyugodni, és ekkor csak egy pohár tiszta hideg kútvizet iszik. Mig Kensington palotában lakott a’ ki­rályné , mindig annyja szobájában hált, ’s vele reggelizett; Buckingham palotába költözte után azonban egyedül kezde hálni, de a’ reggelit még több hétig anyja társaságában vévé magához. Kent­ignő gyöngélkedő egész­sége most ezt gátolván, a’ királyné egyedül reggeliz, ha csak néhány hírlapot társaságnak nem akarunk nevezni. (V.B.) A’Times folyvást szabdal­­gatja a’ franczia politikát ’s legközelebbi számában irományokat közle bi­zonyos titkos tervről , melly szerint a’ kormány a’ luccai liget egy a’ Rio de la Plata melletti tartományokból képzendő ország trónjára szándékozók emelni. Az irományok 1819ből származnak ’s hihetőleg Chastas révén kerültek idegen kezekbe. — Hogy a’ népnek Viktória királyné iránti lel­kesülése még nem hamvadott el, kiviláglik azon körülményből, miszerint még most is folyvást annyi ajándék érkezik számára az ország minden részéből, hogy nem sokára raktárakat leend kénytelen építeni azok föl­halmozására. Kendők, harisnyák, ingek és fejkötők még Amerikából is ládánként érkeznek. Falkenhambu­l nem rég igen szép eztezuskát külde a’ királynénak egy öreg hölgy — csontbul. Egyébiránt szép királynénk el­hagyó a’ küzhödt Londont ’s berkshirei palotájában fris­ség gyönyöreit élvezi. Ministerink részint rajnaparti várromokon andalognak, részint rókát űznek gyors paripákon, részint pedig Whigt sziget körül vidoran csom­­nakáznak ’s kalandokkal töltik az unalmas szűnidőtt, mig a’ hatal­mas O’ Connell, miután Dublinban kivihattá magát, ’s a’ trappisták előtt meghajlott, ezélszerű elődolgozatokon izzad nagy tervei kivi­telére az alsóház jövő ölésiben. Ki nem kénytelen vele, bizonyos nem lakik most Londonban, ’s ha az idő olly rendkívül rosz, 's kenyér olly iszonyúan drága nem volna, valóban azt sem tud­nák a’ jó londoniak , miről beszéljenek. ,.A’ tömegek mozgalmi, mond a’ Spectator, a’ birminghami gyűlés óta még mindeddig nem szűntek meg. Naponkint népgyülési tervekről hallhatni tanácskozásokat. Mindenfelé iz­gatok járnak, ’s nem sokára félelmes számú népgyülések fognak tartatni, nem csak Angliában ’s Izlandban, hanem Skótziában is; valóban ideje, hogy a’kormány s­egitsen, még pedig,gyökeresen, az igazságos sérelmeken.4

Next