Jelenkor, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-103. szám)

1838-01-03 / 1. szám

1® 13 S 1 9 szerda,­­ ami ár. S.a FOGLAL VII:­ Magyarország ’s Erdély (névváltoztatás; kinevezések; előléptetések ’s megtisztelések; n. szebeni őrs/, ül.; jutalmazási rendszere a­ pesti színházban előadásra elfogadn­i jó szinmű­veknek; széche­­nyi ünnepély; három hazánkfia kizáró szabaditékot nyer; ’s a’ t.) Ausztria (Zolia ö­­cs. frisssége egészségi állapotja tökéletes javulás útján), Spanyolország (uj ministerség; további portesviták a’ trón­­beszédre készült vákiszfu­lirutnil; Narvaez tábornok beszéde; a’ követek durva magok viselete egymás iránt; a’ viszályok Szardíniával kiegyenlítve; Hámorion nyilatkozata; Espintero újabb mozdulat­a ’s a’ trónkövetelő folytonos tespedése; ’s a’ t.) Anglia (Attwood beszéde Russzia félelmes terjeszkedésiről; Palmerston eziránt! czáfolata; alsó- ’s felsőházi viták a’ háztartási kidtseg-jegyzek s nyugdijak ügyében; Alsó-t’anadában komolyabb lázarlási mozgalmak; ’s a’ t.) Francziaország (követ- ’s pakrkamrai előmunkálati illések; Lefebvre választatása jogszerűnek nyilatkoztaiva; l.allitte irata nemelly ti a bilisei választókhoz; Hubert ügyét tárgyazó részletek : ’s a’ t.) Helik­u­m. Németország. Dánia. Oroszország. Amerika. Olai/ios/áu. S-■ iv..a Kleirghir. Gahormár. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. () cs. ’s ap. kir. felsége múlt­­ívi nov. fogytán Róthkrepf Gábor „Regélő és Honimivész“ szerkesztetőjének, József és Ferencz testvérivel együtt eddigi családnevük helyett ezentúl ,, Mátray“ név viselhetését megengedni; dec. 9iki h­atárzatában Bendik Ferencz szkle­­nói lelkészt Simnsdorfi sz. Jánosi préposttá; Bendi Ferencz székesfejér­­vári kanonokát vértes­ keresztúri, Farkas Imrét pedig sz. ábránni czim­­­zetes apátokká nevezni; ’s idősb Eötvös Ignácz pohárnokmestert, Lán­­czy József Békes megyei s Almásy József Gömör megyei főispánokat sz. Istvánrend középkeresztjével felruházni méltóztatott. N. Sz­e­ben : A* 2ik k. előterjesztésben foglalt kir. leiratok ’s meg­erősített törvényczikkek tárgy­ában mult dec. töki 91. országos ülésben egy rendszeres biztosság választatván, míg a­ biztosság munkálkodását végzendi, a’ sérelmek rendbeszedésére kinevezett biztosság munkáját olvasni dec. kiár­ tartott 92. ülésben elkezdek ás 18.’s 19en tartott 93ik és 94ik ülé­sekben folytatták. I. A’pesti magyar szin­ház’ igazgatósága a’ drámai literatura’ ,s a' magyar s­.falusz' repertóriuma' gyarapítására következő határozatokat teve, mellyek ezennel a' két magyar haza' íróival közöltétnek: 1.) Minden új ere­deti színdarab, melly a’pesti színpadon leendő előadás végett nyílt­­átik be az igazgatóhoz, egy e’ végre kinevezett választmány által szigorúan meg­­vizsgáltatván, ha hatást ígér, előadása meghat­ározhatik, 's ekkor az iró az előadási tiszta haszonból egy egész bevételt nyer, illy felosztással. Az első előadásból 1­5 , a’ másodikból -15, a' harmadikból ismét.­­ része fizettetik ki a’ tiszta haszonnak. 2.) Bérszünettel adassék-e az elfogadott dara!) vagy ne, különösen fog elhatároztatni minden különös esetekben. 3.) Világszer­te elismert remek­művek’ (miilyen péld. Lear, Romeo) classical fordítása fél bevétellel jutalmaztatik, azon renddel mint az eredetiek. 