Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-09-19 / 75. szám

-­­­j tervekről is vala szó, mellyek a’ ministereken kívül a’ madridi polgári kormányzót ’s egyéb főrangú személyeket tüzének ki martalékul. Este min­den utczán ’s téren zenditő felszólításokat osztogatának , mellyeken nyomó ’s kiadó nevei nem valónak láthatók, ’s mikben nyilván kimondaték , hogy a’ fenyegetőit haza megmentésire vért szükség ontani. Még a’rend­őrséget ’s katonaságot is megvesztegetni törekvének némelly bujtogatók; de süker nélkül, mert ajánlatikat mindenütt utálattal fogadók. A’ hatóság szi­gorú parancsokat bocsáta közre csendföntartás iránt, ’s esti 8 órakor minden városnegyed meg vala rakva katonasággal, az utczákon pedig erős őrcsapatok járdaltak föl ’s alá. Quiroga tábornok lóháton bejáró az egész várost ’s minden őrállomást pontosan megvizsgált. A’ városi őrség egész éjjel fegyverben virasztott. Illy tisztelet-parancsok) erőkifejtés elrezzenté az elégedetleneket minden merénypróbától’s azéj csöndesen múlt el.—Munoz nem halt meg, mint több lap hirté, hanem súlyosan beteg, ’s többszöri szélütést tapasztalt.—Cabrera terveiről legellenkezőbb hírek szárnyalnak. Általányosan mindenki csodálja, hogy győzelmét ’s a’ központi hadse­reg kedvetlenségét nem tudó jobban használni, ’s a’ visszavonulókat nem üldözé; meg kell mindazáltal vallani, miszerint Valencia felé nyomultából nagy hasznot nyerhet, főleg azon tekintetből, mivel Jucar dús vidékin épen most végzék az aratást,’s ottan tehát élelmi­szerekkel’s lovakkal leg­nagyobb bőségben elláthatja magát. Valencia előtt aug. 25kén jelent meg Cabrera, 10 zászlóaljjal, 800 lóval ’s 8 álgyuval. Odaérkezte után azon­nal tüzelni kezde a’ városra, mit 26kán ’s 2zikén egész nap folytatott. Sergének egy másik osztálya Vinaroz erősséget ostromló, melly hely igen fontos ponttul szolgáland Cabrerának további vállalatira nézve. Morelia előtt csak annyi fegyverest hagyott, mennyi a' kapuk­asfalak őrzésire szükséges. A’ trónkövetelő Cabrerát, fontos szolgálati tekintetéből „Mo­relia“ névvel utóéival együtt grófságra emelé. Balmaseda a’ Duero mel­letti vidéket pusztitja, ’s mindenütt rettegéssel említik nevét.— A na­p*' B­­­ít. London, sept. 4ikén: A’ M. Chronicle hamisnak nyilványitja a’ Ti­mes azon jelentését, melly szerint a’ királyné udvari káplánját némelly a’ szószéken ejtett vigyázatlan szék miatt hivatalától megfosztó vala. — O’ Connell Corkban, közvetlenül a’ trappista zárdából kijötte után, lako­mája lévén hivatalos a’ szabadelmü lakosságtól, hosszú beszédet tarta , mellyben ismert izgatási rendszerét taglalgatá. ,,Én , igy zára szavait, tavaly még kevesebbet is elfogadtam volna, sőt az idén is kész lettem volna még nagyobb engedvényekre; de a’ legközelebbi évben nem fogok keveset elfogadni. Vagy kiküzdöm minden követelésünket, vagy pedig ki fogom eszközleni az unió-felbontást.