Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-11-07 / 89. szám

évenkint. Innen származik aztán, hogy a’ city egész roppant jövedelmet utolsó pennyig elnyelik a’ költségek. — „Liverpool“ gyönyörű uj gőzös vot. 20kán indult el először Liverpooliad Ujyorkba, ezentúl rendes össze­köttetésben tartandó egymással e’ két várost. E’ gőzös nagysága mellett alig látható törpék gyanánt enyésznek el az eddig épitettek, ’s gyorsasága még a’ Great Westernét is fölülmulandja. 54 utas volt rajta, ’s köztük Van Buren fia és Arthur Lenox, ki od­.­lokán érkezik Great Western gőzösen Bristolba Durham lemondásával, fontos hivatalos kormány-sürgö­nyöket visz most magával, mikben, mint a’ Globe tudni akarja, rimány­­kodva kérik Durhamot a’ ministerek, hivatala folytatásáért. Reményük, miszerint e’ sürgönyök vagy még Quebecben, vagy pedig legalább Ujyork­­ban találandják Durhamot, ’s így „Liverpool“ gyorsaságához e’ pilla­natban igen fontos politikai következmények csatoltatvák. — (Ministeri vélemények Durhamról. Uj torzképek. A’ török szerző­dés.) Különös figyelmet támaszt a legközelebb Spencer gr. (Althorp lord volt pénzügyminister) titkos tanácskozása Melbourne lorddal, melly után azonnal ő fölséginél udvarolt. A’ városban eleinte közönségesen hivék , miszerint Durham helyett Canadába menend ; utóbb azonban oda hajlott a’ többség véleménye, hogy Glenelg helyett a’gyarmatministerséget vál­­lalandja el. Spencer gr. ministerségbül kilépte óta folyvást jószágin tartóz­kodók, hol jobbatlán mezei gazdasággal’s állattenyésztéssel foglalkodott. A’ M. Chronicle azon megjegyzést teszi, hogy Durham a’ sokféle hit da­czára sem hagyá el még Quebecet ’s januárnál előbb semmi esetre nem térend vissza Londonba, ’s oda nyilatkozók Quebecben, hogy az egyesült szabad tartományokon fog keresztül utazni, ’s mindent elkövetni a’ két szomszéd birodalom közti baráti viszonyok megerősítése végett. A­ minis­­terség tagjai egyébiránt még mindig reményük, miszerint a’ királyné ké­relmére Durham végre mégis megmaradand hivatalába. — NI. R. úrtól torzképek jelentek meg Londonban. Az egyik kép jelenetet ábrázol d. Juan dalműből: Wellington herczeg szabályszerűtlen hosz­­szu arczczal lóháton ül mint kő­kormányzó, lova előtt Russell és O’ Connell mint Juan ’s Leporello állanak. A’ másik kép alatt e’szók olvashatók: „Anyai szeretet ’s elfajult gyermekek.“ O’ Connell, mint kotlós tyuk, szo­morúan kirreg 12 általa kiköltött apró kacsának, mellyek nevetséges moz­dulatokkal döczögnek a’ közel tóba. Valamennyi kacsa hű arezrajzát vi­seli valamellyik előbbkelő ministerségi tagnak. Russell már messze úszik a’ tóban a’ conservativ határok felé, ’s a’ többi is nyakra főre siet oda hagy­ni a’ gondos anyát, kivevén az egy Glenelg lordot, ki csak épen akkor búvik ki a’tojásból. — Az angol-török kereskedési szerződés, melly annyira közérdekűvé lett az utóbbi időben, így hangzik: 1) Valamennyi szabaditék, kedvezés és engedmény, melly az eddig fönállott szerződések­nél fogva gyakorlatilag birtokában volt Anglia hajóinak ’s alattvalóinak , ezentúl