Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-10-27 / 86. szám
- - 26kán kezdendő közgyűléséhez nyújthatják be „szükséges bizonyítványokkal ellátott folyamodásikat. — Szankisz Csenkesz Brassóban i. é. május 27k én elhunyt moldvai kereskedő ’s utazó családja a’ brassói szegénység közt minden valláskülönség nélkül lisztet osztatott ki, a’ g. n. e. szentegyházat gazdagon megajándékozá, a’ kath. diák iskolát pedig egy Eszterházy hg féle 1000 sor? értékű sorsszámmal örvendeztető meg, melly kedvező esetben, jövő dec. lékén 50 ezer égő forintot is nyerhet. — Odókén N.Szebenben egy kicsapongó székely-udvarhelyi férfi, ki sorsjátékra’s kártyára több ezer forintot elpazérla, rögtön akarván fáradság nélkül meggazdagulni, ’s az igy eltékozlott pénzt, mind kölcsön szedésöl, végre az igazság kezeibe juta; ocsmány életét azonban sajátkezüleg szakasztá félben, mellén két halálos sebet ejtvén borgyilkával. (Érd. Hp.) — Kolozsvár att oct. 14kén esti 6 és 7 óra közt, egy ifjú asztalos legény a’ minoriták sz. egyháza tornyából kiszállván, az épület-tető párkányzatán körül járt, de onnan az utczára leesvén halva találtatott. Sokan e’ szerencsétlen esetet álomkórság következményének, mások fogadásból esett történetnek állítják. — Búgyest faluban (Záraiul megyében) edőkén egy jobbágy gazda dolog tehető családostul házától mezei munkára menvén, két kisebb fiait otthon hagyta’s ezekkel egy nagyocska leányát; ennek a’ szomszédban dolga lévén rövid időre oda ment, mialatt a’ két fiú, egyik négy, a’ másik hat esztendős, a’ háztól eltávozott ’s többé elő sem került. A’ szülők estve haza érkezvén , mindjárt azok fölkeresésére indultak, az apa egész éjszaka kereste a’ mezőn , erdők között, a’ patakok mellett ’s másnap a’szomszéd helységekben, de rajok nem akadhatott. Már a’ kereséssel is felhagytak, nem tudván tovább hol és merre keressék? azonban harmadnap estvefelé a’ kondások a’ falutól?nem messze, a’ mezőn egy patakacsa mellett az egyiknek holt és összemarczanglott testére találtak, ezt a’ szülőknek hírül adván, a’ megszomorodott apa negyednap reggel kiment szerencsétlen fia holt testének általvételére, midőn azt annyira szétszaggatva ’s részeit szerteszórva találta, hogy még azt sem tudta meghatározni, mellyik fiának legyenek tetemei ? Ezeket nagy fájdalom közt maga egyedül gyűjtögette össze , (a’ jelen volt néhány falusi segedelmére lenni nem akarván) sirt ásott helyben ’s eltemette. A’másik elveszett fiúnak nyomába még nem akadtak. E’ szomorú eset tanúság arra, hogy kisded ’s magokkal tehetetlen gyermekeket, sehol, de kivált erdős ’s vülgyes helyek szomszédságában magokra hagyni nem tanácsos.—Verespatakon(Erdélyben) egészségvédő mértékletességi egyesület kezdvén alapulni, melly kivált a’ pálinka-ital káros elhatalmazásának törekszik némi gátot vetni — egy 8 és egy 6 éves pár gyermek, kiknek atyjok a’ rendetlen pálinkaitallal máris házi jóllétüket igen megrongálta, meghallván annak hírét, elmenének az egyesület elnökéhez, ’s jelenték az érintett társaságba állani készségüket, ’s bevézetésért rimánykodának, mellyre midőn az elnök azon ellenvetést tenné, hogy nem fogják a’ pálinkaitaltóli megóvást tökélyre vinni, újra erősen állatok fogadásuk melletti állhatatosságukat, mellyre be is vétetének; ez megtörténvén , másnap atyjok előbbi szokása szerint kínálván a’ gyermekeket pálinkával , inni teljességgel nem akarának, ’s midőn, a’ talán még a’ tegnapi mámortól szédelgő atya, nehogy gyermeke valahogy jobb találjon lenni mint ő, kénytetné nagyobb fiát pálinkaitalra, ez az erővel kezibe nyomott üveget úgy üté pálinkástul a’ földhöz,hogy szilokbaromlék ’s a’ pálinkát helyette a’ház földe ivá meg. A farka sok gyermeke’ való történetből tanulná meg a’szülők helytelen parancsit meg nem fogadni!