“ — Durham gr. folyvást legczél­­szerűbb rendszabályokkal munkás lecsöndesíteni Canadá­t, ’s a’felső tar­tományokban már is annyira siikerült szándéka , hogy a’ polgárkatonasá­got veszély nélkül feloszlatható, Bermuda szigeteken a’ száműzött politi­kai vétkeseknek , böcsületszó mellett, megengedé a’ szabadon járást, melly tettét most a’ tory sajtó gáncsolja, holott ezelőtt olly kíméletlenül kikelt szigorúsága ellen. Bill Johnson, híres kalóz, még mindeddig szaba­don űzi martalócz mesterségét, ’s a’kormányzóság, minden törekvése da­czára, sem kerítheti őt hatalmába. Mackenzie most is folyvást kiadja lapját Ujgorkban, ’s gyakran legpóriabb kifejezésekkel él az angol kirélyné el­len. Egy kivégzésnél a’ bakó leesvén a’ lajtorjáról, a’ biró maga akasz­ta föl az elitéltet még pedig igen ügyesen. — Bonaparte József, volt spanyolországi király, aug. Sírkén „Philadelphia“ raknaszádon Portsmo­­uthból Ujyorkba vitorlázott. — A’ Satirist szerint Buecleugh hű macska­­sarc gyanánt használtató magát a’toryk által, midőn a’ spanyol trónkövetelő­nek iszonyú pénzmennyiségeket kölcsönze, miket a tory párt neki visz­­szafizetni ígért ugyan , de az ígéret alkalmasint soha napján fog csak va­lósulni.­­ A’ maidstonei eskü­­tszék által kimondott halálos ítéleteket az őrült John Thorn némelly párthiveire, részint örökös, részint 10 évi szám­űzetésre ’s kényszeritett munkára szelidité a’királyné. — A’mexícoi ’s buenosayresi ostromzár még mindig tövis az angol lapszerkesztők szemé­ben , ’s némelly éjszakamerikai lap is kíméletlenül szabdalja a’ franczia kormányt, melly okhiány mellett annyira megzavarja az általányos keres­kedést. — A’ Standard szerint a’ Vixen ügyéből ismeretes Bell lengyel segéd csapatot szándékozik fölállítani a’ cserkeszek számára. — Zofia kirá­hynő majd egészen megvakult. Egyik szemén a’híres szemorvos Ale­xander néhány nap előtt sebészi műtétet vitt véghez, mellynek sükeréről azonban mindeddig semmi bizonyost nem tudhatni. — Briean­cziaország­. Paris, sept. Mikán. Aug. 25-kén Perpignanban következő rendkí­vüli esemény történt: A’ l6ik könnyűezred szemléjén Castellane tábornok igy szólítá meg a’ körbe állított katonaságot: ,,A’ francziák királyától a’ léik könnyűezred föl figyelésivel megtiszteltetvén, gondosan kitudék min­den szolgálathoz tartozó körülményt. Az ezredi gazdálkodás jó, de a’fenyí­ték ’s oktatás igen hiányos, mondom, igen hiányos. Illetlen beszédekért ’s engedetlenségért nincsenek elég szigorú rendszabályok divatban; min­denkinél meg kell hagyni az egész hatalmat, mivel őt a’hadi rendeletek föl­ruházzák. Szilárdság ’s igazság a’ vezérek ereje és kezességük az alatt­valóknak. Egyetértés adja az erőt.“ Az elléptetés után Devaux ezredes mély megindulással szóló ezredéhez: „Nyolcz évig böcsülettel valók ve­zéretek.Rágalmazó föladások bepiszkolni törekvének nevemet elöljáróimnál. Én e’ helyzet keserűségét mindaddig magamba rejtem, mig csupán rólam vala szó, de most, midőn az ezredet támadják meg, melly jó fenyítéke, szolgálati buzgalma ’s ügyessége által mindenkor kitűnt, nem tartom ma­gam többé méltónak, hogy vezéretek legyek, íme eltöröm kardomat.