Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-18 / 75. szám
(Maroto végkép az alkotmányosakhoz pártol. Biscaya es Guipusco a békeállapotban.) Bayonne, sept. 3ikán : „Aug. 26ikán sokáig egyezkedtek Espartero es Maroto Bergara’s Villareal közt, de minden süker nélkül, ’s igy akkor még nem ütött ki nyílt meghasonlás Maroto és a’ trónkövetelő közt; ez utóbbimindazáltal már Eguíának adá át a’fővezérséget. Aug. 29-kén végre megköté a’ szerződést Espartaroval Maroto Biscaya és Guipuscoa tartományokra nézve, fentartván azonban a’cortes helybenhagyását. A’ békealku fő feltétei ezek; a’ lakosság önkényt meghódol, szabaditékai megerősitetnek, a’ carlosi tisztek megtartják rangjokat, a’ sebesültek pedig nyugdijt kapnak. Maroto 2,5 zászlóaljnyi és 10 lovas dandárnyi serge azonnal leraká légy vérit. E’ szerződés következében Espartero parancsot bocsáta közre, melly Guipuscoa és Biscaya tartományokat tökéletes békeállapotba helyzi. Espartero néhány nap előtt felszólítást intéze sergéhez, mellyben többi közt igy nyilatkozik: ,,A" megszorult ellenséget tönkre zuzandjuk, ha nagylelküségünkhez folyamodván, önként nem rakja le fegyvereit,vagy jövendőben csupán az alkotmányos spanyol kormány és Ildik Izabella jogszerű trónja ügye mellett és föns, anyja kormányzóságáért villogtatja azokat. Kik ezt tenni fogják , azokat egy család tagjainak tekintendjük, testvéri kibékülésben feledve a’ múltakat. Ti, drága társaim dicsőségben ’s fáradalmakban, utánozhatlan erénypéldányt állítottatok föl azoknak, kik nagylelküségtekben bízván, karjaitok közé veték magokat. Minden lakos, ki igy viselendi magát, sem személyében sem vagyonában nem szenvedem kárt; az állói és dicastilloi zemlülők mindazáltal semmi esetre nem kerülendik el a’büntetést. A’ezéretek rendkívüli örömet érez, látván, hogy legalább egy részben teljesitvék már azon kivánatok,miket e’ szerencsétlen nemzet iránt keblében táplált, é s nem kétli, miszerint, eddigi pályátokat folytatva, rövid idő múlva tökéletes békét fogtak kiküzdeni a’ tartományok számára.“ — (A’ cortes megnyitva. Az alkotmányos sereg uj helyzete az éjszaki tartományokban.) Sept. wiki bayonnei telegrafi sürgönyök szerint, a’ kormányzó királyné sept.lsején csak ugyan megnyitá a’ cortest. A’ trónbeszéd semmi czélzást nem foglal magában a Maroto szerződésbe. Az aug. aliki bergarai szerződés első pontja így hangzik: „Espartero tábornok sürgetőn fogja a’ kormánynak ajánlani a’ tartományi szabadságok helybenhagyása vagy módosítása kieszközlését a’ cortes előtt.“ Espartero egész Guipuscoa tartományt elfoglalva tartja; a’ katonaság eloszlott azon egész vidéken. A’ trónkövetelő sept. aikán Lecumberriben volt , melly erős állomást hat zászlóaljjal ótalmazá Elio. A’ bergari szerződés a’ carlosi katonaságra nézve igen kedvező, de a’ trónkövetelőről szó sincs benne. Összesen mintegy 8 ezer harczos pártolt el a’ trónkövetelőtől, ki most még csak ugyanannyi katona fölött rendelkezhetik. A’ tengerészeti elnök ezt írja Guipusevából a’ tengerészministernek : ,Mathieu parancsnok tudatá velem, mikép a’ spanyol hatóságok hivatalosan értesültek már a’ Maroto és Espartero közti szerződésről Biscaya és Guipuscoa megnyugtatására. Az alkotmányosak ma foglalák el Andoaint. Minden helységből harangzúgás jelenti a’ lakosság örömét; az egész tartomány vidorabb színben kezd mutatkozni.“ A’ fenebbiekre nézve ezt jegyzi meg a’ jour des Débats: „Megjegyzést érdemel a’ mai telegrafi sürgönyökben azon körülmény , miszerint az alkotmányosak már birtokában vannak az andoaini és tolosai megerősített vonalnak Bayonne felé. Tegnapi híreknél fogvást ez állomásokat még carlosi sergek tartják elfoglalva, mellyek előtt Maroto emberei visszavonultak. Ebből szükségkép az következik, hogy az alkotmányos sergek vagy erőszakkal foglalák a kérdéses állomásokat, vagy pedig a carlosiak nem védhetés miatt önkényt hagyák el azokat, mit még bizonyosan nem tudhatni. Bármi okozá is egyébiránt e’ visszavonulást, annyi kiviláglik belőle, hogy a’ trónkövetelő többé teljességgel nem képes ellenállani az alkotmányosak haderejének. Ő maga is átlátja ezt, mert már a’ lecumberrii hegységben kezdi magát