is fön fognak tartatni, mennyiben a’jelen új szerződés által mó­dosítást nem szenvednek. Ezentu­l pedig Anglia királynéjának alattvalói minden kedvezményben részesülendnek , mit a’ magas porta már eddig más nemzeteknek adott, vagy jövendőben adni fog. 2) A’ britt fölség alatt­valói ezentúl a’ török birodalom minden résziben minden kivétel nélkül bé­relhetni, vásárolhatni ’s kivihetni fogják a’ belföldi (török) nyers vagy kikészített termesztményeket, a’nélkül, hogy azért különös szabaditékért kellene folyamodniok , mert a’ török kormány önként megszüntetni nyi­latkozók minden egyedáruságot, melly a’földművelési termékeket’s egyéb a’ kormány kezelése alatt nem fekvő tárgyakat eddig terhelé. Hogy pedig e’ rendszabályt semmikép ne lehessen elkerülni vagy megszegni , arra kötelezi magát a’ porta, miszerint minden nyilványos tisztviselőnek legszo­­rosb felelőség alatt m­eghagyandja a’ fölü­gyelést, ha pedig angol alattvaló e’ tekintetben károsításról panaszkodhatnék , szigorú elégtételt ’s tökéle­tes kárpótlást kapand. 3) Az angol kereskedők ellenben kötelesek a’ bel­földi fogyasztásra szánt vásárlásoknál,mind vételnél mind eladásnál megfizetni a’divatozó adót, olly mértékarányban, minőben azt maguk a’ porta alatt­valói illy vételeknél vagy eladásoknál, az országos pénztárba fizetni tar­toznak. 4) Szabad akaratjára hagyatik minden angol kereskedőnek vagy megbízottjának azon árukat, miket az országból kiszállítani szándéko­zik, minden adófizetés nélkül oda vitethetni, honnan legezélszerű­bben véli a’tovább szállítást eszközölhetni, hol csupán a’ kivitel alkalmakor fog vámot fizetni. 5) Az angol hajók járása a’ Dardanellákban ’s fekete tengeren olly módon fog megengedtetni, hogy minden könnyebbségben részesüljenek, minden kár vagy rövidség nélkül. 6) A’ porta megenge­di, hogy e’ szerződés azonnal életbe lépjen a’ török birodalom minden ré­sziben, valamint az európai, ázsiai, afrikai és egyiptumi helytartóságok­ban is. 7) A’ porta késznek nyilatkozik minden más hatalomnak is meg­engedni a’ kereskedést birodalmában a’ jelen szerződés elvei értelmében. 8) Minden félreértés és idő vesztés elkerülése végett, mellyek azon keres­kedési czikkek k ármeghatározásánál, miket angol kereskedők a­ török birodalomba szállítanak, az Anglia ’s porta közt eddig divatozott szokás kö­vetkeztében gyakran támadnak , ’s ezentúl is könnyen támadhatnának, mindkét részről tiztiz évre biztosak fognak neveztetni, kik a’ vámjegyzé­kek szerkesztését viendik.“ — ( A’ kaffer - gyarmatok helyzete. A’ britt museum gyarapulta. ) A’ kafferekkeli háborútól darab idő óta rendkivül rettegnek a’ keleti gyarma­tosak; most azonban békereményt kezdenek táplálni. Az új kormányzó szilárd elhatárzottsága meglepő hatást gyakorló, mit kétségkül nem cse­kély mértékben emelt több benszülött törzsekkel váratlanul kötött baráti viszonya , mire a’ zavargó káderek épen nem valónak elkészülve. Ennek következtében a’ Gaika-kadérek azonnal megszüntetek rablásikat az angol gyarmatok minden részében, miket eddig olly kíméletlen kegyetlenség­gel