Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-10-20 / 84. szám
-. 335 )Madridi magányos levelek szerint az eletbe alig lepett ministerség tagjai közt már meghasonlás első jelei kezdenek mutatkozni. Frias hgministerelnök, ’s Ruiz de la Vega, jogminister egyik, más oldalról pedig a’ pénzügyminister , Montevirgen marq., ’s Valgomera belminister ellenkeznek egymással, Aldama, had- és tengerész-minister eddig még határozottan egyik párthoz sem szegődött. — A’ most Madridban tartózkodó minister cortestagok, hogy az ügyek jelen állapotját gyámolithassák el szükség esetén, ha t. i. előbb utóbb uj ministerség alakulna, elődjeik helyeiket elfoglalhassák, különös társulatba léptek, melly a’ kapuczinusok zárdájában tartja rendes ülésit. — 1 n r H a. London, oct. mikén. Tegnapelőtt reggel indult el Adelheid özvegy királyné 3 négylovas hintón Portsmouthba, Hastings sorhajó fedezetén Gibraltárba vitorlázandó, honnan rövid mulatós után Nápolyba és Máltába fog utazni. Portsmouthban szokott tisztelgéssel fogadók ő fölségét. 20 ezer ember kiálta szerencsés utazást a’ köztiszteletű távozónak , ’s a’ kikötőben horgonyzó hadihajók 21 álgyúlövéssel üdvözlék Meteor gőzöst, melly a’ kikötőből Hastings sorhajóra vivé ő felségét. — Eszterházy hg ’s fia, Miklós, ugyanazon napon számos kísérettel Pécsbe utaztak, honnan jövő aprilnél előbb alig térendnek vissza. — A’ Spectator egyik utóbbi száma hivatal-vadászatról vádolja az izlandiakat. Szerinte ugyanis már eddig 7 ezer kérelem érkezik Izlandból a’ kormányhoz, olly hivatalokért, miket az uj szegényi törvény fog életbe léptetni, az albiztossági hivatalokért pedig 800 izlandi folyamodott, ’s már most képzelhetni boszuságukat, hogy ezen hivatalokat öt angol folyamodó nyeré el. — A’ M. Chronicle megczáfolásul, azon hírekre, mellyeket a’ Times Anglia ’s Francziaország egyetértése megzavarása végett darab idő óta szakadatlanul közölget, jelenti, miszerint e’ két birodalom baráti viszonyai még egy pillanatig sem szűntek meg, ’s hogy a’ keleti, algíri ’s mexicoi ügyek a’ fönálló egyetértést soha nem fogják háborithatni. Francziaország közeledtét a’ zsarnoki Russziához pedig egyenesen tory agyrémnek nyilatkoztatja a’ fölnevezett ministeri lap. — Minden eddigi körülményből drágaságot vagy épen éhséget jósolhatni, ha végre a’gabonatörvényen czélszerű módosítás nem történik. Anglia legnagyobb részében kedvező volt ugyan az aratás, de nem úgy Skótziában és Izlandban. Általányosan mondják, miszerint az egyesült birodalomban nincs jelenleg annyi gabona , mennyit a’ vetés és mindennapi elhasználás mulhatlanul megkívánnak. Legroszabb ezen egész dolognál azon körülmény, hogy ha a’ nép szilárd akarata csakugyan kiküzdné is a’gabnatörvény módosittatását, az rögtön, mint kívántatik , nem fogna segíthetni a’ bajon, melly annál nyomasztóbb leend a’ munkás osztályokra nézve, mivel a’ magasb kenyérár szükségképi csökkenését vonandja maga után a’ kézmagyári czikkek keretének. ’S ha a népet szükség nyomandja, úgy valóban igen is félelmesekké válhatnak a’ radicalok eddig nem nagy figyelemre méltatott izgató mozgalmi. Csupán e’ kinézésnek