Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-11-07 / 89. szám
évenkint. Innen származik aztán, hogy a’ city egész roppant jövedelmet utolsó pennyig elnyelik a’ költségek. — „Liverpool“ gyönyörű uj gőzös vot. 20kán indult el először Liverpooliad Ujyorkba, ezentúl rendes összeköttetésben tartandó egymással e’ két várost. E’ gőzös nagysága mellett alig látható törpék gyanánt enyésznek el az eddig épitettek, ’s gyorsasága még a’ Great Westernét is fölülmulandja. 54 utas volt rajta, ’s köztük Van Buren fia és Arthur Lenox, ki od.lokán érkezik Great Western gőzösen Bristolba Durham lemondásával, fontos hivatalos kormány-sürgönyöket visz most magával, mikben, mint a’ Globe tudni akarja, rimánykodva kérik Durhamot a’ ministerek, hivatala folytatásáért. Reményük, miszerint e’ sürgönyök vagy még Quebecben, vagy pedig legalább Ujyorkban találandják Durhamot, ’s így „Liverpool“ gyorsaságához e’ pillanatban igen fontos politikai következmények csatoltatvák. — (Ministeri vélemények Durhamról. Uj torzképek. A’ török szerződés.) Különös figyelmet támaszt a legközelebb Spencer gr. (Althorp lord volt pénzügyminister) titkos tanácskozása Melbourne lorddal, melly után azonnal ő fölséginél udvarolt. A’ városban eleinte közönségesen hivék , miszerint Durham helyett Canadába menend ; utóbb azonban oda hajlott a’ többség véleménye, hogy Glenelg helyett a’gyarmatministerséget vállalandja el. Spencer gr. ministerségbül kilépte óta folyvást jószágin tartózkodók, hol jobbatlán mezei gazdasággal’s állattenyésztéssel foglalkodott. A’ M. Chronicle azon megjegyzést teszi, hogy Durham a’ sokféle hit daczára sem hagyá el még Quebecet ’s januárnál előbb semmi esetre nem térend vissza Londonba, ’s oda nyilatkozók Quebecben, hogy az egyesült szabad tartományokon fog keresztül utazni, ’s mindent elkövetni a’ két szomszéd birodalom közti baráti viszonyok megerősítése végett. A ministerség tagjai egyébiránt még mindig reményük, miszerint a’ királyné kérelmére Durham végre mégis megmaradand hivatalába. — NI. R. úrtól torzképek jelentek meg Londonban. Az egyik kép jelenetet ábrázol d. Juan dalműből: Wellington herczeg szabályszerűtlen hoszszu arczczal lóháton ül mint kőkormányzó, lova előtt Russell és O’ Connell mint Juan ’s Leporello állanak. A’ másik kép alatt e’szók olvashatók: „Anyai szeretet ’s elfajult gyermekek.“ O’ Connell, mint kotlós tyuk, szomorúan kirreg 12 általa kiköltött apró kacsának, mellyek nevetséges mozdulatokkal döczögnek a’ közel tóba. Valamennyi kacsa hű arezrajzát viseli valamellyik előbbkelő ministerségi tagnak. Russell már messze úszik a’ tóban a’ conservativ határok felé, ’s a’ többi is nyakra főre siet oda hagyni a’ gondos anyát, kivevén az egy Glenelg lordot, ki csak épen akkor búvik ki a’tojásból. — Az angol-török kereskedési szerződés, melly annyira közérdekűvé lett az utóbbi időben, így hangzik: 1) Valamennyi szabaditék, kedvezés és engedmény, melly az eddig fönállott szerződéseknél fogva gyakorlatilag birtokában volt Anglia hajóinak ’s alattvalóinak , ezentúl