Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)
1838-02-03 / 10. szám
( 3. ) teszté elő a kormány nézeteit Canada iránt s a már jelentett fölirást ő felségihez indítványba hozá. Utána Brougham 1. szólalt meg, s jeles beszédben ellenző a' kormány szándékát. Az alsóház fönleirt jan. Tiki ülését még az is nevezetesité, hogy Vyvyan , pártolván a' kormány indítványát, Hunne urat következőleg vádolá: „Az igen tisztes kilkennyi követ (Hunne) emlékeztet bennünket, hogy ő előre megjóslá a’ canadai lázadást. Bizonyosan senki sem tudja azt olly alaposan megjövendölni, mint épen Hunié ur. (Hunié: „Miért?“) Papineaunál megtalált levelei ezt eléggé tanúsítják. Ilume ur azon férfira emlékeztet, ki megjövendölé a’ yorki székesegyház leégését,s aztán maga gyujtá föl azt. Így az említett igen tisztes követ is nagy részben oka a’ történteknek.“ E’ vádra Ilume azzal menté magát, hogy a’ kiütött kedvetlen történetek igen természetes következményi a’kormány bánásmódjának. „A canadaiakat, monda folytatólag, kiki hazafiaknak nyilatkoztatná, ha győztek volna, Írtam ugyan bizonyos leveleket Canadába, de nem bizonyíthatja meg senki, hogy közvetve vagy közvetlenül zendületre szólitam föl a’ gyarmatot. A fölolvasott indítványhoz egyezésemet nem adhatom.“ Jan. 18-án Kenthynő évdija került szőnyegre a’ felsőházban ’s az indítvány másodszori fölolvastatása ellenzés nélkül véghez ment. Még Brougham I. is nyugodtan viselé magát. Ezután hosszú beszédben az alsóházéhoz egészen hasonló indítvánnyal lépe föl Glenelg, a királynéhoz intézendő felírás iránt Canada ügyében, mellyet ellenmondás nélkül elfogadott a’ ház. Az e napi viták igen érdekesek valónak ’s még lesz alkalmunk bővebben visszatérni reájok. A’ ministerség szándéka jelesül sokkal tisztábban világlott ki belőlük, mint az alsóházi két napi vitázatból. Többi közt az lett nyilványossá, miszerint Alsó- ’s Felső-Canada alkotmányos jogai 3 évig leendnek fölfüggesztve, ’s e’ körülményt Russell egy szóval sem emlité az alsóházban. Továbbá, a busz képviselőt Alsó-Canadából, kik a’törvényhozó tanács hat tagjával, értekező biztosságot alakítanának Durham gr. köröd, a’ két tartomány jelen választó testülete fogja kinevezni a’ fenálló választói törvények szerint, ’s ez ismét olly körülmény, mellyben a’ szabadérnál sajtó uj jelét látja a’ kormány pártatlan szándékának. Fénypontja az egész vitázatnak Brougham beszéde volt, melly mint magok a’ tory lapok is sóhajtva megváltják, parliament élete legszebb napjaira emlékeztetett. Megmutató a’ as lord, hogy még most is jól tudja forgatni régi fegyverit, ’s Glenelg lordot ’s egyéb előbbi hivatalnok társit, habozó hanyag politikájok miatt, legkeserűbb gúny nyilaival árasztó el. Miután egész terjedelmes bűnjegyzékét lélekismeretesen szembe lobbantá a’ ministerségnek, a’ tory lordok harsogó kaczaja közt, Oxenstierna svéd kanczellárnak fiához intézett e’ szavaival rekeszté beszédét: „Mi fili, disce quantula prudentia orbis regitur.“ Melbourne hideg üledékkel válaszolt, ’s utána Wellingtonig szólalt meg, ki, a’ ministerek nem kis örömére, nemcsak általányosan javain a’ kormánypolitikáját Canada iránt, hanem még azon vád alul is fölmenté őket, mellyel valamennyi tory szónok azért terheld a’ kormányt, mivel nem tartott elég számos katonaságot Canadában. Durham Jr. következőleg nyilatkozik: „Mint főkormányzója éjszakamerikai gyarmatunknak, először ő föls. kormányának felsőségét biztositandom, azután pedig a’ törvény méltóságát’s becsületét fogom helyre állítani. Ezeket kieszközölvén, britt ’s franczia származatu minden gyarmatost egyenlőségre emelek a’ törvények előtt. (Nagy tetszés), munkámat pedig olly alkotmányszerkesztéssel végzem, melly minden párt érdekeinek ’s az igazságnak egyenlőn megfeleljen.