4.) Ha az elő­adott eredeti színmű első előadáskor megbukik, az többé elő nem adathatván, az író természetesen csak az í­re­nyeri, de ezt minden esetre. 5.) Új ope­rák muzsikája hasonló díjja­l jutalmaztatik, mint az eredeti színműveké; tex­tusának jutalma minden egyes esetben különösen fog elhatároztatni. 6.) Az úgy nevezett paródiák, énekes bohózatok’ stb. Írója szinte egy egész bevé­tellel fog megjutalmaztadni, azon rendben, mint az eredeti színmüvek. A’ muzsika-szerző jutalma illy müveknél minden egyes esetben különösen fog elhatároztatni. 7.) Az eljátszott színmüvek’ tulajdoni joga minden esetre az iróé marad, azaz: az iró kinyomathatja, vagy eladhatja szabadon mint neki tetszik, de csak miután a’ jutalom-előadások’ ideje eltelt. Ha előbb nyo­matja ki, elveszíti a’ fenn kijelölt díjat; de más részről az igazgatóság is kö­telezi magát, hogy­­a három előadást egy éven túl nem fogja halasztani. S.) A’ fenn kitett módon megjutalmazott színműnek, előadhatási jogát ve­­endi meg a’ pesti magyar színház’ igazgatósága a’ szerzőktől, ll. Tapasz­talván a’ pesti magyar színház’ igazgatósága azt, hogy mind honi, mind kül­földi hírlapok gyakran igen fonák és alaptalan híreket közlenek a’ magyar szi­ni víz felől, ezennel kinyilatkoztatja, hogy hiteles tudósításoknak csak azo­kat­ ismeri el és akarja tekintetni, mellyek a’ hírlapokban a’ színház’ igaz­gatójának neve’ aláírásával közöltétnek. Pest, december 21d. 1837. Bajza József n. igazgató* L­o s o mezon dec. 26an. és 27én lapjaink 1837ki­rik és 1Sík szá­mában említett műkedvelő színész-társaság a’ helybeli város-kórház ja­­vára , (mellynek fájdalom­a mindeddig nagy híjával van) újólag föllép­vén, (Gaalnak „A Király Lu­dason“ czimű 5 felvonásé vígjátékot) vára­kozáson felél számos közönség nagy megelégedésére adá; dec. 27 én pedig főjegyző Rudnyánszky Antal hazafi és emberi érzéstől vezéreltet­ve, Bosco bűbájos természeti varázslatival, nagy tetszéssel lepé meg a nézőket, o­ly­annyira, hogy kik Boscot láták, ügyességét sokban övéhez hasonlítják. Ezt követőleg 18 személyből álló helybeli hangász­egyesület , ügyesen elé adott némelly operák kivonatéval nagy tetszés­sel multíttatá a jelenlevőket. E’ két vígan töltött öröm­ este 509 fl. tisz­ta hasznot hajtott a valódilag emberi czélra. Látni ebből, hogy a’ ma­gyar minden jóra, szépre s hasznosra hajlik, csak vezérlő ösztöne legyen. —­­A bécsi cs. kir. köz. udv. kamra múlt évi nov. 17 én Strasser Fü­löp s Heksch Adolf pesti kereskedőknek ,(meghatalmazva „Figdor J. és fiák­ nagykereskedő ház van a’Leopold-városban 537. sz­­.) kizáró szabaditékot adott öt évre, azon találmányukra, melly szerint minden nemű birkagyap­­jat, élő állatokon, lenyiratva, vagy elhullottak bőrén, bizonyos ártalmatlan szer használatával úgy meg tudják mosni, hogy az nem csak tiszta ’s vi­lágos fehér leszen, hanem olly gyöngéd puhaságaivá is változik, hogy böcse­­tetemesül növekszik, mi legkedvezőbbleg azon gyapjunemnél mutatkozik, mit eddig piszoktól és zsírt­ól meg sem tudtak tisztítani, vagy melly a’mo­sásban megromlott ’s többszöri tsztatás után még dísztelenebb tekintetű lett. Egyébiránt ez uj találmányi­ g­yapjumosást legnagyobb ’s legkisebb nyájaknál egyenlőn alkalmazhatni, s leginkább azon körülmény