“ — Hegyaljáról a’már elkezdett szüret felöl jövő tudósítások jobb sikert reményhetnek, mint minő különben várható volt. Sok befolyással lehettek erre az utóbbi száraz meleg idők , azonban a’ bor menynyiségénél alkalmasint megfognak tetszeni a’májusi fagy nyomai. — Alföldiéül nem igen jőnek ugyan még az idei bortermés felöl tudósítások , de reménylhető, hogy kedvetlenek nem lesznek.—Debreczenben a’ múlt sz. Mihálynapi vásár sikerét mutathatja körülbelül a’következő folyóár: hízott ökör párja 300—320 v.fr., elsőrendű jármos-ököré 260—280,középszerűé 225 — 250,valamivel alábbvalóé 175-200; hízott sertés párja mintegy 11 ló mázsásé 30—37 fr., két esztendős maglóé 40—42 fr., esztendős malaczé 24—28 fr., süldőé 20 — 24 fr., birka párja 12 fr. 30 kr.—20 fr., raczkáé 1 —14 fr., ökörbőr párja 27 fr. 30 kr. — 30 fr., tehénbőré 23—25 fr., lóbőré 2 fr. 30 kr.—3 fr. , szalonna mázsája 30—40 fr., hájé 50 fr., juhsajté 16—18 fr., fagygyúé 35 fr., olvasztott faggyúé 42—45 fr., mézé 33—35 fr., kenderé 28 — 30 fr., lené 60 — 70 fr., lószőré 75 —80 fr., rongyé 5—30 fr.,osztatlan tollé 50—130 fr., fosztotté 150— 180 fr., hamuzsiré 20 fr., fimsóé 13 fr., nemesitett gyapjúé 120—200 fr., raczkáé 28 — 35 fr., montliszté 13 fr., sárga viaszé 180 fr., sáfrányé 25 fr., egy véka széksó 1 fr.— 1 fr. 30 kr., lenmag vékája 3 fr. , kendermagé 1 fr. II kr., repetéé fr. A’ Jelenkor 85dik számában Schodelné asszonyt illető vád őt legkissebb részben sem érdekelheti, minthogy Rosina szerepe Schodelné asszonynak sem az igazgatóság, sem a’ rendezőség által adva soha sem volt, ’s ezen egész dologról, valamint az igazgatóság, úgy ő maga is legkevesebbet sem tudván, a’folyó hó 19ki czédulába annak neve csupán ’s egyenesen csak a’ czédulairónak tévedéséből csúszott be. Mit az igazságnak hódolva ezennel hivatalosan nyilványítni köteleseknek tartjuk magunkat. Testen oct. 26 dikán 1838. Komlóssy Ferencz rendező, Balog színházi titoknok ss.kir. Spanyolország. (Posta-késés. Saragossa veszélyeztetve.) Azon körülmény , miszerint Parisba két nap alatt egyetlen levél sem érkezik Madridból, a’tőzsércsarnokban nagy izgásra szolgált alkalmuk Némellyek a’ posták e’ kimaradtát Cabrerának tulajdonítják, ki a’ saragossai utat elzárá , ’s a’ vitorláit is járhatatlanná tévé. Az oct. 13-i Nouvelliste igy nyilatkozik e’tárgyról : „A’ közönséges posta, mellynek Spanyolországból tegnap ’s ma reggel kellett volna megérkeznie, kimaradt, ’s úgy azon hivatalos sürgöny is, mellyet a’ ministerség minden szombaton különös gyors hírnök által szokott kapni. Oloroni levelek azon hirt rebesgeték, miszerint Cabrera Caspe mellett átmenvén Ebro folyamon, egészen a’ Pyrenaeekre vezető országútig nyomult volna Felső-Arragoniában,’s ez okozza a’ posták kimaradását.