Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-10-10 / 81. szám
( 333 ) van , ha a’ canadai alsóház nem bir joggal adó-megtagadásra, úgy az angol sem gyakorolhatja ezt; ’s ezt a’ javított alsóház tagjai tettleg megbizonyiták, Wellington pedig megerősité a’ felsőházban, ’s Önöket bókokba fűzve földre sújtott,at the mercy of that... british prince, who was alway an ernest foreigner in his heart.) Van e Önöknek önmaguknál egyébhez reményük? () ! de Önök nem érdemesek választásjog-gyakorlásra, Önök nem elég értelmesek és neveltek illyesmire, mint ők mondogatni szeretik! Inkább érdemesek arra azok, kik már tettleg gyakorolják ? Tudnák é Önök azt azoknál gonoszabbul gyakorolni ? Ha Önök azon joggal bírnának most, ugyan tehetnének o roszabbat , mint évenkint 100 millió font sterlingnyi jutalmat ajánlani a’ szorgalom megsemmitésére ? Reménylhetik é Önök jogaik megnyerését, midőn olly embereket gyámolitnak, kiknek érdekei a’ haza javával ellenkeznek? Az egész történet mutatja, hogy szabaditékos kenyérek soha nem hozhatnak a’ szorgalmasok számára üdvös törvényeket. Kétlem , hogy egész Londonban 100 férfi élne 20 ezer font sterlingnyi vagyonnal, kiszivből nem gyűlöl minden független lelkű kézművest. ’S ez Amerikában is úgy van. Az egyesült szabad tartományok tanácsa, melly azon ország pénznemességének képviselője, azonnal pénztőzsért tenne amerikai független uralkodóvá , ha t.i. tehetségében állana szándékának teljesitése. Ne engedjék Önök tönkre jutni szorgalom-intézményeiket, mert azon esetben olly fordulat fogna bekövetkezni, melly az első franczia zendületet is árnyékba helyezné. (Do not let your aristocracy prepare for your yung and innocent queen,a fate like that of Marie Antoinette of France.) (Halljuk!) Tegyenek Önök tehát ezért az ügye’ szentségtelen helyzetének ’s alapítsák meg az általányos választásjogot. (Nagy tetszés.)“ Ugyan aug.l vén Bathban is nagy gyűlést tartanak a’ radicalok. Bizonyos Vincent igen heves beszédet monda, mellyben többi közt igy nyilatkozék: „Ideje már, hogy a’ nép maga alkossa törvényit; eddig csak érdemetlen bálványok előtt bókolt, olly emberek előtt, kik erkölcsiségben igen messze állnak mögötte. Gyalázatos pálya emberek alacsonyiták le Önöket, ’s ezek: Russell, Brougham, Peel, Wellington.“___Napier ezredes magán kivül rohant szószékre, kiáltozva: „Wellington hg nem pulya; én tagadom e* rágalmat. A’ ns hg sükerrel ’s hős elszántsággal küzdött a’hazáért; ő nem pulya“. Vincent: „Ismétlem, minden ember, Wellington, Russell, vagy Napier, mind pulya, ha kétségbemerészli vonni az általános választásjogot. A’mostani nemzeti képviselőség czélja: legszentebb jogaitól megfosztani a’ népet; tanácslom tehát a’ népnek: keljen föl, ’s vessen véget illy természetien helyzetnek, mit erkölcsi erővel is véghez vihet, elég szilárd elhatárzottság mellett.“ A’ gyűlés tetszéssel fogadó e’ nyilatkozatot, ’s a’ pulya czimet nem engedé politikai tekintetben lemosatni a’ vitéz körűl. A’ londoni radicalok nem egészen sükerült nyilványos gyűlésük után azonnal magányos ülést tartanak, mellyben fölszólitás-bocsátást határozónak Izlandhoz azon kérelemmel, hogy mellőzve minden egyes sérelem orvoslatának sürgetését, csupán a’ „népalkotmány“ megnyerése mellett buzogjanak, mellynek életbe lépte után úgyis minden eddigi sérelem önként meg fogna szűnni. Egyszersmind józanságot ajánlanak az izlandiaknak, ’s hogy erőszakhoz legvégső szükség előtt ne nyúljanak. Egyébiránt már több radical lap is fölszólalt az általános választásjog ellen ’s különösen a’ Dispatch egyik utóbbi száma igy nyilatkozik e’ tárgyról: „Ha mostani választóink böcsületesek akarnának lenni ’s nem engednék magukat a’toryk által megvesztegettetni, úgy bizonyai jó kormányt biztosíthatnának számunkra. De épen a’ szegényebb polgárok azok , kik leginkább engedik magukat megvesztegettetni. Mivel pedig nálunk a’ szegénység kiterjedtebb ’s a’ vagyonosság csak kivétel gyanánt tekintendő, tehát a’ választásjog kiterjesztése csak általános megvesztegetési rendszert fogna szülhetni. Ez ellen még a’ titkos szavazás és évenkinti megújulása a’választásnak sem nyújthatna biztosítást, mert a’toryk tömegestül vesztegetnék meg a’ választókat, kik olcsóbban hajlanának kivánatikra, mivel évenkinti biztos jövedelemre tarthatnának számot.