Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-08-01 / 61. szám

— — ( 244 ) dicsőségnek ’s koránsem hazájának köszönhet , h­asonló mértékben szen­vedni kénytelen franczia kísérete a nép sokszor igenis kézzel fogható tiel fáitól. Azon szépein díszített gőzös, melly a’ tábornagyot a’ csatornán át­szállttá, visszautazásáig folyvást a’ Tem­zén horgonyoz, félórányira a To­­rveren fölül. Soult 25 katonából álló tisztelgő kísérete szabadságot kap a déltájban egyenruhába öltözötten meglátogathatni a' várost. Midőn e’ ka­tonák először a’ citybe akarának lépni, dicséretes ó angol szokás szerint le kelle karéjokat oldaniok. Ez most igen boszantja őket, mert mindenütt csak lefegyverzetteknek hallják magukat nevezgettetni, ’s igen jó, hogy az angolok és francziák nem igen értik egymás nyelvét, különben ugyan már többször adtak volna dolgot a’sebészeknek. Valamennyi régi gúnynév a’ francziák ellen még most is él fris emlékezetében az angol népnek, ’s John Hull nem mulasztja szemükre lobbogatni világhírű szeles­ségüket és dicsekvési modorjokat. — A’ Times azon hirt kezdi rebesget­ni most, hogy Minto, ki minap a’szardíniai hajók iránt, mellyek élelmi­sze­reket szállitnak a’ spanyol trónkövetelőnek, olly igen élénkül nyilatkozik, lemondani szándékozik magas hivataláról, mit Melbourne 1. is ki varna tő­le. A’ tory lapok e’ hirt nem akarják hinni, mondván, hogy Minto sokkal több béketű­réssel bir, mint lemondással.—Jamaikai lapok szerint a’követház jun.­zkén zajos vita és makacs ellenzés után elfogadd a’ rabszolgák azon­nali fölszabadulását tárgyazó törvényjavaslatot; a’ tanácsban mindazáltal még nehéz csata várja ez üdvös indítványt. Barbadoesben nyilványos gyű­léseket tartanak a' szabad feketék munkabérének meghatározására. Guia­­nában az ideig, kormányzó már kihirdeté a’ rabszolgaság tökéletes meg­szűntét azon gyarmatban.—Néhány apróbb lap még folyvást Castlereagh 1. párviadalát rostálgatja Griss dalszinésznő miatt, ’s többen állítják és példák­kal törekszenek tanusítni, miszerint Griss magasztalt erénye is egy húron pendül a­ többi dallignek szokásival. — F r­a­n­c­z­­­a o r­s­z­á g, Paris, jul. lökén. Több lap súrlódást hírte történtnek az angol ten­gerész tisztek ’s matrózok és a’ touloni lakosok közt, némellyek bizonyos kávéházi kedvetlen jelenetet is említenek állításuk igazlásául; mind­ez azon­ban rágalom és alaptalan koholmány, mert az angol hajócsapatnak Toulon előtt horgonyozta alatt nem történt semmi ollyas, mi botrányra szolgál­hatott volna alkalmid. — Néhány nap előtt kemény próbára tevék a’ Po­­lonceau által földgyántával kirakott elyziumi tért, a’ kereskedési minister jelenlétiben. Először két terhes szekeret vontat­nak végig rajta ’s aztán kissé magasb állásról leforditák mind a’ kettőt. A’ földgyánta itt ott behor­padt ugyan, de ruganyosságánál fogvást azonnal ismét tökéletes épségben m­utatkozék. Továbbá, a’ kerekeket megköték, ’s a’ lovak legnagyobb erő­­ködéssel valának kapaszkodni kénytelenek, de ez sem okoza semmi vál­tozást. Végre egy kocsit megforditanak olly kis körben, hogy közönséges útón mulhatlanul nagy lyukat ásott volna élével a’ nem fordulható kerék vasa, de itt még ez sem vala képes győzni az utanyag szilárdságán. E’ kedvező süker figyelmet érdemel.