Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-10-27 / 86. szám

­ - - 26kán kezdendő közgyűléséhez nyújthatják be „szükséges bizonyítványokkal ellátott folyamodásikat. — Szankisz Csenkesz Brassóban i. é. május 27k én elhunyt moldvai kereskedő ’s utazó családja a’ brassói szegénység közt min­den valláskülönség nélkül lisztet osztatott ki, a’ g. n. e. szentegyházat gaz­dagon megajándékozá, a’ kath. diák iskolát pedig egy Eszterházy hg féle 100­0 sor? értékű sorsszámmal örvendeztető meg, melly kedvező­ esetben, jövő dec. lékén 50 ezer égő forintot is nyerhet. — Od­­­ókén N.Szebenben eg­y kicsapongó székely-udvarhelyi férfi, ki sorsjátékra’s kártyára több ezer forintot elpazérla, rögtön akarván fáradság nélkül meggazdagulni, ’s az igy eltékozlott pénzt, mind kölcsön szedés­öl, végre az igazság kezeibe juta; ocsmány életét azonban sajátkezüleg szakasztá félben, mellén két halálos sebet ejtvén borgyilkával. (Érd. Hp.) — Kolozsvár att oct. 14kén esti 6 és 7 óra közt, egy ifjú asztalos legény a’ minoriták sz. egyháza tornyá­ból kiszállván, az épület-tető párkányzatán körül járt, de onnan az utczá­­ra leesvén halva találtatott. Sokan e’ szerencsétlen esetet álomkórság követ­kezményének, mások fogadásból esett történetnek állítják. — B­úgy­est faluban (Záraiul megyében) ed­­­őkén egy jobbágy gazda dolog tehető csalá­dostul házától mezei munkára menvén, két kisebb fiait otthon hagyta’s ezek­kel egy nagyocska leányát; ennek a’ szomszédban dolga lévén rövid időre oda ment, mialatt a’ két fiú, egyik négy, a’ másik hat esztendős, a’ háztól eltávozott ’s többé elő sem került. A’ szülők estve haza érkezvén , mindjárt azok fölkeresésére indultak, az apa egész éjszaka kereste a’ mezőn , erdők között, a’ patakok mellett ’s másnap a’szomszéd helységekben, de rajok nem akadhatott. Már a’ kereséssel is felhagytak, nem tudván tovább hol és merre keressék? azonban harmadnap estvefelé a’ kondások a’ falutól?nem messze, a’ mezőn egy patakacsa mellett az egyiknek holt és összemarczanglott testére találtak, ezt a’ szülőknek hírül adván, a’ megszomorodott apa negyednap reggel kiment szerencsétlen fia holt testének általvételére, midőn azt annyi­ra szétszaggatva ’s részeit szerteszórva találta, hogy még azt sem tudta meghatározni, mellyik fiának legyenek tetemei ? Ezeket nagy fájdalom közt maga egyedül gyűjtögette össze , (a’ jelen volt néhány falusi segedelmére lenni nem akarván) sirt ásott helyben ’s eltemette. A’másik elveszett fiúnak nyomába még nem akadtak. E’ szomorú eset tanúság arra, hogy kisded ’s magokkal tehetetlen gyermekeket, sehol, de kivált erdős ’s vülgyes helyek szomszédságában magokra hagyni nem tanácsos.­—V­erespatako­n(Erdély­­ben) egészségvédő mértékletességi egyesület kezdvén alapulni, melly kivált a’ pálinka-ital káros elhatalmazásának törekszik némi gátot vetni — egy 8 és egy 6 éves pár gyermek, kiknek atyjok a’ rendetlen pálinkaitallal máris házi jóllétüket igen megrongálta, meghallván annak hírét, elm­enének az egye­sület elnökéhez, ’s jelenték az érintett társaságba állani készségüket, ’s be­­vézetésért rimánykodának, mellyre midőn az elnök azon ellenvetést tenné, hogy nem fogják a’ pálinkaitaltóli megóvást tökélyre vinni, újra erősen álla­­tok fogadásuk melletti állhatatosságukat, mellyre be is vétetének; ez meg­történvén , másnap atyjok előbbi szokása szerint kínálván a’ gyermekeket pá­linkával , inni teljességgel nem akarának, ’s midőn, a’ talán még a’ tegnapi mámortól szédelgő atya, nehogy gyermeke valahogy jobb találjon lenni mint ő, kénytetné nagyobb fiát pálinkaitalra, ez az erővel kezibe nyomott üveget úgy üté pálinkástul a’ földhöz,hogy szilokbaromlék ’s a’ pálinkát helyette a’ház földe ivá meg. A farka sok gyermek­e’ való történetből tanulná meg a’szülők helytelen pa­­rancsit meg nem fogadni!