teszi min­den eddig ismert gyapjumosás-mód fölött sokkal ajánlatosabbá, hogy az folyam-hiány vagy patak mellett ’s hidegben is olly kitűnő jelességgel hasz­nálható, mint más eddigi mosás-rendszer a’ legkedvezőbb körülmények közt. Ugyan a bécsi cs. köz. írd. kamra még következő két hazánkfiát meltata kizáró szabadítékra: a) Guggenberger Károly Ferdinand pesti ke­reskedőt, (meghatalmazottja Porsch János a'városban 752 sz. a.) két évre , úgy nevezett eltolható rúd-rugókra, mik 1) mindenütt alkalmaz­tathatok , hol lökés-vagy nyomás-gyöngitésül rugóerőt­ használnak; 2) terjedelmükre, súlyok s árokra nézve felényivel csekélyebbek az eddig divatozott függő s nyomó rugókhoz képest, ’s így minden tekintetben többszörösen alkalmaztathatok ; 3) minden kiterjedésben megtartják egyen­lő lengésüket a’ tér ’s gyöngéd hatás szerint, melly hatást fokonkint változtathatni minden kellemetlen érzés nélkül, csupán egyszerű fordí­tással vagy eltolással; 4) legnagyobb terver alatt sem törnek el, mit egyéb rugóknál illy esetben nem igen lehetne elkerülni; 5) növekedő erősségűktől ’s nagyságuktól független leven lengésük könnyűsége, nemcsak kisebb kocsira ’s ülésekre, hanem különösen pogyász ’s tár­vagy málhaszerekre is alkalmazhatók vasutakon s még gőzkocsikon is; végre fix­puskák ’s álgyukra is használhatók lökés-elháritásul. — b) T­i­s­c­h­b­e­i­n Péter Lajos mérnök ’s bányász- és huta-igazgató az árvai m­o­dulomban (Rossauban 137 sz. a.) három évi szabaditékot nyert némelly találmányokra, mellyek következtében 1) az egyenvonalu mozgásnak köralakuvá változtatására különösen a’ planéták mozgási törvényének , mikkel a’ nap körül forganak, alkalmaztatása használtatik, melly egy­szerű alapokon nyugvó mozgányerőt különös sükerrel , ’s nagy hely­ s pénzkimélettel gőzerőműveknél használhatni; 2) gőz készíttetik külö­nös üsttel csőüveg-rendszer használata mellett, olly móddal, hogy az üvegek a’ tűz körül rakatván, ez azok csöveit szükségkép megjárja. Az illy készület kisebb helyet foglal el az eddig divatozottaknál, kevesebb vizet kivan ’s olcsóbb , végre 3­ gőzerőművek, csupán egy gőzcsappal kormányoztath­atók, melly minden kívánatnak s iránynak tökéletesen meg­felelni képes. különféle, X. Károly­ban Szatmár­ megyei Casino alakult a’ múlt közgyűlésen, mi végett a’ több rendű hazafi adakozásbról országszerte ismeretes Károlyi György gróf résziről három esztendőre lak ajánltatott a’ Csillag czimű vendégfogadóban, mellyel­ több szobával is szaporitandónak ígért a’ nemes lelkű gróf. — Baja dec. fogytán. Kórházunk pénztára ismét növekedett ez évben t. i. az uj évi hálálkodások megyáltásiba 1­414 fr. ’s 17 kr. került. Jó­tékony Asszony-egyesületünk újra munkás egy több nyereséggel összecsat­­landó tánczmulatság szerkesztésén, melly január 22k ére tétetett. Teljes ’s köz a’ remény, hogy más kegyeskedő adakozások is gyárnál­­tárul­ják ez irgalmi szép vállalatot. — Szécsény mvárosa nov. 30-án szivreható ájtatosságnak volt tanúja, e’ napon mutatván be Urbánszky Ferencz felső-lud­ányi lelkész ’s 25 év óta Szécsény kerületi al­ esperes aranymiséjét v. is 50 éves papsága hála­áldozatát egész egyházi szolgálattal számos ájtatos hívek’ buzgó fohászt közt. A’sokaságot, elbájolá a’74 évis aggastyánnak még most is ifjú