Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-20 / 32. szám

( 121 ) és Európa között gőzhajózást fölállitni; e’ nagyszerű ’s fontos rendszabályt a’ louisianai tanácshoz nagy többséggel gyámolttá ’s hihetőleg az egész törvényhozóság jóváhagyását megnyerendi. Ez utóbbi esetben Angliára ’s a’ nyugatindiai gyarmatokra tetemes hasznot reménylenek háramlani, mert ezek ’s Ujorleans között a’ közlekedés közvetlen lenne. Spanyolország:. (Ellenkezés az angol kereskedési bevitellel.) Mart. 29dikén reggel hírnök érkezett Parisból Madridba mart. 23kaig terjedő hírekkel, mikből világossá lön, hogy Soult tábornagy ministerség-alakitási törekvése füstbe ment, az újra ellene tornyosult akadályok miatt. E’ körülmény tüstint visszahatással birt a’ madridi politikai viszonyokra. A’ spanyolok, föllen­­gősdiek és mérsékpártiak, még folyvást szent hagyomány gyanánk hiszik, miszerint Thiers ministerségbe jutása esetén mulhatlanul győzelem koro­­názandja Krisztina és az alkotmány ügyét, franczia közbenjárás által. A’ mérsékpártiak el eszmével még azt is pártolják, hogy ez esetben a’ Pi­ta- Alaix-féle ministerség szükségkép pártjokbeli férfiaknak kénytelenül helyt adni, mert, igy okoskodnak ők, Thiers alkotm­ányszerű elvek u­­talmazója, Alaix és Pita pedig naponkint újabb korlátlankodást követnek el az alkotmány ügyében. Thiers tehát Pitát nem pártolandja, ’s csak en­nek lelépte után segítendi a’ madridi kormányt. Ebből az következik, hogy a’ mostani ministerség lelépni lesz kénytelen, ’s Thiers elveivel egyenlő gondolkozásu férfiakat juttat kormányra. Most azonban ollyhir érkezett, minélfogva Spanyolország állitólagos szabaditója ministerségbül kimara­dását jósolhatni, ’s azonbúl az is, köztudomásra jőve, hogy eddigi nyi­latkozatiban maga Thiers is helytelennek állítja a’ fegyveres avatkozást vagy legalább föltétlenül csakugyan nem kívánja azt. Ez által tönkre jutott azon fő alap, mellyre a’mérsékpártiak vonatkoztak, midőn Pita-Alaix m­inis­­terségének mással fölváltatását kivánák. E’ ministerség azonban e’ miatt még koránsem jut a szilárdabb helyzetre, mert nem csakkül- hanem bel támaszai is ingadoznak. A’ hadminister nyers és durva erőszaknál egye­bet nem akar ismerni, mig a’ bel- ’s jogminister nem igen mutat kedvet gyakori alkotmánysértésre. Pita iszonyodva tapasztalja, hogy azon kéz, melly ministerségre emelé őt, többé nem­ szolgál lépteinek gyámolitásul; ’s a’ M. Chronicle nyíltan kimondja, hogy Pita csupán bábjátékul szol­gál az angol politikának.Ez utóbbi tehát mindent elkövet azon nehézségek legyőzésire , mellyek az angol érdek ellen minden oldalról fenyegetőleg tornyosulnak össze. A’ ministerelnök, mint nagy tapasztalásu férfi , ki már Lissabonban is gyöngitni törekvék az angol befolyást, útjában áll e’ tárgynak , ’s azért elmozditni szándék őt hivatalából, mi okbul Onis már többrendű­ ajánlatot kapott a’ külügyi tárcza elfogadására. A’ pénzü­gy­­minister főtörekvése folyvást az angol gyapotáruk szabad behozatalát tár­­gyazza. Az ez okbul általa kinevezett biztosság munkálkodása mindazál­­tal nem igen halad előre, ’s igy az angol