elsánczolni, Navarra felső részében. Az alkotmányos sereg Vitoriától egész Bayonneig elfoglalva tartja az országutakat, és ezek közt Arlaban, Villareal, Alava, Mondragon , Jolosa, Andouin és Hernanni mind megannyi elhíresült állomásokat.Onate is Espartero hatalmában van már,a’ carlosiak egész pattantyutárával együtt,pedig már öt év óta nem volt e’vidéken alkotmányos katona látható.Mondják,mikép a bergarai szerződés épségben föntartásául San Sebastianban franczia, Bilbaoban pedig angol őrség fog állomásozni, s hogy Espartero, mint valamennyi spanyol sereg fővezére,ezentúl állandóan Madridban fog lakni, és az országban hat hadsereg tartamija fon a’ közcsendet. Hite jár annak is, hogy az alkotmány ’s különösen a’ sajtótörvény, lényeges változtatáson menend keresztül. A’ guipuscoai és biscayai carlosi katonaság: „Éljen Izabella királyné!“ kiáltozás közt oszlott el ,s az egész fegyverzet az alkotmányosak hatalmába jutott. Bilbaoban 135 álgyat találtak a királyné sergei. Bilbaoban tánczvigalmakkal ünnepiek a’ békekötést. Bayonnebe már 300 carlosi család érkezik mind kivándorlási szándékkal. A’ loyolai jezsuiták és Cyrillo atya is Bayonneban kerestek menedéket a’ fölvilágultság szelleme elől. — Anglia. (A Times nyilatkozata a’ trónbeszédről.) A’ Times legújabb száma igy szél a parliamentzáró trónbeszédről: „Valahára tehát vége van e’ csodálatos parliament ülésnek. Nem tudjuk, miért történt ez, hiszen még tovább is tarthatott volna. A’„törvényhozó testület,“ vagy legalább azon parányi része, melly még Londonban mulatott, még tovább is vonszolhatta volna nyomom létezésit, mindig valamit próbálva, de mindig semmit nem téve, egészen azon időpontig, mellyben ismét megkezdhette volna az uj üléseket. A beszéd kezdete kaczajra gerjesztő bennünket. Ő felsége örvend, hogy egyezség uralkodik a’ keleti ügy iránt. (Kérdés: valóban úgy van e ez?). Örvend, hogy Francziaország ismét kibékült Mexicoval (valóban?); hogy Perzsia és Anglia közt még nincsenek kiegyenlítve a’ villongások (igazán ?); hogy katonai mozgalmak kezdettek meg Indiában; (mikor lesz végük?). Ki nem fog illy kérdésekre fakadni e’ ministeri fecsegés olvasásakor: „Hol vagyok? Hollandiában, vagy Belgiumban? Franciaországban vagy Mexicóban ? Teheránban vagy Perzsia valamelly más városában ? Ám legyen, de a’ minket közelebről érdeklő rabszolga-kereskedésre nézve csak meg is történt valami? Felelet: nem! még eddig nem tettek semmit, de próbára sok pénzt szórtak ki. Végre a’ beszéd első részének utolsó czikke Anglia belügyeit érinti, mellyek legnagyobb érdekkel bírnak minden angolra nézve. Itt már, teljes fényben tüntethette volna ki whigradicalministersége szép tehetségeit ő fels., miknél fogvást ingerültséget gerjesztettek az egész országban, mellynek vége nyilvános csöndzavar jön, gyújtogatás , rablás és több más kicsapongás. Mondhatta volna ő fels. meg azt is, hogy örömmel tapasztald, mikép az ill. tettek miatt elfogattak az ő fels. miniszerei által kinevezett bírák előtt csupán azzal menték magukat, hogy kénszeritve voltak a’ törvénytelen tettre, ’s azonnal minden vád alól fölmentve láták magokat. E helyett egész szelídséggel, de hálátlanul c.ak azt mondja a’ trónbeszéd, hogy rendszabályokat hozott a’ buzgalom túlzó fokának elnyomására, holott a túlzó buzgalom épen csak a miniszerek unszolásiból származott. Az alsóházi tagokhoz intézett beszédrész példátlanul ízetlen. Az új levéldíj-rendszert dicséri a trónbeszéd, holott kedvező hatását előre józanul csakugyan sem határozhatni meg, és halljátok csak mindnyájan ti emberei a’ fontoknak, shillingeknek és pencéknek Templebar keleti részén , még a’ kincstárkamrai jegyek alapítását is magasztalja a‘ trónbeszéd ! Mért nem lett Spring-since e’gyönyörű ’s elmés tette jutalmaid inkább gúnár lord (straddle-goose), mint hegyi sas lord (Mounteagle)! De talán nagyon is komolyan bíráljuk ez üres csinálmányt. A’ trónbeszédek, különösen pedig a’ parliamentzáró trónbeszédek, ritkán szoktak ürességeknél egyebet magokban foglalni, ’s ollyasokat, miket már úgy is mindenki tudhatott. Valóban furcsa szokás. A’ ministerség készíti a’ trónbeszédet "s aztán maga tulajdon tetteit dicsérgeti, ha még annyira elcsonkitá is azokat az ellenzés. Az utóbbi trónbeszéd szokottnál nagyobb mértékben el van árasztva ministeri unalmassággal és öntetszéssel; de Cupido (Palmerston), ki czikkeinek legnagyobb részét gyártó, legalább nagyobb színházi hatással ’s fénynyel láthatta volna el azt. A’ lordok házában köztudomás szerint egy tisztviselő ül— Clerk of Parliament—, ki a’ törvények kir. helybenhagyását, következő ó-franczia szókkal mondja ki: „la Heine le veult.