vidor-komoly­­sággal páros tartása, arczájának pirossága és szivemelő énekhangja. E’ ritka ünnepet egyházi szónoklattal je­lesi­té Papp Ferencz várbeli lelkész ’s helytartó esperes, ki az aranymiséző velős tudományát, szép hivatására méltóságát, eré­nyes életpályáját, fontos tisztébeni példás ügyességét méltán magasztalá ’s azon óhajtással zárá: Élvezze még sokáig e’ nyájas társalkodásit ősz az ér­­demszerezte megelégülés’ gyümölcseit szerető baráti ’s jámbor hívei örömükre, kik között 40 évet haladó idő óta lévén lelkészkedik­ SPANYOLORSZÁG. A’ Moniteur dec. 23iki száma szerint Madridban ismét új minister­ség­ alakult, következő sükerrel: Ofalia gr. tanácselnök és külminister, Espartero tábornok h­administer, (helyettese: Solar de Epinosa b.); Mon pé­n­z­ügy­minister, Someruelos (most követkamrai elnök) belminister; a’ tengerész minister neve még nincsen tudva. Dec. 12-én valahára végzek a’válaszfölirat vitatását a’ követkam­rában. Az utolsó czikk-vizsgáláskor, mellyben a’ kamra jelenti, hogy az 1837iki alkotmány leend ezentúl jelszava a’ gyűlésnek, Narvaez tábornok, ki mint tudjuk, tartalék sereg-fölállitásra bizaték meg Andalusiában, hosz­­szu beszédet tarta, mellynek végén többi közt igy szólt: „Mielőtt e­ gyű­lést elhagynám, a’ kormány túl rám bízatott munkát teljesítendő, megsér­teném kötelességimet mint hazafi ’s katona, ha illy fontos tárgyak vita­tását némán hallgatnám el. Minden spanyol, a királynétól a legutolsó polgárig, háborúval foglalkozik, ’s mi, a’ nemzet képviselőji, szent kö­telességünkké tevők a’ nemzetnek békét szerzeni ’s intézvényinket szi­lárd alapra emelni. Megmenthető még a’ szabadság, ’s kötelességünk azt megmenteni, eszközölhetjük pedig azt gyorsan ’s minden idegen befolyás nélkül. (Tetszés.) Ezzel épen nem akarom az együttmunkálatot ellenzeni­; adja Isten hogy az minél előbb megtörténjék, mert akkor még gyorsab­ban fog eszközöltetni a’ szabadság megmentése. Azon nemzetek, mely­­lyek a' négyes szövetségetalálták, barátink, ’s a’ spanyolok nem vetik meg a’ barátság nyújtotta segélyt. De mi kár, ha ez együtt-munkálat nem eszközöltethetik? Ismétlem, a­ szabadságot gyorsan, mégpedig csupán a” nemzet erejével is megmenthetni. Ha eddig nem­ győztünk , annak nem országunk helyzete az oka, sem azon segítség, mit a’lá­zadók a’ franczia határ­­szélekről kaptak, hanem mivel e’ politikai kér­dést a’ katonaival ugyanazon sarokba dobtuk. Nem győztünk egyenet­lenségünk ’s hadsergink féktelensége miatt ’s ha folyvást egyenetlenek maradunk, nem sokára megkondul szabadságunknak a sirharang. Adja az ég, hogy a’ múlt idő üdvös oktatásul szolgáljon a jövendőnek.“ Ugyanazon ülésben a’ jogminister előterjeszti költségvetését. Az ez ülést megelőzött napon Carasco ’s Gallardo követek összezördülvén, bizonyos a’ kamrai többséget sértő czikk miatt, mit az utóbbi Castellano lapban közle, mivel Carrasco párviadalra szólitását nem fogadá el Gallardo, az előbbitől arczul csapatott a’követkamrából kiléptekor. A’ Gaceta de Madrid dec. 28ikán 1836. között békealkuját közli Spanyolországnak a’ mexícoi respublicával, mellyben a királyné meg ismeri e’ respublica szabadságát, fölségi jogait, ’s függetlenségét, min­den múltnak pedig örökös féltését igéri.— Guadalajara tartományban a

Next