Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-11-07 / 89. szám

­ ( 355 )­­Lajos Esztergom fa­megyei ujdonnan szentelt pap első­ miséje közben ma­gyar egyházi beszédet monda e’ sz. Írási tárgy fölött: „A’ jól forgolódó egyházi szolgák kettős tisztelettel böcsü­ltessenek “ ’s kinyomatván azt 6 pgo­­rral áruba bocsátá az árvíz által károsult esztergomiak fölsegélé­­sire. Ez egyházi beszéd mind jeles tartalmára, mind jó ’s hasznos czél­­jára nézve köz méltányt érdemel. KÜLÖNFÉLE, ud­. fogytán Lembergben a’ termesztmények ára követ­kező arányban mutatkozott: egy hordó fagygyu 21 fr., vaj 18 fr., viasz 84 fr., sonkolyos méz 15 —16 fr., gerebenzett kender 15 —16 fr., ken­dermagolaj 11 — 11 fr. ’s 30 kr., repczeolaj 12 fr., szalma-hamu­­zsír 6 fr. 45 kr. — 7 fr., fa-hamuzsír 8 — 8 fr. 30 kr., komló 27 fr. 30 kr. — Olmützben oct. 17dikén 2313 darab szarvasmarha volt héti vá­sáron, melly mennyiségből csak 1090 d. ökör kelt el a’vásártéren, mert a’többit mind előre kéz alatt összevásárlák. Egy két falka mindazáltal szer­fölötti drágaság miatt nem talált vevőre, tulajdonosik azon reménytől ve­zéreltetve , hogy Bécsben most nagyobb az ökrök becse, azonnal oda hajtaták a’ megmaradt nyájakat. A' legdrágább ökrök párja 375 váltó fr. kelt. Oct. fogytáig még legalább 2 ezer d. ökör megérkezését várák, mi­vel később el leendnek zárva a’határszélek’s minden falka 14 napig vesz­­tegleni leend kénytelen. — Budissinból az oct. 16 — 17ki őszi gyapjuvá­­sárról ezt írják : „Összesen mintegy 3008 Stein mindenféle fajú gyapjú volt e’ vásáron ’s közte a’ legnagyobb rész finom egynyiretű­, szász gyap­­ju. E’ mennyiségből csak igen kevés maradt eladatlanul. Az e’ vásárra ho­zott összes mennyiség ezer Steinnál kevesebb ugyan a’ tavalyi ugyanez időbelihez képest; de ezt csupán azon körülménynek kell tulajdonítani, hogy a’tavaszi vásáron az egész beszállított mennyiség elkelt. Vevő annyi volt, hogy az egész mennyiséget két nap alatt összevásárlák, noha há­rom tallérral volt az ár magasb a’ tavaszinál. — Károlyvároson oct. 14—• 15kén olly nagy volt a’ hó, hogy a’ gyümölcsfákat meglepte hó azokat súlyával összetörte.­S ezen szapora hó egész Fiumén’s Istvián, elterjedt a’ Gyula havasokon pedig háromlábnyi magasságú vala. Spanyolország. (A’ királyné szemlét tart. Valgornera lemondani készül.) Oct. 171kén szemlét tartott a’ királyné Narvaez tábornok a’ fővárosban levő sergei fö­lött, mellyek rendeltetésérül azonban még most sem tudhatni bizonyost.— A’ belminister, Valgornera marg , nem akar többé megmaradni hivatalá­ban , noha mindenkép visszatartóztatni törekszik őt a’ ministerelnök, ki legnagyobb zavarba jőne helye betöltése végett, mivel már nem óhajt sen­ki tagja lenni olly ministerségnek, melly mindenről felelős és nem tehet semmit. Az ellenzendületi párt Madridban annyira rettegteti a’ királynét ’s kormányát, hogy Fal­area, Cleonard ’s b. Meer tábornokokat hiva­talaikról lemondásra szóliták föl, attól tartván , miszerint a’ nevezett párt különben valamelly erőszakos lépés által viendi véghez eltávolittatásukat, mi még nagyobb mértékben fogná csökkenteni a’ kormány­hatalom tekintetét. (Carlosi