“ Az igen érdekes vita esti 5 órától tizenegyig tartott. — Durham kineveztetése főkormányzójául valamennyi éjszakamerikai angol birtoknak, felizgató az angol lapokat, abban mindazáltal egyhangúlag megegyeznek, hogy a’ fölzendült tartományok megnyugtatására ügyesb férfit soha nem választhatott volna a’ kormány. A’ M. Chronicle különösen így nyilatkozik róla: „Durham gr. bizonnyal minden párt hasznára fog munkálni a’ reá ruházott rendkívüli hatalommal, mellyet nem csupán rendvisszaállitásra fog használhatni, vagy megvizsgálatára némelly sarkalatos sérelemnek, hanem minden bajnak gyökeres orvoslatára. Kineveztetése minden józan gondolkozása canadait ’s angolt egyenlő mértékben kielégítem. () mind azok bizalmát magával viendi, kiknek szivén fekszik hazájok valódi boldogsága. Rendkívüli hatalma igen könnyitendi az ügyvitelt, mit eddig a’ három ezer mérföldnyi távolság majd egészen lehellenné tön.“ A’ tory Standard igy nyilatkozik: „A’ kormány tervét mennyire azt az eddig történtekből ismerhetjük , nem igen roszalhatni. Parttalan bölcs kormány tudott volna ugyan jobb teljes hatalmú biztost is választani, mint minőnek Durham grófot ismerjük, egyébiránt pillanatig sem kétkedőink, miszerint Melbourne lordot e’ kinevezésnél ugyanazon inditóok vezérlé, mellynek akkor hódolt, midőn a’ roppant szárazföldet toló maga és veszélyes vágytársa (Durham gr.) közé ; még is véljük azonban, hogy a whigek saját körükből bajosan választhattak volna ügyesb férfit e’ magas polezra. Durham gr. szeszélyes, önfejű ’s igen ingerlékeny férfi, tehát épen ellenkező azzal, mit bölcs férfiban keresünk; lelkület-szilárdsága mindazáltal kipótolja némileg e’ hiányt, s e mellett még sajátos kedvező gentlemani büszkeséggel bir, ’s angol bő nemzeti érzelemmel, mellyel személyes angol páratlan bátorság van kapcsolatban. Durham 1. épen ellenlábasa (antiposza) a’ gyönge Gosfordnak, kinek gyávasága főoka a’ zendület kitörtének. E’ szerint tehát Durham grófot csakugyan alkalmasnak mondhatni a’ csöndviszaállitásra.“ Durham 1. kineveztetése óta szorgalmasan dolgozik a’ gyarmat-ministerségben. — Janulokán este nagyszámú embercsoport állongott a Tower előtt, mivel hir kezde szállongni, hogy Hume József ’s Leader fölségsértés miatt (Canada ügyében) ide fognak záratni ’s Old Baileyben törvényszék elé állittatni. Az egész azonban csak vak lárma volt, ’s esti 9 órakor eloszlott a’ sokasa«’. (M. Herald.) A máltai britt hatóságok tudósítást kaptak, miszerint a franczia consul Tunisban a beytül, kormánya nevében visszaadatását sürgető azon birtokrésznek, melly hajdan Constantinehez tartozott s utóbb Tunis birtokába került. E’ hirt biztos forrásbul kaptuk, s már most láthatja kormányunk, mi szándékú Francziaország Afrika iránt. — London, jan. 20 án: A’ kormány előterjeszté Canada iránt terveit a’ parliamentnek , ’s olly ügyesen tud a szilárdságot kímélettel párositni, hogy toryk’s radicalok, Hume-Leader pártját kivevén, kénytelenek elhallgatni panaszikkal. Durham gr., kinek lovagi hűsége pedig tökéletesen megnyugtatja a’ reformereket, mint valamennyi amerikai angol birtok főkormányzója megy Canadába, határtalan hatalommal, ’s miután a britt felsőséget biztositandja , ’s a törvényszentséget kivivandja , mindent kíméled eszközzel fog az elégületlenek kibékitésén munkálni, ’s minden, engedelmességre visszatérőt közbocsánatban részesitni. Egyszersmind parancsot kapott Durham. hogy a’ szenvedélyek lecsilapulása után az alsó ’s felső tartományból különkülön húsz érdemes férfit, gyűjtsön össze tanácskozás végett új alkotmány iránt. E’ tanácskozások siikere azután végső elhatárzásul az angol parliamenthez küldetik. A’ kormány e’ szándékát nem lett volna ugyan köteles már most nyilványitni, mert a’ korona parliament közbenjárulta nélkül is mindenkor értekezhetik népével; de ezt alkalmasint azért tévé, hogy előre is vigasztalja meg a’ zendülőket saját körükből eredendő új alkotmány reményivel, a’ radicalokat pedig törékenyebbekké tehesse mostani erőszakos rendszabályi iránt, ’s igy ne kelljen vakon függnie a’ toryk nyomasztó kényuraságától. — F R A N C Z I A O R S Z Á G. A’ pakikamra jan. 1 Tiki ülésében két gyászbeszédet olvasanak föl, az egyiket Mathieu Dumas gr. tábornokra, a’ másikat Barbé-Marbois marquisra. Ezután biztosságokat neveze az elnök azon törvényjavaslatok megvizsgálására, mikkel az illető hivatalosztályok az ülések előtt foglalatoskodtak. — Jan. Siki rendelés