kereskedés csupán úgy adhat túl Gibraltarban fölhalmozott nagy árumennyiségin, ha ismét Malagában ’s Cadizban fölállítandó zendületi junták életbe léptetésire várakozik, mi­kép 1835ben ’s 1836ban jőn, midőn aztán igen csekély adó mellett szál­­lithatá be áruit. Catalonia már rendszabályokról gondoskodik a’pénzügy­­minister erőszakos léptei gátlására. Espana gr. minden angol árut, mi­nek nyomába juthat, megégettet. Catalonia nagy mértékben óhajtja ugyan az angol kereskedés kizáratását, de a’ franczia kereskedőknek még sok­kal nagyobb érdeklökben fekszik ez. A’ franpzia kormány tehát minden­kép gátlani törekszik a’ czélba vett kereskedési szerződést Anglia és Spanyolország közt. — Zea Bermudez több levelet intéze már Berlinből Madridba, mikben igen nagy elégülést fejez ki ottani fogadtatásával. Her-ö­vey lordot aprilben Madridba mondják érkezendni. A’ harcztéren nyo­­mos történetek kifejtését várják. — (Folytonos összeesküvések Maroto ellen. Melilla ismét az alkotmá­nyosak hatalmában.) Bayonne april­­ikén: A’ két hadsereg még most is hadi munkálkodás nélkül vesztegel szokott rendes állomásin. Az egész múlt hét csupán azon egy, magában épen nem nevezetes, eseményt szülé , • hogy a’ királyné sergei öszpontosulni kezdenek Liberóban ’s Maroto min­denféle anyagi nehézségekkel törekvék gátlani Espartero sergei előhala­­dását. Mennyire azonban az Espartero és Maroto közti ellenséges m­ozgal­­mak naponként gyérülnek, annyira szaporodnak Maroto ellen az összees­küvések, miket ő elővigyázati rendszabályokkal tud megelőzni, mielőtt még kárára lehetnének. Egy főbb rangú carlospárti katonatiszt, ki­­Maro­to üldözési miatt szökésben Volt menekvést keresni kénytelen , beszéli, miszerint ő Ch­aquiban volt Carmona tábornokkal, midőn febr. I Tikén ud­varias levelet kapott Maroto tábornoktul, mellyben szükséges tanácsko­­zásra Estellába hivá meg őt. A’ közönség akkor már értesülve volt a’ többi tábornok elfogatásáról. Carmona febr. 1 Bikán regg. 5 órakor csakugyan Estellába érkezék, hol igen nyájasan fogadó őt Maroto’s reggelizésre hi­vá meg. Reggeli után egyik segédével Puy erősségbe küldé őt, ’s tud­tára sem adó, hogy fogoly. Az erősségbe érkezte után azonnal tudaták Carm­onával, hogy egy óra múlva még más négy tábornokkal együtt agyon foig lövetni , ’s egyszersmind bemutaták nekik a’ gyóntató szerzeteseket. Minden kérésük daczára 7 órakor már egyik sem volt közülük életben, ’s igy családi viszonyokat sem hozhatók illő rendbe. Maroto jogositni törek­vék hallatlan tettét, ’s fölvilágitást ígért a’ nemzetnek, annak megmuta­tására , miszerint az agyon lövetett tábornokok hazaárulók valónak. De azóta két egész hónap múlt már el, ’s Maroto nem tarta meg szavát, a’ nép pedig minden oldalról kételkedik a fővezér szavaiban, ’s végveszél­lyel kezdi fenyegetni a’ rettegő Marotot, ki egyébiránt a’ navarraiaktól fél, ’s azért épen ezeket üldözi legmakacsabbul gyű­lölségével. Ez okból fut annyi navarrai család franczia földre, sok pedig épen nyom nélkül tű­nik el. Sopelana és Arroyo tábornokok börtönben fetrengnek , csupán azért, mivel a’ febr. 21iki kir. rendelet