csel. A’ pénzügyminister nyilatkozata.) Beira hgnő spanyol földre jutását következő csellel mozditak elő a’ carlosiak. Bayonneban két év óta egy spanyol hölgy tartózkodók, kinek vonalai némileg hason­lítanak a’ hgnőéihez. E’ körülményt használva a’ kérdéses hölgy este ti­tok fátyola alatt elhagyó lakását ’s néhány lovag kíséretében Cambo felé utazott; előbb azonban kéz alatt tudtául adaték a’ rendőrségnek, hogy a’ hgnő most készül spanyol földre szökni. Két fegyverzett osztály azonnal útnak indult, ’s utól éré az ál­lgnőt, ki szerencsés színi hatással játszó a’ megijedtnek ’s zavarodottnak szerepét, mert a’ rendőrök csakugyan örömteljesen kisérék őt Bayonneba vissza, erősen hívén, hogy megfog­ták a’ lignót, ki azalatt egész kényelemmel Spanyolországba suhant. — A’ Gazeta de Madrid oct. 15iki száma hosszú jelentést foglal magában a’ pénzü­gyministertül, a' kormányzó királynéhoz. E’ jelentés igen komor, d­e mindenek szerint, mik egyéb hiteles forrásokbul köztudomásuak, való szik­ekkel festi a’ kormány azon kétes állapotját, mellyben pénzügyi te­kintetből sinylik. A’ minister ugyanis tetemes hiányt említ, ’s megvallja, mikép azt csupán rendkívüli eszközökkel pótolhatni. Végzetül indítványt tesz rendkívüli forrásokra ügyelő választmány­ kinevezésre, melly e’ fon­tos tárgy fölött fogna tanácskozni. A’ kormányzó királyné azonnal telje­sítő ministere illy czelszerünek látszó kivánatát, ’s az említett választmányt életbe léptetvén , elnökéül Fio Pita Fizarrot nevezé ki.­­ (Az angol követ Madridban, Espartero elbocsáttatását sürgeti.) Vil­­liers György, a’ madridi angol követ, oct. 17 ikén hagyó el Parist éjjel ’s 15ikén reggel már Madridba érkezék, ’s igy ez utat rendkívüli gyorsa­sággal haladó keresztül, annyival is inkább, minthogy Pauban 24 óráig mulatott, hol Soulthernnel sokáig beszélgete. Ez utóbbi ott maradt ugyan, de roncsolt egészségi állapotja mellett hihetőleg nem sokára kénytelen le­end Parisba utazni ’s ügyes orvosok kezére bizni magát. — Espartero újra, ’s ezúttal határzottan , sürgeti elbocsáttatását az éjszaki hadsereg­től s mivel testi bajai miatt nem képes többé megfelelni annyira fontos fővezéri kötelességinek. A’ ministerség, melly mindig olly ügyesen tudja választani embereit, Cadizba fordult most Cordova tábornokhoz, azon ké­relemmel : nem méltóztatnék-e elfogadni az éjszaki sereg fölötti fővezérsé­­get! Mivel azonban e’ vezér igen jól tudja, minő érzelmeket táplál iránta keblében a’ hadsereg, alkalmasint nem igen lesz kedve új repkényt sze­rezni magának a’ félsziget éjszaki részeiben. Talán Narvaez tábornokhoz fordulandnak a’ ministerek, ha Cordovától csakugyan kosarat kapnak. Alaix a’ hadministerséget bajosan fogja elfogadni, ’s Frias­ig egyenesen oda nyilatkozók,mikép ő csupán azért kinálá meg Alaixt azzal, mivel tudta, hogy elutasítandja magától ajánlatát Alaix. Már a’ kabinetben is megha­­sonlás jelei kezdenek mutatkozni, csupán azért, mivel a’ föllengősdiek olly módon nyilatkozának, mintha a’ belminister, Valgomnera, titkon az ő pártjokhoz szítana. Cabrera oct. 1 mikén Hijarban tartózkodók, honnan Cantaviejába ’s Moren­ába akaró szállítani gazdag zsákmányit.