is fön fognak tartatni, mennyiben a’jelen új szerződés által módosítást nem szenvednek. Ezentul pedig Anglia királynéjának alattvalói minden kedvezményben részesülendnek , mit a’ magas porta már eddig más nemzeteknek adott, vagy jövendőben adni fog. 2) A’ britt fölség alattvalói ezentúl a’ török birodalom minden résziben minden kivétel nélkül bérelhetni, vásárolhatni ’s kivihetni fogják a’ belföldi (török) nyers vagy kikészített termesztményeket, a’nélkül, hogy azért különös szabaditékért kellene folyamodniok , mert a’ török kormány önként megszüntetni nyilatkozók minden egyedáruságot, melly a’földművelési termékeket’s egyéb a’ kormány kezelése alatt nem fekvő tárgyakat eddig terhelé. Hogy pedig e’ rendszabályt semmikép ne lehessen elkerülni vagy megszegni , arra kötelezi magát a’ porta, miszerint minden nyilványos tisztviselőnek legszorosb felelőség alatt meghagyandja a’ fölügyelést, ha pedig angol alattvaló e’ tekintetben károsításról panaszkodhatnék , szigorú elégtételt ’s tökéletes kárpótlást kapand. 3) Az angol kereskedők ellenben kötelesek a’ belföldi fogyasztásra szánt vásárlásoknál,mind vételnél mind eladásnál megfizetni a’divatozó adót, olly mértékarányban, minőben azt maguk a’ porta alattvalói illy vételeknél vagy eladásoknál, az országos pénztárba fizetni tartoznak. 4) Szabad akaratjára hagyatik minden angol kereskedőnek vagy megbízottjának azon árukat, miket az országból kiszállítani szándékozik, minden adófizetés nélkül oda vitethetni, honnan legezélszerűbben véli a’tovább szállítást eszközölhetni, hol csupán a’ kivitel alkalmakor fog vámot fizetni. 5) Az angol hajók járása a’ Dardanellákban ’s fekete tengeren olly módon fog megengedtetni, hogy minden könnyebbségben részesüljenek, minden kár vagy rövidség nélkül. 6) A’ porta megengedi, hogy e’ szerződés azonnal életbe lépjen a’ török birodalom minden résziben, valamint az európai, ázsiai, afrikai és egyiptumi helytartóságokban is. 7) A’ porta késznek nyilatkozik minden más hatalomnak is megengedni a’ kereskedést birodalmában a’ jelen szerződés elvei értelmében. 8) Minden félreértés és idő vesztés elkerülése végett, mellyek azon kereskedési czikkek k ármeghatározásánál, miket angol kereskedők a török birodalomba szállítanak, az Anglia ’s porta közt eddig divatozott szokás következtében gyakran támadnak , ’s ezentúl is könnyen támadhatnának, mindkét részről tiztiz évre biztosak fognak neveztetni, kik a’ vámjegyzékek szerkesztését viendik.“ — ( A’ kaffer - gyarmatok helyzete. A’ britt museum gyarapulta. ) A’ kafferekkeli háborútól darab idő óta rendkivül rettegnek a’ keleti gyarmatosak; most azonban békereményt kezdenek táplálni. Az új kormányzó szilárd elhatárzottsága meglepő hatást gyakorló, mit kétségkül nem csekély mértékben emelt több benszülött törzsekkel váratlanul kötött baráti viszonya , mire a’ zavargó káderek épen nem valónak elkészülve. Ennek következtében a’ Gaika-kadérek azonnal megszüntetek rablásikat az angol gyarmatok minden részében, miket eddig olly kíméletlen kegyetlenséggel