“ — Hegyaljáról a’már elkezdett szüret felöl jövő tu­dósítások jobb sikert reményh­etnek, mint minő különben várható volt. Sok be­folyással lehettek erre az utóbbi száraz meleg idők , azonban a’ bor meny­­nyiségénél alkalmasint megfognak tetszeni a’májusi fagy nyomai. — Alföld­iéül nem igen jőnek ugyan még az idei bortermés felöl tudósítások , de re­­ménylhető, hogy kedvetlenek nem lesznek.—Debreczenben a’ múlt sz. Mihály­­napi vásár sikerét mutathatja körülbelül a’következő folyóár: hízott ökör párja 300—320 v.fr., elsőrendű jármos-ököré 260—280,középszerűé 225 — 250,va­lamivel alábbvalóé 175-200; hízott sertés párja mintegy 11 ló mázsásé 30—37 fr., két esztendős maglóé 40—42 fr., esztendős malaczé 24—28 fr., süldőé 20 — 24 fr., birka párja 12 fr. 30 kr.—20 fr., raczkáé 1 —14 fr., ökörbőr párja 27 fr. 30 kr. — 30 fr., tehénbőré 23—25 fr., lóbőré 2 fr. 30 kr.—3 fr. , szalonna mázsája 30—40 fr., hájé 50 fr., juhsajté 16—18 fr., fagygyúé 35 fr., olvasztott faggyúé 42—45 fr., mézé 33—35 fr., kenderé 28 — 30 fr., lené 60 — 70 fr., lószőré 75 —80 fr., rongyé 5—30 fr.,­­osztatlan tollé 50—130 fr., fosztotté 150— 180 fr., hamuzsiré 20 fr., fimsóé 13 fr., neme­sitett gyapjúé 120—200 fr., raczkáé 28 — 35 fr., montliszté 1­3 fr., sárga vi­aszé 180 fr., sáfrányé 25 fr., egy véka széksó 1 fr.— 1 fr. 30 kr., lenmag vékája 3 fr. , kendermagé 1 fr. II kr., repetéé fr. A’ Jelenkor 85dik számában Schodelné asszonyt illető vád őt legkissebb részben sem érdekelheti, minthogy Rosina szerepe Schodelné asszonynak sem az igazgatóság, sem a’ rendezőség által adva soha sem volt, ’s ezen egész dologról, valamint az igazgatóság, úgy ő maga is legkevesebbet sem tudván, a’folyó hó 19ki czédulába annak neve csupán ’s egyenesen csak a’ czédulairónak tévedéséből csúszott be. Mit az igazságnak hódolva ezennel hivatalosan nyilványítni köteleseknek tartjuk magunkat. Testen oct. 26 dikán 1838. Komlóssy Ferencz rendező, Balog színházi titoknok ss.kir. Spanyolország. (Posta-késés. Saragossa veszélyeztetve.) Azon körülmény , misze­­rint Parisba két nap alatt egyetlen levél sem érkezik Madridból, a’tőzsér­­csarnokban nagy izgásra szolgált alkalmuk Némellyek a’ posták e’ kima­radtát Cabrerának tulajdonítják, ki a’ saragossai utat elzárá , ’s a’ vito­rláit is járhatatlanná tévé. Az oct. 13-i Nouvelliste igy nyilatkozik e’tárgy­ról : „A’ közönséges posta, mellynek Spanyolországból tegnap ’s ma reg­gel kellett volna megérkeznie, kimaradt, ’s úgy azon hivatalos sürgöny is, mellyet a’ ministerség minden szombaton különös gyors hírnök által szo­kott kapni. Oloroni levelek azon hirt rebesgeték, miszerint Cabrera Cas­­pe mellett átmenvén Ebro folyamon, egészen a’ Pyrenaeekre vezető or­szágútig nyomult volna Felső-Arragoniában,’s ez okozza a’ posták kimaradá­sát.