­­ (A’ philippini szigeteket el akarják adni. Alaix elfogadja a’hadi tár­ozót. Espartero megmarad.) Angliából érkezett számos egyéb terven kí­vül azt is említik, miszerint spanyol, angol ’s franczia dús tőkepénzesek­ből társaságot szándék alakítani, mellynek a‘ spanyol kormány a’ philip­­pini szigeteket, mintegy 60 — 80 millió piasteren, el fogja adni. E’ tár­saság, ha csakugyan létesülne, az angol kormány fő felügyelese alatt fogna állani, ’s ellenében azon viszonyokba lépni, mellyek a’ keletindiai társaságra nézve fönállanak. A’ terv majd meséhez látszik közelíteni; de annyi minden esetre való , hogy vizsgálatával foglalatos jelenleg a’ kor­mány. — Alaix csakugyan elfogadó a’ hadministerséget, még pedig azon meglepő nyilatkozattal, hogy 3 —4 hét múlva a’ fővárosban leend.— Espartero visszavevő lemondását, miután meghalla, hogy helyét alkalma­sint az általa gyűlölt Narvaez fogná betölteni. — /I ii & I i a. (Fölvilágitások Durham leléptérül, ’s a’ ministerség súlyos helyzete.) A’ canadai hírek érkezte óta Brougham 1. folyvást czéllapul szolgál a’ leg­­hevesb megtámadásoknak valamennyi lapban, ’s mindeddig egy sem me­részle mellette védőleg fölszólalni. Egy illy korholó czikkét e’ szókkal zár­ja a’Globe: „Ha Durham 1.parliamentnyitáskor megjelenem­ a’felsőházi ülé­sen, Brougham 1. nem merészlend szemeibe tekinteni. Maguk a’ toryk is kárhozatot dörgnek e’ férfira; előbbi barátai megvetik és szánják őt. Minő menedék áll még nyitva előtte? Dicstelen visszavonultság , hol majd gondolkozhatik a’ múltakról ’s olly nevet hagyand maga után, mellyet érdemlett dicsőségfénye ragyoghatott volna körül,most ellenben csupán azon gondolattal hajland minden böcsületes ember említeni, hogy a’ böcsület út­ja legegyenesb, habár néha rögösebb is, ’s hogy az, ki boszu vagy pénz­vágy önző czélai elérése végett, arról kitér, megfosztja magát örök­re nemzete böcsülésétől.“ Hogy a’ gyarmatokat veszély fenyegeti, az már semmi kétséget nem szenved, ’s e’ mellett az ország belü­gyeinek sem igen örvendhetni. A’ lancashirei ’s yorkshirei dolgozó egyesületek lövésztársu­latokat alapítanak, mellyek naponkint öszszegyülnek, pénzt gyűjtenek ’s azon dijpuskákat vásárolnak azon tagjaik számára, kik nem birnak tulajdon fegyverrel ’s jó lövést tesznek. Russell e’ tett dologrul nem tuda semmit, valamint szinte hasonló izgatottságról Skótziában ’s név szerint Perthben sem, mig od­. közepe után végre egy magányos utazótól tudósittatok az iránt. Birminghamban nyíltan kérkednek a’ dolgozók, miszerint ők épen nem félnek a’ katonáktól, mivel olly erőművekkel birnak, mikből néhány perez alatt ezer golyót is röpithetni az ellenségre. Ez mindazáltal még keveset jelent. Lancashire ’s Yorkshire vidékin Caster és Stevens dulakodik; de fegyverre szólitásik kevés viszhangra falainak ,­s a’ középosztály, tőlük irtóztában inkább a’ most fönálló kormányhoz simul. Csak annyi bizonyos és valóban félelmes, hogy az alsóbb osztályok naponkint műveltebbek és nagyobb fe­nyítéket alkotnak maguk között, mi annál veszélyesb következményű le­het, mivel vezetőik rendkívül mérsékeltek, azon nagy hatalomhoz