“ E’ szék után eltörni törekvék kardját az ezredes, miután pedig az nem süke­­rült ’s kezét megsebesite, eldoba a’ kardot ’s e’ szókkal: „Vigyétek a’ zász­lót az alezredeshez,“ elvágtatott.E’jelenet mélyen megindítá az egész ezre­det. A’ katonák ’s altisztek szerették az ezredest, ’s most még azon tisz­tek is, kiknek talán volt ellene okuk panaszra, elfojták elégültlenségüket ’s nyíltan magasztalák a’ derék ezredes nemesszivüségét. A’ tábornok azon­nal följelenté a’ történetet a’ hadministernek, az ezredest pedig előlege­­sen 14 napi fogságra kárhoztató. Általányosan megjegyzik, hogy a’tá­bornok csakugyan igazságtalan volt az ezred ellen. A’ hadministerség nagy zavarba jött e’ kellemetlen esemény miatt, mert illyesmi még eddig soha nem történt a’ franczia hadseregnél. Az ezredből már számos közvitéz át­szökött Spanyolországba és a’ királyné szolgálatába állott. — Brossán! pő­rét igen gyorsan bevégzé a’ katonai törvényszék. A’ tábornok minden vesz­tegetésre czélze vádat tagadott; azt megismerd ugyan, hogy vagyona nem legjobb állapotban vala, hogy az orani parancsnokság által segítni törekvék magán, mit maga a’ király is óhajta. Midőn a’ törvényszék kérdé tőle, mit tartana Bugeaud tábornoknak ellene beadott vádleveléről, makacsul hall­gatott, más­napra halasztván a’ választ, midőn t. i. Bugeaud is megje­­lenendett a’sorompok előtt.Feszült kíváncsisággal váró tehát másnap mindenki Bugeaud megjelentét; a’következmény azonban nem felelt meg a’vára­kozásnak, mert semmi fontosságú politikai felfedezés nem vala hallható, hanem az egészből csupán az sült ki, hogy Bugeaud is épen olly jól gon­dolkozók erszényezői, mint maga a’vádlott, ’s hogy mindketten jól elő­mozdítók hasznukat ’s végre meghasonlottak egymással. Mivel egyébiránt semmi terhelőt nem bizonyíthatott be Brossard ellen Bugeaud, tehát csak „olly dolgokba, mik nem illők katonai parancsnokhoz“ elegyedés miatt itélé el őt a’ törvényszék, büntetésül hat hónapi fogságot’s 800 franknyi bírságot szabván reá, azonkal pedig minden nyilványos hivatalra alkal­matlannak nyilatkoztató őt. — Miután a’ király aug. Sírkén még h­osz­­szabb ideig tanácskozók a’ minis­terekkel, másnap családostul Eu mula­­tó-kastélyba utazott.—A’ párisi gr. születése következtében 385 — golyóra, kényszeritett munkára ’s börtönre ítélt katona kegyelmet kapott, 222 ha­sonló büntetésnek szeliditésiben részesült, 37 lánczra’s lóhalálra itélt ka­tona pedig könnyű fogságra jutott. — Tegnap este a’ hadminister Orle­ans­éggel igen sokáig tanácskozott, ki azonnal gyors hírnököt külde Eube a’ király után további parancsok végett, mivel, mint mondják, igen fontos hírek érkezének a’ ministerséghez, mikről, a’ nagy titkolózás miatt, mindeddig semmi bizonyost nem tudhatni.—A’ Revue des deux Mondes a’ schweizi ügyről igy nyilatkozik: „Schweiz csupán szomszédai miatt képez nevezetes országot Európában. Schweiz utat nyithat keleti határinkon az el­lenségnek hazánkba, ’s Mühlhausentól egész Lyonig kitehet bennünket csapásinak vagyan illy szerepet játszhatnék az a’ lombardi tartományok elle­nében is. Schweiz tehát szomszédira nézve igen nagy fontossággal bir, ’s bánásmódja kétszeres elhatárzással másokéval összehasonlítva, Fran­­cziaország pedig Schweizzal csak tökéletes barátságban vagy ellenséges­kedésben állhat, ’s közép útról e’ két ország közt szó sem lehet. Szüksé­ges, hogy Schweiz szeresse Francziaországot, vagy pedig rettegjen ha­talmától. Ezt Francziaország biztos