“ — Sussex herczeg, köztudomás szerint nagy pártolója a’művészetnek’sliteraturának, a’ tudományok kir. társulata több évig viselt elnökségéről lemondott. Azon igen jeles tartalmú iratában, mellyel lemondását a’ társulati tanácscsal tudatja , többi között ezeket mondá: „Körülmények, mellyek fölött nem parancsolhatok, miket azonban elháríthatni reménylék, azon esetben, ha azok hiv rajzban egykor azon férfiak ebbe fogtak kerülni, kiknek kötelességükben áll az ítélethozás minden nyilvános ügyben, hoszabb időre távozni kényszerünek London falai közül. Azon szívsebző szükségbe látom tehát magamat helyezve, hogy Önök kezeibe visszategyem nyolcz év előtt nyert azon tisztes hivatalt, mellynek további viselhetését, más körülmények közt, dicsőség legmagasb czéljának fognám tekinteni. Most azonban, Uraim, többé sem magam becsületére sem az intézet hasznára nem teljesíthetném kötelességemet, mivel képtelen vagyok hivatalos eljárásomban rangomhoz illőleg föllépni.“ E’ czélzás évdija fölemelésinek parliament előtti megtagadását tárgyazza. Levelét azon ígérettel zárja be a’ hig, hogy azon esetre, ha ismét visszajőne Kensington palotába, szerencséjének tartandja a’ társulat gyűlésit, mint annak közönséges tagja, meglátogathatni.—Szász- Coburg liget fiászul várják az udvarnál. Tory lapok figyelmes őrszemmel fogják kisérni minden lépteit. — Igen élénk hatást szült legközelebb az esküttszék ítélete pisztoly-párviadalban történt gyilkosság ellen.Az esküttek ugyanis nemcsak az életben maradt küzdőt ’s vele együtt Francziaországba szökött két tanút, hanem két olly férfit is, kik csak leveleket hordozanak ez ügyben ’s nézők valónak a’ szerencsétlen kimenetű párviadalnál, halálra ítéltek, melly végzet legjobb esetben több évi fogságra vagy száműzetésre fog változtatni. Azon sebész, ki a’ párviadalnál szinte jelen való, komoly feddéssel szabadult meg az itélőszék sorompi elől. — Több lap hirlé mát, hogy Isó György király uralkodta alatt a’ hannoveri korona minden kincsét Londonba szállítá az angol kormány, ’s hogy ennek következtében a’ hannoverai király pert indított az angol főtörvényszék előtt; ezt most valamennyi hannoverai lap alaptalannak nyilványitja, azon megjegyzéssel, hogy ez ügy a’ legközelebb országgyűlés előtt fog eldöntetni , mielőtt Angliában törvényes lépések kezdetnének. — Birminghamben , felbuzdulva a’ férfiak példáitól legközelebb némber politikai társulat alakult, mellynek czélja egyenlő elszántsággal küzdeni a’ férfiakkal a’ népalkotmány megnyeréséért. — Van Amburg, tulajdonosa a’ vauxhall-kerti hires állatseregletnek, a’ nézni szerető „főnemességgel ’s nagyérdemű közönséggel“ tudata, hogy sept. 27dikén Green nagy léghajóján fölrepülend bengali tigrise társaságában. A’ Globe inti a’ kerttulajdonost: ne feledje felelősségét , ha rész következményi találnának lenni az eszelős merénynek. — Lobau franczia tábornagy a’ birminghami politikai egyesületnek ezt válaszola a’ franczia nemzetőrséghez intézett szerencsekivánó iratára: „Uraim! Megkapám azon iratot, mellyet hozzám intézének. Az abban érintett kérdés taglalatába bocsátkozás nélkül, nyílványitom Önöknek, miszerint mindig az volt nézetem, hogy fegyveres csapatok politikai tárgyakról ne vitatkozzanak, mert különben az ország igen könnyen zsarnokság alá jutna , mellyet én egyenlőn gyűlölök , bármelly oldalról jőjön is az. Van szerencsém ’s a’.“ A’ Courier Française’ szókkal kíséri ez iratot: „Láthatni ebből, miszerint a’ új tábornagy nem igen szándékozik kedves bajtársival a’ szerencsekivánat tartalmát közleni. Csupán jelenti az irat kézhez vételét ’s tulajdon nézetit fejezi ki a’ kérdéses tárgyról, mellynek eldöntésire épen nem kapott fölszólitást. Nem akarjuk előre fejtegetni, milly érdemlett feddésre méltatandják őt azért csatornán túli szabadelmü férfiak; de kétségkül nem fogják feledni , hogy ő, ellensége a’zsarnokságnak , bárkitől származzék is az , minden kormányrendszer ’s következőleg a’ császárság alatt is igen jól érzé magát. Az oudei hg, miután Londonba utaztának főczélja nem sükerült, mint látszik, legalább ismeretei szaporítására kívánja használni tartózkodás idejét Angliában. Az angol gyárkerületek figyelmes megtekintése után jelenleg Dublinban mulat. A’ „Mendicity institution,“ egy ottani szegényi intézet meglátogatásakor , maga elibe vezetteté az abban lakó 400 szegényt, ’s mély sajnát fejezé ki, hogy annyi öreg nyomorék kénytelen olly nyomasztó nélkülzések közt tölteni életét, azután pedig fejenkint mindnyáját egyegy ezüstpénzzel ajándékoza meg, mellyet sajátkezüleg oszta ki közöttük. A’ skót szürke ezred katonaiskolájában különös örömet mutatott ’s egy marok aranyat osztatott el a’növendékek között.