zaklatának. Maimo főnök több bérlőt meglátogatott a gyarmatokban, mint mondó, az angol kormány valódi szándékinak kipuhatolása végett; az öreg köztiszteletű Eno főnök pedig több más főnök nevében Grahamstonba jött, hogy szükség esetén alkudozás által elháríthasson minden részt a’ káderek földéről. Stockenstrom alkormányzó visszatérvén Angliába, helyét Slare ezredes foglalá el. — A’ britt museum nem rég igen fontos és érdekes nyereséghez juta. Burnestr ugyanis a’legbővebb hirlapgyűjteményt birá, melly valaha létezett. 700 kötetben ugyanis valamennyi hírlapot magában foglaló ez 1803tól 1818ig, ’s összesen ezer guineere volt becsülve.A’ britt museum megvásárló e’ gyűjteményt ’s valamennyi azóta megjelent lappal szaporító. Az egész gyűjtemény most 3 ezer kötetnél többre terjed. (Britt-india ellen hadkészületek.) Igen kedvetlenül hangzanak az indiai posta által hozott legújabb hírek az angolok itteni birtokai állapotáról. A’ szomszéd hatalmak ugyanis kemény háborúra készülnek az angolok ellen ’s egyszerre három oldalról akarják őket haddal megtámadni, mig ez alatt más oldalról a’ gyarmat belsőjét is föllázitanák. Úgy látszik az ok egy részről régi gyülölség, más oldalról pedig alattomos izgatás oroszok részéről, kik az angol birtok terjedését rég óta kancsal szemmel nézik. A’fő ellenség Perzsia, mellynek legközelebb szövetségese Nepal és Cabul. Ez utóbbinak fejdelme Dost Mohammed mondják 125 ezer főnyi sereggel csap át a’perzsákhoz, mig a’ nepáli had, erőre mintegy 20 ezer főnyi, már tettleg nyomul elő az angol birtok széleihez. Ezek volnának fő szövetségesi Persiának, de számtalan még ezenkívül az apró fejdelem, és néptörzsök , melly nagyon is örömest fogja megragadni a’ kedvező alkalmat, hogy az angolok adója’s gyűlölt főurasága alul fölszabadíthassa magát. Egyetlen hív szövetsége Angliának az oudei király , ki nem rég Angliában is megfordult, ki ezen zavargások közben első gyűjtvén önként hadat, az előnyomuló nepáliaknak útját szegte. Rundschit-Sing ’s a’birmamni birodalom még igen kétes viseletüek, de jóval hihetőbb, miszerint inkább a’ támadók sergéhez fognak csatlakozni az esetben, ha a’ választást ki nem kerülhetik. Vannak tartományok, mellyek a’ had legelső hírére azonnal megtagadák mind a’ rendes adót, mind a’ függést a’ szomszéd angoloktul. Francziaország. (Czukorügy.) A’ főkereskedési tanács oct. 23ikán gyűlést tartván, újabb flavrebűl jött gyarmati követek kihallgatása után, zárt ajtóknál arról tanácskozók: czélszerű é a’ gyarmati czukorra szabott vám csökkentése ? A’ jelenvoltak nagyobb része a’gyarmatok részére nyilatkozék; az iránt azonban igen különbözők valónak a’ vélemények, hogy kbr. parancs vagy törvény által történjék e a’ csökkentés? Annyiban végre megegyezek a’ többség, mikép e’ tárgy ministeri felelőségbe ütközik, ’s azért vitatása kímélést kíván.Jelenleg Francziaország mintegy 110 mil. kilogramm czukrot fogyaszt el évenkint, a’ belföld ’s gyarmatok pedig összesen 140 milliót készitnek évenkint, ’s így 30 millió kilogramm évenkinti elfogyasztásáról