tulajdoníthatni, hogy a’ toryk pártja országszerte mindinkább növekszik. Az egész ország, mint két ellenséges tábor, két pártra oszlik, ’s mind a’ toryk, mind a’ whigek mindenkép szaporítani igyekeznek párthiveik számát. Hol a’ toryk már elhatárzó többséggel bírnak, ottan természetesen előre biztosítva vannak győzelmükről; hol pedig ez nem úgy van, ott a’ radicalokat összekapatják a’ whigekkel, ’s aztán biztosan halásznak a’ zavarban. Ehez még az is járul, hogy O’ Connell befolyása tetemesül csökkenni kezd Izlandban , ’s az első társulat még Dublinban is mindeddig csak igen csekély előhaladást ten, mig az uj tizedtörvény ellen folyvást számos gyűlésben dörg a’ nép szava. E’ gyűlések főleg papok izgatási következtében létesülnek , kik nagyobb részint maguk egyszersmind a’ fő szónokok. Általányosan mondhatni, hogy a’ whigek állapotja jelenleg rendkívül ingatag, ’s könnyen alkalmid szolgálhat a’ toryknak ismét polezra jutáshoz, ha a’ radicalok ki nem békédnek a’ whigekkel. — Octob.lsején Vincent, a’ londoni radicalok biztosa, nagy némbergyűlést tartott Hartshall-kertben, Bathtól egy angol mérföldnyire. Férfiak közül csak Vincent ’s egyik barátja volt jelen e’ gyűlésen, minden más férfinak meg vala tiltva a’ közelítés. Négy ezer némber gyűlt össze, ’s a’ kapuk előtt még százan hullámzottak föl ’s alá, kik már többé nem kaphatónak helyet. Három órakor lépe a’ gyülekezetbe Vincent, a’nap hőse, tapssal és kendőlobogtatással fogadtatva. Evans assz. támogatva England assz. által indítványt tön Balwell aszszonynak elnökké neveztetésére, mit a’ gyűlés fölkiáltással egyhangúlag elfogadott. A’ némberelnök azonnal következő beszédet monda: „Bathi asszonyok! Igen örvendek e’ gyűlésbeni elnökség viselhetésén, mivel egész fontosságát érzem azon nagy kérdésnek, melly most férfiakért, asszonyokért ’s gyermekekért összegyűjte bennünket. (Tetszés.) Elősegitni szándékunk a’ nép erkölcsi ’s értelmi javulását és finomabbulását. Óhajtom hogy a’ nép asszonyi része hathatósan segítse kiküzdeni a’ férfinem politikai szabadságát (kitűnik itt az angol radical hölgyeknek a’franczia simonistanőktüli különbsége, mivel azok nem maguknak követelnek politikai jogokat, mint imezek cselekvők), mert meg vagyok győződve, miszerint az asszony jóléte csupán a’ férfiak műveltségétől és szabadságától függ. (Tetszés.) Reményem, hogy legnagyobb figyelemmel hallgatandják Önök Vincent barátunk szavait, kit ezennel bemutatok.“ Vincent két egész óráig beszélt, minden rosznak támadtát az alsóházból mondó származni , ’s különösen a’ gyári dolgozó gyermekek szerencsétlen sorsát olly élénkül festé, hogy az egész gyülekezet hangos zokogásra fakadt. — Leginkább pedig a’ gabonatörvény ellen buzognak országszerte az angol radicalok, így Bowring Jr. sept. 2 Tikén igen népes gyűlés előtt Blackburneben újonnan hevesül kikelt e’ káros rendszabály ellen. Thompson, az ismert radical ezredes, pedig nyilványos leczkéket tart azon törvény ellen, ’s különösen sept. 27ikén következőleg nyilatkozók egyik illy előadásában: Iia et tiltó rendszabály (értvén a’gabnatörvényt) az idegen borokat terhelné, az minden esetre igen káros