“ A’ Gazette de France ellenben inkább azon körülményben akarja látni a’ posták fölakadását, hogy Madridban vagy Saragossában zendülési mozgalmakat gyárt történteknek, mivel Pardinas vesztesége óta mind a’ két városban nyugtalanság jelei kezdenek mutatkozni. — Saragossal od, aki hírek szerint od. okán meglehetős számú carlosi csapat Muellaig nyomult. Mint mondák, Cabrera legszörnyűbb kegyetlenségeket követ el; foglyai nagyobb részét agyonlöveté ’s csupán Muellában 26at végeztété ki. Miután e’ hír Saragossába érkezék, az egész lakosság utczákra tódult, boszut kiáltozva a’ kegyetlen ellenségre, ’s egyszersmind a’ várkapuk megnyittatását sürgeté , hogy a’ carlosi foglyokat méltányos visszatorlásul kardra hányhassa. San Miguel tábornok megijedvén e’ fenyegető jelektől, azonnal juntát szerkeszte több tisztből, ’s megegyeztük után czélszerű rendszabályokhoz nyúlt a’népizgás lecsöndesitésire. Először is több embert elfogata, kik carlospártiakkal czimboráskodás gyanújában valónak; azután pedig töltött fegyverrel hadi rendbe állíttató a’ katonaságot. A’ nép azonban folyvást zajlott, ’s mind ezt csak mulékony rendszabálynak nevezd, erősen hívén , hogy az elfogott carlosiak rövid idő múlva ismét szabadon fognak bocsáttatni. A’ zavar növekedék, ’s a’ nemzetőrség fegyverben járó végig az utczákat, számos csöndzavarót fogván el a’ nép közül. E’ pillanatban rögtön azon váratlan hir érkezék, miszerint a’ carlosiak Negri tábornok parancsi alatt Jalont már fölégeték ’s már Alagon kapui előtt kezdének mutatkozni, egészen Saragossa közelében. E’ hir villámgyorsan hatott a’ zavargókra; mindenki csak a’ közös ellenség kiirtatásá ■ ról gondolkozik, ’s a’ zendület, mintegy varázspalozai csapás által, egyszerre megszűnt félelmesen üvöltözni az utczákon. A’ volt algíri segédcsapat tisztei szép buzgalmat tüntetének ki ez alkalomkor, ’s az alkotmányos kormány hálával tartozik nekik. Odikén nem valónak ugyan még tökéletesen megnyugtatva az elmék; de a’ nemzetőrség már lerakó fegyvereit, a’ Tiép nem ostromló többé az erősséget, ’s a’madridi posta a’ rendelt időre megérkezik, nyilványos tanúsításául azon örvendetes eseménynek , miszerint a’ közlekedés akadályi a’ főváros és Saragossa közt újra megszűnvék, mi annál örvendetesb, mivel eddig jobbadán a’ kölcsönös bizonytalanság okozá a’ veszélyes zavart ’s abból származott általányos elégületlenséget. — ( Munagorri fölszólitása. Harcztéri mozgalmak. ) Jose Antonio Munagorri Sarebus sept. 26 án következő felszólitást intéze a’ néphez: „Társai a’ béke és szabaditékok ügyének! Zászlóm alatt egyesüléstek óta öröm uralkodik szivemben, mivel tetteitek legjobb kezességül szolgálnak azért, mit azon tartományok lakosi tőletek várnak, mellyben nem sokára zászlóinkat lobogtatni fogjuk. Mi a’ békét kiáltottuk ki. Magunk viseletének tehát egyetértés és a’ tulajdon legpontosb tisztelése legyen vezérszempontja; mi fizetni fogunk minden szállitványért, adót nem követelendünk, ’s a’ lakosságnak lehetőségig kevéssé fogunk terhére esni, és minden embernek , legyen az carlosi vagy cristinoi, minden tekintet nélkül politikai véleménykülönségre, baráti kezet nyújtani. Illy bánásmód méltánylást szerzend böcsületes szándékaiknak. Ebből mindenki láthatni fogja, mennyire különböznek elveink a’ két harczoló fél gondolkozás módjától, ’s tapasztalhatni, miszerint fegyveres kézzel fölléptünk nem hadviselés hanem inkábbcsak önvédelmünk végett történik ; ’s ezáltal végre minden szivet megnyerendünk ’s azokkal az ügyünk győzelmére megkivántató segédeszközök önként hozzánk fognak hajlani. Bajtársak ! Uj korszak nyílik mostan előttünk, ’s mi vagyunk rendelve annak megalapítására. Egész Spanyolország, különösen pedig Navarra ’s a’ bask tartományok