következtében a’ Szajna megyei Gik választó kerület fele. Bikán összegyülend Parisban Arago helyébe követ-választás végett. Mondják, hogy a’ kormány csupán Laffitte kijátszathatása végett halasztó olly sokára a’választást, mindazáltal most ármánya bajosan sükerülend , ’s Laffitte csakugyan előbbi helyére jutand — Sauveterreben jan. vén d. Carlos ministere ’s tanácsosa, d. Miguel Madét, ki két hónap óta visszavonulva élt Francziaországban, rövid betegség után meghalálozott. — Az említettük párisi gyilkolásnál Severini dalszínház-igazgató , menekedni akarván a’ tűztől, leugrott ablakából s a’ kövezetre esvén azonnal szörnyet halt. Lakszobáiból több igen becses irományt mentének meg ’s mintegy 200 ezer francot aranyban ezüstben ’s bankjegyekben. Lablache dalnok pénzét is szerencsésen megmenték, ’s ez földerité barátit, kik féltek, hogy a’ nagy művész minden vagyonát elveszté, mivel tudták, hogy annak legtetemesb része mindig Severini gondviselése alatt volt. Egy fiatal férfi, ki teljes bálöltözetben épen a’ gyuladáskor akart lakába sietni, meglátván a’ tüzet, közelebb ment ’s pillanatnyi bámulás után folytatni akará útját; azonban néhány rendőr sorba kényszerítő őt állani, bőrvedret nyoma kezébe, ’s az uracs kénytelen volt fagyos vizet adogatni selyem keztyűs kezével a’ mellette álló szurtos utczaseprőnek. Pár perez múlva kedvező alkalmat vélvén , félreugrott a’ sorból, ’s olly erősen rohant egy kocsirudnak, hogy mellét, bezúzva holtan zuhant földre. Néhány nyomorult, használva a’ kedvező alkalmat, lopással szaporító a’ bajt; de már nagyrészint kézre kerültek. Az égéskor használt oltó-eszközök csekély sükerét azon körülménynek tulajdonítják , hogy a’ viz megfagyott a’ fecskendőkben ’s vizhordókban, ’s jövendőre ovatszerűl következőt emlitnek: meg kell a’ vizet bizonyos mérték szerint sózni, ’s nem fog soha megfagyni. Ehez még az is járul, hogy sósvizzel könnyebben olthatni a’ tüzet, mint édessel, mivel a’ só, melly a’ viz kipárolgásával az égő anyagokra ragad , hátráltatja a’ tűz terjedését a’ közel fekvő anyagokra, ’s igy az égést minél előbb megszünteti.— A’ kormány, hir szerint, nagyobbitni szándékozik állandó hadsergét, ’s nem sokára 30 ezer főnyi ujonezszedést parancsoland. Az Afrikába küldött számos katonaság, ’s azon kedvetlen állapot, mellybe a’ kormányt a’luxenburgi villongás hozó, mellynek következtében katonaságot vala kénytelen indítni határi felé , hosszas gondolkozás után is átláttatják minden elfogulatlannal, hogy, a’ katonaság-szaporítás menthető ’s épen nem czéloz valamelly rendkívüli támadásra. Mindez azonban csak puszta hir eddig, ha pedig valósulna , úgy alkalmasint hitelszaporítást leend kérni kénytelen a’ kamráktól, mivel az 1838iki költségvetésben e’ körülményről nem volt említés.• A’ spanyol kérdés eldöntetése után csak az olasz dalszínház elégtéről, hórul, olvadásról ’s lopásról beszélnek a’ paksiak; legközelebb pedig egy lengyelnek igen becses találmánya izgatá föl a’ közfigyelmet, melly szerint az utánnyomás lehetetlenné válik. A’ kormány biztosságot neveze ki e’ fontos tallálmány-megvizsgálásra. Egyébiránt az egész vizsgálatot olly titkosan űzik, hogy eddig még azt sem tudhatni: erkölcsileg ható e a’ találmány, vagy pedig egyéb törvényes eszközökön alapszik? Csak annyit mondanak az egész tárgyról, hogy a’ feltaláló az ismeretes Czynski, a’ varsói zendületi társulat alelnöke, ki Párisban több illy czimü regényt irt: „Le Kosak, le Granduc Constantine, “ ’s utóbb „La Russie pittoresque“ czimü munkát ada ki. Paris , jan. 20 án : Espeja marq. az uj spanyol követ tegnap érkezők fővárosunkba. Részét több ideig oda magyarázók , hogy fogva volt Basilio Garcia egyik csapatjánál. Most azonban világos, miszerint csak a válaszfelirati vita kimenetét kívánta bevárni, mivel azon esetre , ha a közben járulási rendszer győzött volna, alkalmasint lényegesen megváltozandó volt álláspontja. E’ véleményt valósítja azon különös körülmény is, melly szerint Campuzano, a’ la granjai pártot képviselő követ, még most is folyvást itt mulat, noha már rég visszahívó őt kormánya. Egyéb-