után is szólni mertek Maroto ellen. A’ navarrai 5ik zászlóalj majd utolsó emberig megszökött. Arias Texeiro, Labandero és Diego Miguel Garcia, száműzött carlospárti főnökök, Cab­rera pártolásával, Toulouseba mentek, hanem folytonos titkos közlekedés­ben állnak honosikkal. Maroto megbukását mind­ezek bizonyosnak ’s igen közeinek hiszik. Espartero, mint mondják, az estellai és ramaleti vonalt egyszerre szándékozik megtámadni; a’ carlospárti sereg központra gyű­­­löngése mindazáltal igen érezhetőleg gátolja hadi mozgalmit ez utóbbi pon­ton, és Santander közt minden közlekedést lehetetlenít. Maroto pat­­tantyússágot és lőszert küd le Estelléből Dicastilloba.—Cadiz, Cuertoreal és Mária kikötő közt gőzhajózás létesült. A’gőz ez újabb diadala nagy örö­met szült.— Oranbul martz. 26 án indult kereskedőhajó azon örve­ndetes hírt hozó, hogy a’ melillái carlospárti őrség föladó e’ fontos erősséget az ostromló alkotmányosaknak. — A ii I I a (O’ Connell Dublinban, Londonban járvány uralkodik.) Fortescue 1. april nikán Dublinba utaztakor Liverpoolba érkezvén , este gőzösen szán­dékozók útját folytatni rendeltetési helyére. A’ liverpooli kath. társulat választmánya üdvözlő felirattal tisztelé meg őt. April nikán a’ dublini Adel­­fi-szinházban nagy számmal gyülének össze az ottani szab­adelmüek , üd­vözlő ’s bizalmi fölirat-szerkesztés végett Fortescue 1. megtiszteltetésire , ki elibe másnap küldöttség volt indulandó Kingstownba. Az elnöklést e’ gyűlésen Charlemont gr. vivé. O’ Connell hosszú beszédet tarta ez alka­lomkor , melly igen mély hatású vala , ’s lényegileg igy, hangzók : „ A’ tory párt Angliában folyvást nagyobb mértékben fejt ki gyűlölséget az iz­­landi nemzet ellen. A’ ministerség csatát veszte a’felsőházban , ’s ha az alsóház ki nem javítja e’ csorbát, úgy senki nem állhat jót a’ következ­ményekről. A’ kérdéses felsőházi indítványt az izlandi nemzet ismert ha­lálos ellensége hozó szőnyegre. De valamint a’ katholikusok fölszabad it­­tatásakor kénytelen volt Wellington­ig engedni a’ közvélemény hatalmas parancsának , úgy most ugyanazon indulatokat szükség fölébreszteni a’ nép szivében, ’s ha aztán csakugyan polczra jutnának is a’ toryk , bizonyo­san nem fognának annak sokáig örvendhetni. April Ilikén újra nyilvá­­nyosan összegyülendtvik kérelem-szerkesztés végett a’ királynéhoz, mos­tani ministersége megtartása iránt, ’s hogy örökre zárja el a’ hatalomtól azon pártot, melly mindenkor engesztelhetlen gyűlölője ’s ellensége volt Izlandnak.“ Iratárzatra jön e’ gyűlésben, hogy Fortescue ünnepélyes fo­gadtatásakor zászlók ’s lobogók ne használtassanak. — Londonban jelenleg járvány uralkodik, mellyről következő részleteket közöl az ottani orvosi lap.