—Tegnapelőtt reggel e’ Vaudeville-szín­­házban tűz támadott s rövid idő alatt zsarátnaghalommná változtatá e’ szép épületet. A’ párisi színházakban most uj lélek kezd uralkodni; a’vértől füstölgő és fertelmekkel elárasztott borzasztó drámák helyett egyszerűbbek és a’ természethez hűbben maradók jőnek napirendre. Most már csak attól félhetni, hogy az irók, egyik tulságból másikba bukva, majd kihúzzák ugyan a’ büzhödt bűnpösvényből a’ nézőt, de helyette rögtön csupa rózsa­mézbe és mondolatejbe fogják fulasztani. Hasonló szellem kezd a’ legújabb regényekben is mutatkozni. —­ A’ középkor többi szokásai közül a’ sóly­­mászatot is fölele­vénülni látjuk udvarunknál. XIII. Lajos idejében divatozott leginkább a’ sólyomvadászat, ’s most is annyira juta már, hogy a’ tanu­latlan sólymot is 60 frankkal fizetik, holott két év előtt eszébe sem juta senkinek, hogy sólyomkereskedésben próbáljon szerencsét. — A’ spa­nyolországi biztosak már többször tanácskozónak fő vállásunkban Aguado­­val a szándéklott kölcsön ügyében; legnagyobb nehézség gyanánt tekintendő Aguado azon kivonata, melly szerint ő saját megbízottjai által szeretné kezeltetni az egész spanyolországi nyilványos jövedelmeket. — Joinville­ig jul. Izkén Neuillybe érkezék. — Laity, mint hírlik, fiamban töltendi fogságát. A National szerint tegnap reggel igen sürgetős parancsok indulának telegraff után minden tengerész hajógyári igazgatósághoz a­ munkába vett hajóépítések és javítások minél előbbi véghezvitele iránt. Valamennyi vi­torlakész hajó azonnal parancsot fog kapni bizonyos gyűléshelyen megjele­nésre. Minden még szolgálni képes tengerész tiszt köteles megkurtítni szabad­ságidejét és fedezetre sietni. Két tartományi lap ellen is nyomozást rendelt a’ fényí­tő törvényszék, mi­vel a t­emps ismert czikkét egész terjedelmében közlé. — Sussex­ig Parisba érkezék. — A’ Gazette de France szerint a’ belga-hol­landi kérdést már eldönték a’ franczia kormány, Leopold király és a’ szö­vetséges fejdelmek. A’ tartománybirtoki kérdést ugyanis elkülönítni szán­dék a pénzkérdéstől, és az elsőre nézve engedni, a’ pénzt pedig Belgium helyett Francziaország által fizettetni. — Parisban igen rosz az egészségi állapot, mert alig találhatni családot, melly­ben következő szomorú körül­mény ne mutatkoznék: három egymásutáni nemzedék sírba szálltával alig él még valamelly tagja a családnak, ép pedig épen nem, hanem legfölebb néhány eltör­pült s mirigyesült szánakozásra méltó nyomom teremtmény. Tett dolog az is, hogy azon 2 ezer újoncz közül, kiket Paris város kiál­lítói köteles, 760 visszautasíttatok mint igen kicsiny, 640 pedig mint rend­­kivül gyönge s igy az egész mennyiségnek csak egy ötöde fog valóban fegy­vert. Általányostul, kiszámítások szerint, Parisban 29 év a’ közép életidő, a’tartományokban pedig 36. — Ha némelly fényes termekben szárnyalt híreknek hihetni, Soult tábornagy meg vala bízva Napoleon ham­vait