“ A’ Gazette de France ellenben inkább azon körülményben akarja lát­ni a’ posták fölakadását, hogy Madridban vagy Saragossában zendülési mozgalmakat gyárt történteknek, mivel Pardinas vesztesége óta mind a’ két városban nyugtalanság jelei kezdenek mutatkozni. — Saragossal od­, aki hírek szerint od­. okán meglehetős számú carlosi csapat Muellaig nyo­mult. Mint mond­ák, Cabrera legszörnyűbb kegyetlenségeket követ el; foglyai nagyobb részét agyonlöveté ’s csupán Muellában 26at végeztété ki. Miután e’ hír Saragossába érkezék, az egész lakosság utczákra tódult, boszut kiáltozva a’ kegyetlen ellenségre, ’s egyszersmind a’ várkapuk megnyittatását sürgeté , hogy a’ carlosi foglyokat méltányos visszatorlásul kardra hányhassa. San Miguel tábornok megijedvén e’ fenyegető jelek­től, azonnal juntát szerkeszte több tisztből, ’s megegyeztük után czélsze­­rű rendszabályokhoz nyúlt a’népizgás lecsöndesitésire. Először is több em­bert elfogata, kik carlospártiakkal czimboráskodás gyanújában valónak; azután pedig töltött fegyverrel hadi rendbe állíttató a’ katonaságot. A’ nép azonban folyvást zajlott, ’s mind ezt csak mulékony rendszabálynak ne­vezd, erősen hívén , hogy az elfogott carlosiak rövid idő múlva ismét sza­badon fognak bocsáttatni. A’ zavar növekedék, ’s a’ nemzetőrség fegy­verben járó végig az utczákat, számos csöndzavarót fogván el a’ nép kö­zül. E’ pillanatban rögtön azon váratlan hir érkezék, miszerint a’ carlo­siak Negri tábornok parancsi alatt Jalont már fölégeték ’s már Alagon ka­pui előtt kezdének mutatkozni, egészen Saragossa közelében. E’ hir villám­gyorsan hatott a’ zavargókra; mindenki csak a’ közös ellenség kiirtatásá ■ ról gondolkozik, ’s a’ zendület, mintegy varázspalozai csapás által, egy­szerre megszűnt félelmesen üvöltözni az utczákon. A’ volt algíri segéd­csapat tisztei szép buzgalmat tüntetének ki ez alkalomkor, ’s az alkotmá­nyos kormány hálával tartozik nekik. Od­­­ikén nem valónak ugyan még tökéletesen megnyugtatva az elmék; de a’ nemzetőrség már lerakó fegy­vereit, a’ Tiép nem ostromló többé az erősséget, ’s a’madridi posta a’ rendelt időre megérkezik, nyilványos tanúsításául azon örvendetes ese­ménynek , miszerint a’ közlekedés akadályi a’ főváros és Saragossa közt újra megszű­nvék, mi annál örvendetesb, mivel eddig jobbadán a’ kölcsönös bizonytalanság okozá a’ veszélyes zavart ’s abból származott általányos elégületlenséget. — ( Munagorri fölszólitása. Harcztéri mozgalmak. ) Jose Antonio Mu­­nagorri Sarebus sept. 26 án következő felszólitást intéze a’ néphez: „Tár­sai a’ béke és szabaditékok ügyének! Zászlóm alatt egyesü­léstek óta öröm uralkodik szivemben, mivel tetteitek legjobb kezességül szolgálnak azért, mit azon tartományok lakosi tőletek várnak, mellyben nem sokára zászlóin­kat lobogtatni fogjuk. Mi a’ békét kiáltottuk ki. Magunk viseletének tehát egyetértés és a’ tulajdon legpontosb tisztelése legyen vezérszempontja; mi fizetni fogunk minden szállitványért, adót nem követelendünk, ’s a’ lakosságnak lehetőségig kevéssé fogunk terhére esni, és minden ember­nek , legyen az carlosi vagy cristinoi, minden tekintet nélkül politikai vé­­leménykülönségre, baráti kezet nyújtani. Illy bánásmód méltánylást szer­­zend böcsületes szándékaiknak. Ebből mindenki láthatni fogja, mennyire különböznek elveink a’ két harczoló fél gondolkozás­ módjától, ’s tapasz­talhatni, miszerint fegyveres kézzel fölléptünk nem hadviselés hanem inkább­­csak önvédelmünk végett történik ; ’s ezáltal végre minden szivet megnye­­rendünk ’s azokkal az ügyünk győzelmére megkivántató segédeszközök önként hozzánk fognak hajlani. Baj­társak ! Uj korszak nyílik mostan előttünk, ’s mi vagyunk rendelve annak megalapítására. Egész Spanyol­­ország, különösen pedig Navarra ’s a’ bask tartományok megunák