zaklatának. Maimo főnök több bérlőt meglátogatott a­ gyarmatokban, mint mondó, az angol kormány valódi szándékinak kipuhatolása végett; az öreg köztiszteletű Eno főnök pedig több más főnök nevében Graham­­stonba jött, hogy szükség esetén alkudozás által elháríthasson minden részt a’ káderek földéről. Stockenstrom alkormányzó visszatérvén Angliába, he­lyét Slare ezredes foglalá el. — A’ britt museum nem rég igen fontos és ér­dekes nyereséghez juta. Burnes­tr ugyanis a’legbővebb hirlapgyűjteményt birá, melly valaha létezett. 700 kötetben ugyanis valamennyi hírlapot ma­gában foglaló ez 1­803tól 1818ig, ’s összesen ezer guineere volt becsü­l­­ve.A’ britt museum megvásárló e’ gyűjteményt ’s valamennyi azóta megje­lent lappal szaporító. Az egész gyűjtemény most 3 ezer kötetnél többre terjed. (Britt-india ellen hadkészületek.) Igen kedvetlenül hangzanak az in­diai posta által hozott legújabb hírek az angolok itteni birtokai állapotá­ról. A’ szomszéd hatalmak ugyanis kemény háborúra készülnek az angolok ellen ’s egyszerre három oldalról akarják őket haddal megtámadni, mig ez alatt más oldalról a’ gyarmat belsőjét is föllázitanák. Úgy látszik az ok egy részről régi gyülölség, más oldalról pedig alattomos izgatás oro­szok részéről, kik az angol birtok terjedését rég óta kancsal szemmel né­zik. A’fő ellenség Perzsia, mellynek legközelebb szövetségese Nepal és Cabul. Ez utóbbinak fejdelme Dost Mohammed mondják 125 ezer főnyi sereggel csap át a’perzsákhoz, mig a’ nepáli had, erőre mintegy 20 ezer főnyi, már tettleg nyomul elő az angol birtok széleihez. Ezek volnának fő szövetségesi Persiának, de számtalan még ezenkívül az apró fejdelem, és néptörzsök , melly nagyon is örömest fogja megragadni a’ kedvező al­kalmat, hogy az angolok adója’s gyűlölt főurasága alul fölszabadíthassa magát. Egyetlen hív szövetsége Angliának az oudei király , ki nem rég Angliában is megfordult, ki ezen zavargások közben első gyűjtvén önként hadat, az előnyomuló nepáliaknak útját szegte. Rundschit-Sing ’s a’birma­­mni birodalom még igen kétes viseletüek, de jóval hihetőbb, miszerint in­kább a’ támadók sergéhez fognak csatlakozni az esetben, ha a’ választást ki nem kerülhetik. Vannak tartományok, mellyek a’ had legelső hírére azonnal megtagadák mind a’ rendes adót, mind a’ függést a’ szomszéd angoloktul. Francziaország­. (Czukorügy.) A’ főkereskedési tanács oct. 23ikán gyűlést tartván, újabb flavrebű­l jött­­ gyarmati követek kihallgatása után, zárt ajtóknál ar­ról tanácskozók: czélszerű é a’ gyarmati czukorra szabott vám csök­kentése ? A’ jelenvoltak nagyobb része a’gyarmatok részére nyilatkozék; az iránt azonban igen különbözők valónak a’ vélemények, hogy kbr. pa­rancs vagy törvény által történjék e a’ csökkentés? Annyiban végre meg­egyezek a’ többség, mikép e’ tárgy ministeri felelőségbe ütközik, ’s azért vitatása kímélést kíván.Jelenleg Francziaország mintegy 110 mil. kilogramm czukrot fogyaszt el évenkint, a’ belföld ’s gyarmatok pedig összesen 140 milliót készitnek évenkint, ’s így 30 millió kilogramm évenkinti el­fogyasztásáról