visszakérni az angol kormánytól. Ehez még azon körülményt is csa­­tol­jak, miszerint Wellington hg hathatósan támogatá a’ tábornagy e’ ké­relmet , ’s hogy már parancsok is ménének az iránt a’ sz­­ilonai kormány­zóhoz. Joinville hg fogott volna, mint fregát-kapitány, a’ francziák csá­szárjának hamvadó részeiért sz. Ilonába vitorlázni, ’s magával vinni vala­mennyi franczia ezredből egy egy katonát. A’ császár hamvait a’ Vendô­­me téri oszlopaié volna szándék temetni, vallási és katonai tisztelgések közt, mikre W­e 11 i­n­g­t­o­n herczeg is hivatalos leendne. — A’ párisi nagy daljáték igazgatója D­up­réz hires tenoristát 4 hétre 40 ezer frankért fogadá meg, ’s ez iszonyú ár mellett is nyer! — Algíri, jul. 14keig ter­jedő tudósítások szerint, majd minden gőzössel érkeznek oda katonák a’ régi önkéntes ezredből, többnyire németek, Spanyolországból. E’szerencsétlenek szomorú ábrázolatait képezik a’ legnagyobb nyomorúságnak: félholtan éh­ségtől, elerőtlenülve nélkülzések és faradalmak által, részint betegen, ré­szint sebesülten, mint rongyba burkolt koldusok szédelynek az utczákon, alamizsnákkal föntartandók nyomom éltüket, mellyel hazájokban dologra szentelni tunyák valának. Azok még szerencsések közülök, kik legalább egészségüket megmenthették, mertük még választhatnak más hatalom alatti zsoldoskodás, vagy szorgalmas élet közt. De azon szerencsétlenek, kik mint mindentől elhagyott’s utált nyomorékok térnek vissza Algírba, intő például szolgálhatnak azok számára, kik vélik, hogy a’ hazán kívül min­den tunya embernek sült veréb röpül szájába. A’ katonaság Algír vidékin egészséges, csak a’ rekkenő hőség okoz némi bágyadságot, melly azon­ban nem halálos. T­ö­r­ö­k o­r­s­z­á­g, Alexandria, jun. 26kán : Egy iszonyú tűzvész a’ frankok, örmények ’s kopták egész szállásit elhamvasztó; a’tűz ugyanis jun. 21 kén délután üte ki két ponton egyszerre, a’ viz ’s oltóeszközök hiánya miatt ’s erős éjszaki szél által hirtelen minden lángban lobogó. Emberemlékezet óta ez­ az első tűz Cairoban és senki sem gondolkozék ovórendszabályokrul. A’ tűz okárul’s az oltás végett kiküldött törökök és katonákrul csak homályos­­híreket hallhatni; miknek ha nem is adhatni egészen hitelt, annyi mind­azáltal, fájdalom­ valósulni látszik, hogy a’ katonák nemcsak nem látják a’ rablásokat, sőt a’ tüzet tovább terjesztgeték. A’török tisztek legnagyobb egykedvűséget mutat átnak, hisz, mondok, graurok, kik itt laknak. Ah­med basa hadminister azon fenyegetése ragadó ki őket tunyaságukból, hogy tüzbe hányással rettegteté őket, ha a’ lángok a’ basa közel fekvő gyapot­­gyáráig hatnak. Jun. 24ig terjedő hírek szerint már 400 ház jön hamuvá ’s a’ tűz folyvást tart. De propaganda fide zárda szerzetesi legjobban já­rónak; ők tüztől körülvétetve sem vesztettek el t. i. jelenlétüket ’s mivel zár­­dájok vízcsatornákkal bőven el van látva, a’lángoknak ellenállha­tónak. Junius 27tediki utóirás szerint a’ cairoi tűz nem volt olly iszonyú; mint­egy 200 ház égett el összesen; a’ tűz már el van szigetelve ’s néhány óra múlva végkép elalszik. A’ katonák zsákmánylása is csak koholmány, igaz ugyan, hogy némellyeket illy gaztetten kaptak, többi közt egy máltait, de az illyeneket azonnal el tevék láb alul, mit itt igen könnyen végrehaj­tanak. Az európaiak félelme is valóban nevetséges vala; most következ­nek majd a’ tönkrejutások, ’s utóbb jobb lábon fognak állani, mint azelőtt.