“ Mennyivel ünepélyesb é s nagyobbszerű lett volna az aug. 27iki parliament-elhalasztás, ha Cupido , ezen gentleman szolgálatit kikérvén , minden czikk végén igy nyilatkozott volna a’ külföldi politikáról: „Test l'amour , Tamour , Tárnom* qui fait le monde á la ronde.“ A’ Courier ez elménetséget olly rosznak találja , hogy a’ lincolni vitéz képviselő (Libthorp ezredes) is szégyenlené azt magáénak vallani; egyébiránt pedig nem épen a s tory párté azt, melly minden javítást tökéletlenné tett makacs ellenzésivel ? (A’ franczia és angol politika folyvást ellenkezik egymással a' keleti ügyre nézve.) London, sept.lsején : „A’franczia és angol kormány még mindeddig nem tudtak együttmunkáló határzatra lépni egymással a’ keleti ügyben, melly körülmény valóban rendkívüli aggályt gerjeszthet minden dologhoz értőnél, mert mige’ két hatalom nem bir egyértelműségre vergődni minden lényeges pontban , ’s meddig a’ birtokkérdés nincs tisztába hozatva és a’ porta ’s M. Aki kölcsönös függési vagy függetlenségi viszonyú bizonytalanságban állnak, addig nem reménybetni tökéletes békét, valamint azt sem, hogy a’ török birodalom egyik kiegészítő része legyen az európai nagy szövetségnek. A’ franczia kormány igen jól tudja ugyan, mikép a’ jelen pillanat legkedvezőbb a’ tengerész hatalmaknak állandó befolyás-biztosításul a' keleti ügyekre nézve; de a’ sajtó által olly határzottan kimondott franczia népvélemény, az utóbbi kamra nyilatkozati, melylyek még most is viszhangzanak az egész országban , ’s azon aggály, melly annak meggondolásából származik, hogy ellenkező rendszabályt talán épen nem lehetne igazolni a’ szenvedélyes indulatú kamrák előtt, igen nagy befolyást gyakorol bizonyos magas helyzetű férfi elméjére, ki a’ nép könnyen ingerelhető hiúságát mindenkor szereti valamennyire kímélni. — A’ francziák már csakugyan felölték a’ pártvédi fontos szerepet ’s nem akarják megengedni, hogy valaki lábára hágjon egyiptusi védenezöknek. Innen származik Francziország ingadozó bánásmódja; innen azon sok akadály, mellynek tömege mindig távolabbra halasztja el e’ fontos kérdés föloldását, melly körül most egész Európa politikája annyira el van foglalva. Igen fontos az is, hogy miután Francziaország már kijelenté , mikép egyátaljában semmi ideigleni helyzetet nem szándékozik többé eltűrni keleten , miután Angliára tartózkodási és titkolózás- vádat emelt, most maga is olly késkedő rendszabályokhoz nyúlt , mellynek csupán azon ideigleni állapot lehet következménye , melly ellen eleinte olly hév buzgalommal küzde. Francziaország folyvást azon képzeletben él, hogy Angliától és Ausztriától egészen különböző ösvényen kell e tekintetben haladnia; ez uj meggyőződését titkolni törekszik ugyan és régi buzgalmát minden alkalommal mutatja , de egyszersmind tetteti magát; mintha attól félne , hogy Anglia Hussziához fog csatlakozni és Ausztria rövid idő múlva követendi e’ példát, melly esetben aztán Francziaország kénytelen lenne a’ három egyesült nagy hatalom minden határzatában megjegyezni, bár mikép ellenkeznék is az tulajdon nézetivel vagy érdekeivel. Mivel Francziaország maga sem hiszi az allitást, tehát nem is szükség kimutatni alaptalanságát, hanem inkább arra kell figyelmeztetni a’ közönséget, mikép a’ franczia és orosz politikában darab idő óta igen nagy öszhangzást vehetni észre. Bizonyos pontig mind a’ kettő pártolja M. Ali ügyét, valamint sönte mind a’ kettő nemcsak gyöngíteni, de egészen megsemmiteni szeretné a’ porta hatalmát. Ugyan nem látja ezt Francziaország, hogy az egyiptumi basának a’ mostaniaknál sokkal szűkebb korlátokat kell szabni, ha csakugyan továbbra is föntartani kívánjuk a’ portát?