befolyást fogna gyakorolni az angol kereskedésre, és számos ember nélkülözni lenne kénytelen a’ szivderitő ’s erősítő italt; de azért a’ némberek ’s gyermekek még nem szállongnának jajgatva szerte az utczákon, mert külföldi bor helyett jó angol sörrel olthatnak szomjokat. Midőn azonban a’ mindennapi kenyér behozatasát korlátozza a’ kormány, az már olly iszonyú visszaélés, mellynek következményi fölszámithatatlanok. A’ kenyér minden ember életének fő szüksége, leginkább olly embereknél, kiknek a’ szegénység kenyéren kívül egyebet nem juttat.“ Az egyedárusokra nézve igy nyilatkozók Thompson: „Én részemről el vagyok határozva, ’s óhajtnám ezt inkább más helyen nyilványithatni, hogy soha semmi olly rendszabályt nem pártolandok a’ gabonatörvény elmellőzésére, melly, midőn az idegen gabonabehozási vámjegyzéknek fokonkénti csökkentésére czéloz, egyszersmind nem rovand illő díjt a’ belföldi gabnára, mellynek legalább is 21 évig kellene divatoznia, kivévén ha bizonyos birtokadóval kívánnák azt talán fölváltani a’ földtulajdonosak. Ős idők óta szokás vala büntetési fenyegetéssel korlátokat tűzni ki a’ gonosztettnek,’s ha csekélyebb vétségek büntetésre méltók, ugyan mit érdemlenek azok, kik egész nemzetet éhenhalásra kárhoztatnak! Többször hallanak Önök említést „kárpótlásról a’ múltakért ’s kezességrül a’jövendőért.“ Jól van, mihelyt a’nép elég erős leend — ez pedig nem sokára meg fog történni — biztosítás-nyerésre a’jövendő iránt, reményiem, nem fogjuk mi feledni a’kárpótlást a’ múltakért. Tekintsenek Önök körül, és látni fogják, hogy a’kedvező idő megjelent. Nagy hatalom emelkedik a’politikai látkörön , ’s a’közelgő események előre terjesztik árnyékjokat. Azok, kik az idegerőt bírják, most már fölnyilt szemekkel tekintgetnek körül.Ökrök gyanánt fogják Önök magukat vágóhídra hurczoltatni, minden ellenállás nélkül, miután megszűntek olly érzéketlenek lenni,mint az ökrök?“—A’lancashirei követek a’népalkotmányi biztosság részirőlsept.22én következő fölszólitást bocsátanak ki: „Nagy radical gyűlés Manchester mellett hétfőn, sept. 24ikén, általános szavazásjog, évenkénti parliament, titkos szavazás, a’parliamenti követek díjazása ’s választásadó eltörlesztésinek megnyerésére. Manchesteri férfiak! Eljött az idő, mellyben e’ nagy birodalom szenvedő millióinak összesége készen köteles állani erkölcsi akarat ’s testi erő bebizonyítására. A’ nép, ismérve hatalmát ’s lelkesülve kötelesség, isten, királyné ’s haza iránt, mindenben vitézül , böcsületesen ’s ősei hős szellemében tartozik föntartani legszentebb jogait, azon szilárd elhatározással, miszerint szabadon kíván élni, hogy ne kelljen szolgaságban meghalnia. Manchesteri hölgyek! Gondolják meg Önök, hogy buzgó munkásságuk nagy mértékben segítheti e dicső vállalatot. Engedjék Önök munkálni gyöngéd de vajmi hatalmas befolyásukat a’ szabadság ügyéért, melly családiknak minden tagját boldoggá teendi. Gyűljenek Önök össze, ’s mutassák meg , hogy nem akarnak munkátlanul maradni, midőn a’ haza boldogsága forog kérdésben. Gyökeres javítók! föl! mindnyájan e’jelszó alatt egyesüljetek : „Béke! Törvény ! Rend! “ — Manchester vidékén