tartozik gondoskodni más utakon a’ kormány. A’ vámcsökkentés azonnal segitend a’ bajon , mivel az olcsóbb czukrot vagyontalanabbak is fogják használhatni. (Lalande Levanteba menend. Abdelkader Maskarában.) A’ Messager Toulonból oct. 20ikról azt irja: „Favorite hadihajó parancsot vitt Lalande ellen hajóvezérnek Toulonba visszatérésre, honnan alkalmasint a’ levantei hajóhad parancsnoksága átvételére menend. Mult éjjel vete horgonyt az itteni kórház előtt „Trident“ sorhajó Lalande csapatjából; maga a’ hajóvezér még nem hagya el Tunist, mivel szükségesnek véli ott jelenlétét. A’ kapudan-basa oda érkeztétől már többé nem lelhetni ugyan, de a’ kereskedés előmozdítása ’s Ahmed merényinek gátlása mégis tetemesb tengeri erő készen tartását kívánja. Holnap egy gőzös induland Algírba számos dolgozóval, kik alkalmazást vélnek kaphatni Afrikában. „Vantour“ gőzös azon hirt hozó, miszerint Abdelkader Maskarába érkezék és fényes diadal-ünnepélyt tarta, mellynél szokott egyszerűségét rendkívüli fénynyel váltá föl, hogy Tidzsini ellen kivitt győzelmét valóbbszinűvé tehesse. Utóbbi constantinei hírek szerint Valée tábornagy még folyvást az afrikai gyarmat azon résziben tartózkodók, ’s a’ kormányzati ’s katonai rendezettel volt elfoglalva. Ben-Aissát, Constantine ismert védelmezőjét, a’Sto-ra vidéki kabylok főnökévé nevezé ki Valée, a’ saharai törzsököket pedig a’ nagyhírű El-Farhat-ben-Said (rengeteg kígyója) parancsi alá helyzé. A’ storai védvonal egy része már elkészült, ’s a’még hátra levő munkákon mindenütt legdicséretesb szorgalommal dolgoznak. A’ kabylok közt darab idő óta uralkodott forrongás már általányosan szűnni kezd, ’s a’ puszták e’ vad fiai, mint látszik, szokni kezdenek már, negyven évi függetlenség után , végre idegen uralkodókat látni maguk között. A’ tábor élelmezése a’ tengerről már egészen biztosítva, ’s néhány nap múlva Constantine Storából fogja kapni azon kereskedési czikkeket, miket eddig a’ tavulabb Bonából volt kénytelen szállíttatni. dmanonaár. Videkt vanősink piaczm: |)t)Zs. mérője váltó garas....... ■■■ | IMI/.1 kétszer i 1IIZ.S | «!!>« /.HU |kukumv.H| kiilei Oft. iSka'nUiiiíliva'r 1 7S —74| 60—62 Ö4—at) 40—371 20—24 |;)ü — i 7| — ,, zukán K/.ej/ed | SO—70| tiO — i 3f> I 40 | 45 | 45 ,. 20 kán Itaia . .. . | 04—-r>41 50—44i 44 |Íj 4 | 27 40 1 40 ,, 20 .un Km nme/. • 1 — 1 — 1 0.1— 85 70 — 60 36—28 I — 1 20kán N Kecskefék i 80i 5o i — 1 30 | 30 | 30 | 35 ,, 20 ka ii l'ecs . . . | 80—70| 65—60 | 55 | 42 | 30 | 55 |— 23kanDelirec/.cii . | (írj—55 , 50—40 i! *0 3b i28-27 l 23—22 | 40 j 00 ., ‘25lsc.ii Müsony . . I 120--liti170—60 |70-64 | 0 1 40-32 | 70 |60—50 .. 26kánArad . . . . 1 75► 451 40 22 1 22 | 40 1 — , 20 sanTemem ar. . I 8;» -7 ;>| ->.V1 -- 1 33 1 30 | 34 | 34 „ 27kénKomárom . | 02—SS 1 80—68 ) 58-55 |53—50 | 33-30 i04 60 |— . 27l<énrj-ltnr'ie. . | rS-751 651 - 130—25 |30—25 | 30 | 30 "uv Oka’ii1 ’est pestim. | 155II).-)d95—»84 |78-70 |74—64| 55—50 |73-65 l— §/.erkesztl N e m e © *y. _ Nyomtatja Trattner-stárolyt, urbiteza 61*. 56 ) - - ( 3