tartozik gondoskodni más utakon a’ kormány. A’ vámcsök­kentés azonnal segitend a’ bajon , mivel az olcsóbb czukrot vagyontalanab­bak is fogják használhatni. (Lalande Levanteba menend. Abdelkader Maskarában.) A’ Messager Toulonból oct. 20ikról azt irja: „Favorite hadihajó parancsot vitt Lalan­de ellen hajóvezérnek Toulonba visszatérésre, honnan alkalmasint a’ levan­­tei hajóhad parancsnoksága átvételére menend. Mult éjjel vete horgonyt az itteni kórház előtt „Trident“ sorhajó Lalande csapatjából; maga a’ ha­jóvezér még nem­ hagya el Tunist, mivel szükségesnek véli ott jelenlétét. A’ kapudan-basa oda érkeztétől már többé nem lelhetni ugyan, de a’ keres­kedés előmozdítása ’s Ah­med merényinek gátlása mégis tetemesb tengeri erő készen tartását kívánja. Holnap egy gőzös induland Algírba számos dolgozóval, kik alkalmazást vélnek kaphatni Afrikában. „Vantour“ gő­zös azon hirt hozó, miszerint Abdelkader Maskarába érkezék és fényes di­adal-ünnepélyt tarta, mellynél szokott egyszerűségét rendkívüli fénynyel váltá föl, hogy Tidzsini ellen kivitt győzelmét valóbbszinűvé tehesse. Utóbbi constantinei hírek szerint Valée tábornagy még folyvást az afrikai gyarmat azon résziben tartózkodók, ’s a’ kormányzati ’s katonai rende­zettel volt elfoglalva. Ben-Aissát, Constantine ismert védelmezőjét, a’Sto-­­ra vidéki kabylok főnökévé nevezé ki Valée, a’ saharai törzsököket pedig a’ nagyhírű El-Farhat-ben-Said (rengeteg kígyója) parancsi alá helyzé. A’ storai védvonal egy része már elkészült, ’s a’még hátra levő munkákon mindenütt legdicséretesb szorgalommal dolgoznak. A’ kabylok közt darab idő óta uralkodott forrongás már általányosan szűnni kezd, ’s a’ puszták e’ vad fiai, mint látszik, szokni kezdenek már, negyven évi független­ség után , végre idegen uralkodókat látni maguk között. A’ tábor élel­mezése a’ tengerről már egészen biztosítva, ’s néhány nap múlva Constan­tine Storából fogja kapni azon kereskedési czikkeket, miket eddig a’ ta­­vulabb Bonából volt kénytelen szállíttatni. dmanonaár. Videkt vanősink piaczm: |)t)Zs. mérője váltó garas....... ■■■ | IMI/.1 kétszer i 1IIZ.S | «!!>« /.HU |kukumv.H| kiilei Oft. iSka'nUiiiíliva'r 1 7S —74| 60—62 Ö4—at) 40—371 20—24 |;)ü — i 7| — ,, zukán K/.ej/ed | SO—70| tiO — i 3f> I 40 | 45 | 45 ,. 20 kán Itaia . .. . | 04—-r>41 50—44i 44 |Íj 4 | 27 40 1 40 ,, 20 .un Km nme/. • 1 — 1 — 1 0.1— 85 70 — 60 36—28 I — 1 20kán N Kecskefék i 80i 5o i — 1 30 | 30 | 30 | 35 ,, 20 ka ii l'ecs . . . | 80—70| 65—60 | 55 | 42 | 30 | 55 |— 23kanDelirec/.cii . | (írj—55 , 50—40 i! *0 3b i28-27 l 23—22 | 40 j 00 ., ‘25lsc.ii Müsony . . I 120--liti170—60 |70-64 | 0 1 40-32 | 70 |60—50 .. 26kánArad . . . . 1 75► 451 40 22 1 22 | 40 1 — , 20 sanTemem ar. . I 8;» -7 ;>| ->.V1 -- 1 33 1 30 | 34 | 34 „ 27kénKomárom . | 02—SS 1 80—68 ) 58-55 |53—50 | 33-30 i04 60 |— . 27l<énrj-ltnr'ie. . | rS-751 651 - 130—25 |30—25 | 30 | 30 "uv Oka’ii1 ’est pestim. | 155II).-)d95—»84 |78-70 |74—64| 55—50 |73-65 l— §/.erkesztl N­ e­­ m e © *y. _ Nyomtatja Trattner-stárolyt, urb­iteza 61*. 56 ) - - ( 3

Next