a’gyűlés napján minden gyár zárva volt,’s valamennyi dolgozó nagyszerű rest hétfőt ünneple.11 óra tájban megindultak hosszú vonalban a’kézművesek, legjobb rendben ’s kedvvel a’ szüntelenül hulló eső daczára. Minden egyes osztály tulajdon hangászkarral ’s jelentő feliratú zászlókkal bírt; a’ sok közül egyen például Britannia volt látható szirten állva, ’s lábaival rablánczokat taposva, két kezében pedig Neptun szigonyát ’s a’ népalkotmányt tartva; oldala mellett a’ britt oroszlán feküvék, alatta e’ sorokat lehete olvasni: „A nemzet szabad lehet, mihelyt akar; Anglia reményű, hogy ma mindenki teljesitendi kötelességét.“ Egy fehér selyem zászlóra arany betűkkel e’ szók valónak irva: „A’ föld az ember tulajdona; ki dolgozni nem akar, az ne is egyék.“ Más fehér zászlóra: „Ita tudatlanság miatt nem alkothatunk törvényt, úgy szinte tudatlanságból nem is engedelmeskedünk annak. Ha adószabásra nincsen eszünk, úgy annak fizetésére is ostobák vagyunk.“ Egy zászlón Hunt Henrik képe alatt: „Ez soha nem hagyá el a’ népet! Egyenlő jog , első törvénye a’ természetnek !“ A’ middletoni kerület zászlaján : „Jobb dolguk van azoknak, kiket a’ kardéle emészt föl, mint kik éhen halnak meg. Csináljunk magunknak törvényeket, hogy gyermekink áldják hamvainkat. Délutáni egy órakor legalább 300 ezer ember volt együtt Manchester előtt. Száz közül csak egy hallható a’ szónokok beszédét, ’s még is folyvást mély csöndben vesztegte az egész iszonyú gyülekezet. Fielden, oldhami követ vivé az elnökséget, ’s ő szóla első az ismert kérelmi tárgyakról. Először is azon jogot fejtegeté, melly szerint minden nemzetnek szabad ügyeiről tanácskozás végett nyilványosan összegyűlni, melly jogot már a’ zsidók is gyakorlók, mint Nehemias e’ soraibul kiviláglik: „Miután eljőve a’zik hónap, ’s az Izrael fiai várasaikban valónak, összegyűlt az egész nép, miként egy férfi, a’ vizikapu előtti széles utczán és szólónak Esrához az Írástudóhoz, terjesztené elő a’ Mózes törvénykönyvét, mellyet Izrael, az ur , parancsolt vala. ’S Esra, az Írástudó elhozá a’könyvet a’községekbe, mellyet férfiak, némberek ’s gyermekek alakítanak vala, ’s olvasott belőle a’ vizikapu előtti széles utczában , reggeltől egész délig , férfi, asszony ’s minden előtt, ki azt hallani akaró. ’S az egész nép fülei a’ törvénykönyv szavaira figyelének. És Esza , az irástudó magas széken állott vala, hogy mindenki jobban láthassa a’ beszélő ’s olvasó ajkait.“ Ezután tanácsra 300 ezer hallgatójinak , hogy előleg most teljes erővel csupán az általányos szavazás-jogot sürgessék, mellynek megnyerése után önként fognak teljesülni egyéb követelésik. Az általányos szavazás-jog még inkább illeti a’ szegényeket, mint vagyonosakat, mirt a’ nagyobb tulajdon már a’ nélkül is befolyást szerez, ’s minél szegényebb az ember, annál illőbb, hogy legalább nyagyobb politikai joggyakorlásban nyerjen kárpótlást. „Az iszonyú adóteher, szól a többi közt, a’ hosszas franczia háborúban veszi eredetét; 1789 előtt 13 millió font sterling kivántaték az országos költségekre, ’s most 30 millió is alig képes azokat egészen födözni.“ Utána Stephenson szóla, az ismert