Épen olly bőkezüleg mutatkozék egyéb közhasznú nyilványos intézetekben is. Általányosan mondhatni, hogy az angol utazási vágy mindenkire elragad, ki Angliában tartózkodik, még a’török követ is többnyire utazgatással tölti idejét, ’s legközelebb a’ hires gyárvárosokat látogató meg , mig a’ párisi török követ kisem mozdul a’ fővárosból. — Újabb londoni hirek szerint Cambridge György hg Cornwall ezredessel ’s egész kíséretestül Falmouthban hajóra szállott, ’s azonnal megindult Gibraltar felé. Különösen megjegyzik, hogy a’ falmouthi kikötőben horgonyzó hajók nem üdvözlék királyi lövéssel a’ távozó liget. — A’ manchesteri nagy radical népgyűlés is véghez ment már; erről azonban olly ellenkező hirek szárnyalnak, hogy mindeddig semmi bizonyost hitelesen nem állíthatni róla. Némelly lapok szerint 300 ezer ember volt összegyűlve , mig mások csak 100 ezerről emlékeznek, Feargus O’ Connor minden esetre túlzott előadása ellenben egy milliónál többre becsüli a’ jelen voltak számát. Annyi mindazáltal csakugyan bizonyos, hogy nagyobb számú népgyűlésről nem igen emlékeznek az angol évkönyvek , ’s a’ szomorú emlékű peterlooi radical gyülekezetei sehogysem hasonlíthatni ehez. Általányosan mérsékeltebb kifejezésűeknek mondják egyébiránt az é’gyűlésen mondott beszédeket az eddig hasonló alkalomkor mondatni szokottaknál, mit alig hihetni, miután Feargus O’Connor, feje az újabb izgatásnak, és Stephens valónak a’ legmunkásb szóvivők. „Nekem különösen egy körülmény tűnt föl ez alkalomkor, mond a’Courier egyik levelezője. Midőn ugyanis az egész néptömeg a’ gyűléshelyen megjelent, ’s a’ napi vitatás még nem vévé kezdetét, egészen, borítva volt emberekkel a’tér, a’szónoklatok elkezdése után mindazáltal rögtön szemlátomást fogyni kezdett a’ sokaság. Különösen pedig a’valódi figyelmes hallgatók számát alig tehetni 20 ezerre ’s ezek sem igen nagy lelkesülést mutatanak.“ Radical lapok a’ nép csöndes magaviseletében épen nem lelkesület-hiányt, hanem nyugodt elhatárzottságot vélnek látni. September 22 vikén Trowbridge közelében gyűlt össze rendkívül nagy számmal a’ nép , ’s a’ közel városok ’s helységek lakosi lobogó zászlókkal ’s hangos zenével közelítenek a’ gyűléshelyre. A’ londoni Vincent, ki néhány nap előtt Londonban pulyának nevezé Wellington hget, itt is hallató hatalmas szónoklatát. A’ gyűlés eloszlása előtt egy fiatal hölgy lépett ki a’ hallgatók körébűl, ’s a’ legkedveltebb népszónoknak egy szép zöldselyem övét nyujta át ajándékul a’ trowbridgei hajadonok résziről; hasonló adományt kapott Carrier ugyanazon város nőitül.E’ gyűlésen mintegy 30 ezer ember volt jelen. A’ manchesteri gyűlés utáni napon Liverpoolban törekvék O’ Connor hasonló gyülekezetét létesíteni, de szándéka nem legjobban sükerült, mert csak mintegy 1200 kézműves gyűlt össze , ’s az elnökséget egy böcsületes vargamester foglalá el. Attwood nem jöhetett el Birminghambul, ’s így a’ főszónok Feargus O’ Connor maradt, ki szokott éllel dörge valamennyi whig ’s tory-kormány ellen. Bizonyos Ackland oda nyilatkoztakor a’ szószéken, miszerint olly nép , melly a’szeszes italok használatáról végkép nem mond le, épen nem érdemes élvezni az általányos szavazásjog üdvös következményit, iszonyú zaj támadott ’s O’ Connor dühösen kiálta, hogy erőszakkal üzend el mindenkit, ki a’ gyűlést eltérő indítványokkal merészli háborítani. Ackland gúnynyal tetézve életveszély közt vala kénytelen visszavonulni a’szószékről. — Franeziaország, Paris, sept. 28-án: Nemourség oct. első napjaiban Németországba szándékozik utazni. — Mustapha-ben-Ismael tábornok néhány nap óta -