megunák már a’ hosszas szenvedést. Mi ott élénk rokonszenvre találandunk ügyünk iránt; rokonink tüzes vágyra gyúrva várják oda érkezésünket, hogy sorainkba léphessenek. Azon nemes önérzet vezérelte lépésinket párosulva az érzelmek azon böcsületességével, mellyre a’ baskok mindig olly büszkék valának. Bizonyítsuk meg az egész világ előtt, hogy valamint akkor szilárd és önálló lelkületűnk, midőn a’csatarivalgást harsogtatjuk, úgy szinte akkor is az, midőn a’ béke és szabaditékok ügye forog kérdésben, ’s azok isméti visszaszerzése. Kedves bajtársak! ti ezentúl is úgy fogjátok magatokat viselni, mint eddig. Én részemről mindennel el vagyok látva, hogy minden egyesnek rangja szerint fizethessem legpontosabban zsoldját, ’s azért az országot sanyarni kénytelen nem vagyok, számolok eziránt leghathatósb segélyre és együttmunkálásra valamennyi bank nagylelkűsége részirül. Röviden : biztatok bennem, én mindnyájatok jólétéről gondoskodni fogok. Mostantól már többé nem létezik eltántorulásra az életökbe szabott pályáról, ha azonban valaki közűletek eltávoznék attól, mit gondolni sem akarok , úgy azon fájdalmas Szükségbe látandom magamat helyeztetve, hogy a’ hirtelent olly szigorúan büntessem, mikép ügyünk szentsége ’s fontossága parancsolják.“ — Ocob. Skán a’ trónkövetelő még mindig Elorioban vesztegle. Octoblökére zászló nélkül néhány hajó jelent meg a’ st. Jean de luzi kikötőben és 2 ezer puskát, 20 hordó lőport és 18 álgyat rakott szárazra Munagorri számára. Espartero 15 ezer emberrel megindult Via felé Marotonak Ebro folyamon átmenését gátlandó. Leonel Conde parancsot kapott Tafallában és Puenta-la-Reynában a’ harezosak összegyűjtésére; e’ szerint tehát három nap alatt legalább 28 ezer ember álland csatakészen Estella közelében. E’ mozgalom párosulva Munagorri fölszólitásával, valamennyire ismét föllelkesité a’ lakosságot, ’s a’jelen pillanat igen kedvezőnek látszik csatára, mellytől Espartero nem mutat idegenkedést. — Anglia. (Radical mozgalmak. Kereskedési szerződés.) Dublini lapok egy nyilványos gyűlés leírásával telvek, mellyet Galway grófságban ad. Bikán Ballinaslee közelében a’földbirtokosak tartanak, kérelemnyujtás végett a’ legközelebb parliamenthez a’ tized tökéletes eltörlesztése iránt. Határzatik lényegesen következőkből állottak: „Az utóbbi parliament ülésben elfogadott tizedtörvény igen haszontalan és semmi tekintetben ki nem elégítő próba e’ kérdés eldöntésire. Szükség, mikép ezen annyira ellenséges rendszabály Izlandra nézve azonnal tettleg szüntessék meg. Mi, valamint az egész izlandi nép, határtalan bizalmathelyzünk O’ Connell Dánielben, ’s legnagyobb örömmel hallottuk, hogy a’ tapasztalt munkássága ’s értelmességü férfi el van határozva azon ferde rendszabály megváltoztatása mellett küzdeni. Egyszersmind köszönjük neki az eddigi kormány iránti pártolását , mivel ez által a’ toryknak ismét poletra jut hatását gátoló. — ,,E’ szerint tehát, mond a’ Sun, O’Connell jóslata csakugyan teljesült,’s a’ tized elleni izgatás az apró bérlőkről a’ földesurakra ment.“ Ugyanazon lapok túlságosan duzzadozó iratot foglalnak magukban Birminghamből az izlandi néphez, mellyben ez utóbbi hathatósan föl van szólítva O’ Connellnek, a’„haza atyjának’s Izland erkölcsi alkotójának“ pártolására, bizonyos Steele Tamástól, ki így irá magát levele alá ,, 11 év óta O Connell oldalánál fő megnyugtatója az izlandi népnek.“ Ebből azt következtet ( ÍMS )