­­.A’ betegség első kórjeleit a’ gyomor alrészében ’s oldalán érzi a’ szen­vedő. Ezt néhány óra múlva borzongás és változó láz követi, mig ez utób­bi tart, addig folyvást majd tökéletes erőcsökkenést érez a’beteg ’s agy­­velejében tetemes háborodást. Az ütér 120szor löktet minden perczben ’s igen gyönge; a’ bőr melegsége rendkívüli, a’ nyílás igen élénk ’s az álom fölötte nyugtalan. Miután ez állapot 2 — 3 napig tartott, szűnni kezd­nek a’ kórjelek ’s a’ betegség erős izzadással végződik. Most következik azonban e' járvány leírásának legnevezetesb része. Noha e’ bal jobbadán csak 2 — 3 napig szokott tartani, mégis olly nagy csapás háramlik az egész idegrendszerre, hogy a’ beteg majd tökéletes bénultságra jut. Az e’jár­ványban szenvedő ugyanis rendkívül erőtlenültnek érzi magát, szava el­veszti csengésit, ’s erős szédülés lehetlenné teszi a’járást. Napok’s hetek múlnak, mig ereje ismét visszatér, ’s ha e’ betegség gyöngédebb alkatú személyeket támad meg, vagy korban már tetemesül előhaladn akat,úgy nincsen ellene biztos segély. Egyébiránt e’ betegség gyógyitásánál, leg­inkább érvágástól kell óvakodni. Eddig a’gyuladásnak vélt bajt sokan ér­vágással akarók gyógyítani, de merényük következménye szomorú jön. Legczélszerűbben használhatni a’beteg tiszta állapotban tartását, mi mellett frisstőkben nem kell hiányt szenvedni a’ betegnek.­­ (A’ pártok helyzete. A’ kormány ajánlata az amerikai határvillon­gás iránt.) A’ whigek Edinburgban próbát tettek a’ ministerség megerő­sítésére , de engedni voltak kénytelenek az ottani radicalok hatalmának. Ez utóbbiak ugyanis olly nagy számmal jelentek meg, hogy a’whigpol­­­gármester helyett saját körükből választhatának elnököt. Veszni látván ügyöket, önként engedének a’ whigek, ’s elhagyók a’ gyűléstermet, mi­re a’ radicalok egyhangúlag azon határzatot hozók , miszerint a’ whigmi­­nisterség teljességgel nem méltó a’nép bizalmára, egyszersmind azon meg­győződést fejezvén, ki , hogy csupán az általányos szavazásjog kieszköz­lése szabadíthatja meg a’ nemzetet a’ főnemesség azon nyomásától , melly alatt most szenved. Könnyen gondolhatni, milly határtalan örömre lobban­tak e’ hírre a’ toryk, mivel e’ nyilatkozatot a’ radicalok tökéletes elválá­sának tekintik a’ whigektül, mi véleményök szerint önpártjoknak fogna utat nyitni kormányhatalomra. A’ Times azonban, mellynek azon füg­göny mögé is szabad tekinteni, hol a’ főnökök tanácskoznak , egészen máskép magyarázza e’ jeleket. A’ Times ugyanis e’ mozgalomban azon párt fölizgatását szemléli, melly erőt kölcsönze a’ whigeknek, ’s eddig aladságban engedé magát azok által vonatni, mi egészen ártalmatlanná tévé azt, ’s minek következtében idővel a’ whigekkel együtt nyom nélkül enyészendett el, holott most ezektől külön szakadva, ’s a’ tömegeket min­­­­den óvakodás nélkül magával ragadva, rendkívül félelmes fogna lenni a’ conservativekre nézve. Ez okból tehát azon reménnyel kecsegteti magát a’ Times, miszerint a’ radicalok ezúttal is a’ whig ministerség mellett fog­­nak a parliamentben szavazni, midőn az Izland kormányzata iránti indít­vány szőnyegre kerűlend, mi hosszabbitni fogja ugyan a’ whig kormány életét, de a’nemzet előtt koránsem javitandja helyzetét. A’ toryk főnö­kei naponkint világosabban kezdik átlátni, hogy igen nagy hibát követé­nek el, midőn ellenségüknek alkalmat nyújtanak zajjal lépni le, ’s kü­lönösen Izland érdekiben, melly utóbb is mélységbe vonó malomkő leend az uj kormányra nézve. Wellington egyenesen kimondó, hogy ő már igen

Next