képest, mellyel minden pillanatban kifejthetnének. Izgassatok, izgassatok, izgas­satok, kiáltozta mindenütt O’Connell, O’ Connell, a’ ministerség védencze. A’ ministerség a’javító törvény idejében maga szólitá föl mellé a’ népet, hogy befolyását használhassa. A’ nép most ismét izgatva kel föl, de már nem többé a’ ministerség mellett. O’ Connell Irland látszatos személye­­sitése volt. Miglen Angliában politikai kalandorok kezében volt a’ nép, kik Whittle Harveyben elhulltak, Irland­ban bi­zonyos erköltsiség bélyegző az ingerültséget, melly nem hivatalt vagy pénzt vadászott, hanem csupán lélekismereti szabadságot ’s jogegyen­lőséget követelt. A’ szentegyházakban ’s oltár előtt kezdett egyesülni a’ nép , melly eddig pártokra volt szakadva ’s minden vásáron nyakát tőré egymásnak, ha csak szerét teheté. Midőn a’ katholikusok fölszabadittatása végett kezdék meg az izgatást, sz. egyházakban gyűlt össze a’ nép,­­ engesztelési esküvők minden ember egymásnak, ’s példák vannak följe­gyezve , hogy ősz fürtű aggastyánok fiaik gyilkosainak nyújtanak bé­­külő baráti kezet, csakhogy a’ nagy ’s közös czél-érés csonkítást ne szen­vedjen magányos érzelmek miatt. E’ pillanattól számíthatni az izlandiak egyezségét ’s okos maguktartását. O’ Connell kitért az egyenes útból, ’s elidegenité a’ népet, melly most egyedül áll ’s csupán lelki vezérei befolyá­sának enged. A’ nép elválást kíván Angliától, vagy olly rendszabályok megadatását, miket megadni a’ministerség nem képes, mivel ez által ha­lálos döfést ejtene a’ protestáns egyházon Izlandban. Az időzgetés idejének vége, O’ Connell segítsége már többé nem használhat; ő a’ főnökséget elvesztő, ’s egyes magányos emberré lön, ki ügyességgel bír ugyan , de azt ezentúl nem mint ura, hanem mint szolgája Izlandnak fogja csak hasz­nálhatni. Tory ministerség most fönállhatna ugyan, ha csupán Anglia sorsa fo­rogna kérdésben, de Izlandban ez múlhatlanul nyílt zendülést fogna tá­­masztani. Melbourne ’s Russell, mint mondják, egyezkedni kezdenek a’ torykkal, ez magában jó, de ha igaz, tehát végkép elriasztandja a’ radica­­lokat Ward ’s Hawes vezérlete alatt, kik mindenkor a’ ministerség mel­lett szavazának, ’s ez radical ellenzést szülne az alsóházban , melly a’ kö­zéposztályra tüszint elhatárzó hatást gyakorolna. Canadából egy első mi­nister jő, alulról a’ nép kezd hatni, a’ parliamentben pedig összeszoritó közép készűl alakulni. ’S mind­ez Melbourne ingatag ministerségét terheli. Valóban elkerü­lhetlennek látszik már a’ háború, ’s most azon hir kezd szerte szárnyalni, hogy a’ ministerség háborúról gondolkozik Russziával, mit még a’ Times is ismétel. (A’ londoni polgárság gyűlése. „Liverpool44 új gőzös.) Od­. Ildikán nyilványos gyűlést tartanak a’ londoni polgárok, a’ városi testület­ ható­­ságjavitása fölött tanácskozás végett, mivel ez nem foglaltatik az angol általán­os hatóságjavító törvényben. Honnan az elnök érdekes adatokat közlt az abban uralkodó visszaélésekről, és többi közt említi,­ hogy míg az ország 12 legfőbb tisztviselője összesen csak 45,480 font sterlinget húz évdíjul, a­ city ugyan 12 főbb tisztviselője 54,830 font sterlinget kap

Next