léte elmulaszthatlanul parancsolja. Kor­mányunk mindent köteles elkövetni barátságos kibékülésre, ha pedig ez nem sükerülend, úgy ismerni fogja kötelességét Francziaország. Genf csak két lépésnyire fekszik de l’ Ecluse erősségtől, ’s Basellól Constanzig, melly Frauenfeldtől, Thurgau fővárosától, néhány mérföldnyire esik, két nap alatt könnyen eljuthatni illő erejű hadsereggel. — A’ franczia játékszín­igazgató, törvényszéki ítélet következtében, köteles mindenkor 150 fran­­­­kot büntetésül fizetni, midőn Hugo Victor valamellyik drámáját a’ kitűzött határidőben elő nem adatja, mert a’ franczia írók minden előadásitól mű­veiknek bizonyos részt húznak, ’s az igazgatóság szerződés szerinti na­pokon köteles a’ darabokat eljátszatni. A’ franczia játékszín igazgatója ezt többször elmulasztó, ’s birságul már 18 ezer frankot kellett volna Hugo Victor részire fizetnie; mit azonban a’ költő nagylelkűleg elengedett, ’s csak jövendőre kivánt nagyobb pontosságot. A’ la rochellei hadi törvényszék aug. 22 — 24ikén 25 fiatal katonát ítéltek, kik a’júliusi lendület után egyenruhákat öltének, vélvén , hogy uj dicsőségű korszak nyilandik előttük, most pedig, miután reményik füstbe oszlanak, elhagyók zászlaikat. E’ tüzfők a’ la rochellei börtönbe kérőjé­nek ’s ott annak rendje ’s módja szerint összeesküdtek, és máj. 291kén illy feliratú fekete zászlót tüzenek ki börtönük 70 lábnyi magos ablaká­ból: „Fegyverre, nép! I. Fülöp haljon meg!“ Ezután besánczolák magu­kat börtönükben, tele torokkal a’marsellei dalt éneklék,’s az összecsődült nép közé felszólításokat szórtak , Brutus , Pompejus , Coriolan ’s t­­eli. aláiratokkal, mikben zendületre szólíták föl azt, ’s torlasz-emelésre és láz­­adásra. Az iromány zárszavai valónak: „Vérség ’s bölcseség!“ A’zajra sok ember gyűlt össze ugyan, de tüzet nem adótt senki, ’s a’zendülők kö­zül hármat száműzetésre ítélt a’ törvényszék. — Abdelkader még mindig ostromolja Ain-Madi erősségét, ’s európai mérnöktiszteket használ az os­trom vezérletére. — (National) Talleyrand holttestét sept.­lsején Valencayba vivék. — Brossard tábornok fölebb vinni kívánván pőrét, a’ dik katonai törvény­szék sept. 30ikán gyülend össze itélethozásra ez ügyben. — Paris, sept. Gikán : Brossard pőre olly gyalázatosságok halmaza, hogy Francziaország ellenes bizonnyal teljes mértékben használandják un­dok részleteit a’ nemzet erkölcstelenséginek bebizonyítására. Hogy túlzá­sok ne adhassanak még ferdébb irányt az egésznek, törekedni fogunk rö­vid kivonatban közleni az egész történetet, mennyire azt bonyolult szövé­­nyessége engedi. Bugeaud tábornok múlt évi ápril­ikén érkezik Oránba, a­ tartományi parancsnokságot átveendő. Ő akkor Brossard tábornokot egé­szen alkalmasnak nyilatkoztató e’ hivatal­viselésre, ’s még július elején is csudálatát jelenté ki a’ hadministerhez intézett leveleiben az iránt, hogy a’ főtisztek egy része utálattal viseltetik Brossard ellen. Septemberben mindazáltal megváltozott kedvező véleménye ’s meghitt levélben egyenesen romlott erkölcsű embernek bélyegzé a’ hadminister előtt Brossardot, ki szerinte Puig és Durand szállítókkal Francziaországra nézve káros szer- -

Next