— Tripolisi hírek szerint, mellyeket a’Toulonnais jul. 1 okán közöl, való­sulnak az éjszakafrikai arabok közti mozgalmak. Abdelkader föllépése, heves fölszólitása , mellében népeinek az arab nemzetiség isméti föltáma­­dását hirdeti, a’ többi arab népnél is nagy viszhangra talál. Francziaország elleni erős és szilárd ellenállása, a’ török uralkodás alattiakat is visszator­­lásra ingerli. Ezen irat következőleg hangzik: „Ezelőtt az ország beljébül naponkint érkezének karavánok gazdag rakományokkal, most már gyé­ren láthatni. Az arabok más tájékra törekesznek áttenni a­ kereskedést, a török uralkodást­ól ugyanis mit sem akarnak tudni.“ Az Abdelgelil fezzani bejjel szült alkudozás minden következmény nélkül maradt. Ellenségeske­dések vagy is rablások a’ benolidi utakon már régóta mindkét részről di­vatoznak. Azonban a’ tábor, melly már három hónap óta a’ városon kívül fekszik ’s az arabok ellen fog használtatni, még folyvást in statu quo van, mert a’ basa fél hadszállitványa rész következményitől. — Konstantinápolyi jul. I­ldiki hir szerint: ,,Minas, a’ zimonyi veszteg­intézet igazgatója, az ausztriai korm­ánytól engedelmet kapván Konstan­­tinápolyba utazhatásra az ottomani kormánynak a’ vesztegintézet létegesi­­tésében segítségül lehetés végett, kísérői­vel e’ hó 9 kén „I. Ferdinand“ gő­zösen a’török fővárosba érkezék.“ — ..Il Generoso“ toscanai gőzös, melly Konstantinápoly ’s Alexandria közt tarta főn a’ közlekedést, Gallipolinál zátonyra ült. — O’ Sullivan de Grass belga követet a’ szultán kitűnő nyá­jassággal fogadó személyes udvarosakor. — Nuri efendi elnöksége alatt a’ nagyúr biztosságot neveze ki, mellynek czélja a’ földmivelés, kereske­dés ’s kézművészet előmozdítása, mert, mint a’ nagyúri rendelet mondja, ezektől függ az ország jólléte’s a’népségboldogsága. A fővárosban az egész­ségi állapot megnyugtató. — 1­­a­n­­­a. Kopenhága, jul. 7kén. 1836ban a’jövedelem 13,888,631 tallér volt, a’kiadás azonban 14,256,976 tallér’s e’szerint a’kiadás a’ bevételt 368,345 tallérral múlta föl, melly hiányt az 1835ki fölösleg pótló ki.­l­el viv­ni. A’ belga vasutakon utazók száma folyvást növekszik, múlt hónapban összesen 225,333 személy utazott ’s a’ bevétel 301,943 franknyi volt.­ Az antwerpi kikötőbe 1835ben 939 idegen’s 250 belga lobogóju hajó köte ki; 1836ban az idegeneké 959re a’belgáké pedig 286ra, 1837ben azon­ban az idegeneké 1073 a’ belgáké 353ra szaporult. Ez évenkinti növek­vés Belgium jövendőjére igen szép kilátással kecsegtet. Gabonaár: Tiszta búza idei 90. Tavali 80 70 60. Kétszeres 53 */3 50 Rozs 48 45 Va 43 '13. Árpa 382|3 34 3­1 Zab 32 3028 '|3. Kői­­s­ká­sa 40. Kukuricza 48 45 l/­t 42‘iL valló garas,______ | Szerkeszti Hr­e­­­ni­eczy. — Nyomtatja Trat­t­ner-Ikárol­y­­, úri utcza 017*

Next