már a’ hosszas szenvedést. Mi ott élénk rokonszenvre találandunk ügyünk iránt; rokonink tüzes vágyra gyúrva várják oda érkezésünket, hogy sorainkba lép­hessenek. Azon nemes önérzet vezérelte lépésinket párosulva az érzelmek azon böcsületességével, mellyre a’ baskok mindig olly büszkék valának. Bizonyítsuk meg az egész világ előtt, hogy valamint akkor szilárd és ön­­álló lelkületűnk, midőn a’csatarivalgást harsogtatjuk, úgy szinte akkor is az, midőn a’ béke és szabaditékok ügye forog kérdésben, ’s azok isméti visszaszerzése. Kedves bajtársak! ti ezentúl is úgy fogjátok magatokat vi­selni, mint eddig. Én részemről mindennel el vagyok látva, hogy minden egyesnek rangja szerint fizethessem legpontosabban zsoldját, ’s azért az országot sanyarni kénytelen nem vagyok, számolok eziránt leghathatósb segélyre és együttmunkálásra valamennyi bank nagylelkűsége részirül. Rö­viden : biztatok bennem, én mindnyájatok jólétéről gondoskodni fogok. Mos­tantól már többé nem létez­ik eltántorulásra az életökbe szabott pályáról, ha azonban valaki közű­letek eltávoznék attól, mit gondolni sem akarok , úgy azon fájdalmas Szükségbe látandom magamat helyeztetve, hogy a’ hirtelent olly szigorúan büntessem, mikép ügyünk szentsége ’s fontossága pa­rancsolják.“ — Oc­ob. Skán a’ trónkövetelő még mindig Elori­­oban vesz­­tegle. Octob­­lökére zászló nélkül néhány hajó jelent meg a’ st. Jean de luzi kikötőben és 2 ezer puskát, 20 hordó lőport és 18 álgyat rakott szá­razra Munagorri számára. Espartero 15 ezer emberrel megindult Via felé Marotonak Ebro folyamon átmenését gátlandó. Leon­el Conde parancsot kapott Tafallában és Puenta-la-Reynában a’ harezosak összegyűjtésére; e’ szerint tehát három nap alatt legalább 28 ezer ember álland csataké­szen Estella közelében. E’ mozgalom párosulva Munagorri fölszólitásával, valamennyire ismét föllelkesité a’ lakosságot, ’s a’jelen pillanat igen ked­vezőnek látszik csatára, melly­től Espartero nem mutat idegenkedést. — Anglia. (Radical mozgalmak. Kereskedési szerződés.) Dublini lapok egy nyilványos gyűlés leírásával telvek, mellyet Galway grófságban ad­. Bikán Ballinaslee közelében a’földbirtokosak tartanak, kérelemnyujtás végett a’ legközelebb parliamenthez a’ tized tökéletes eltörlesztése iránt. Határ­­zatik lényegesen következőkből állottak: „Az utóbbi parliament ülésben elfogadott tizedtörvény igen haszontalan és semmi tekintetben ki nem elé­gítő próba e’ kérdés eld­öntésire. Szükség, mikép ezen annyira ellenséges rendszabály Izlandra nézve azonnal tettleg szüntessék meg. Mi, valamint az egész izlandi nép, határtalan bizalmat­­helyzünk O’ Connell Dánielben, ’s legnagyobb örömmel hallottuk, hogy a’ tapasztalt munkássága ’s értel­­mességü férfi el van határozva azon ferde rendszabály megváltoztatása mellett küzdeni. Egyszersmind köszönjük neki az eddigi kormány iránti párto­lását , mivel ez által a’ toryknak ismét poletra jut hatását gátoló. — ,,E’ szerint tehát, mond a’ Sun, O’Connell jóslata csakugyan teljesült,’s a’ tized elleni izgatás az apró bérlőkről a’ földesurakra ment.“ Ugyanazon lapok túlságosan duzzadozó iratot foglalnak magukban Birminghamből az izlandi néphez, mellyben ez utóbbi hathatósan föl van szólítva O’ Connell­­nek, a’„haza atyjának’s Izland erkölcsi alkotójának“ pártolására, bi­zonyos Steele Tamástól, ki így irá magát levele alá ,, 11 év óta O Con­nell oldalánál fő megnyugtatója az izlandi népnek.“ Ebből azt következtet­ ( ÍMS )

Next