Jelenkor, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-03 / 1. szám

lyafénynél tartott gyűlésektől.“ — Liverpoolba 34 elítéltet hozának A­nadából, kik útközben hatalmokba akarák keríteni a’hajót, de nel létesíthetők szándékjokat a’nagyobb erő ellenében. — (Udvari hírek. Elegy.) Decemb.­iáikén szarvasvadászattal nini-'lí magát a’ királyné Windsorban, azaz: egy szarvast kibocsátanak a’a bű­l, ’s hosszas hajtás után ismét befogók azt. O föls. és számos hölgy , ur lóháton élvezők a’ vadászat gyönyöreit, mig a’ kényedness részúrtő­l könnyü vadászkocsin követeli őket. — A’sheernessi kikötőt nagyszerűelb sitvényekkel szándék ellátni, mi másfél millió sterlingbe kerülend ugyan fit; rendkívül hasznos, mert eddig ellenállás nélkül rohanható azt illeg ellenség. — Az országos jövedelem állapotja csüggesztőnek látszik, ’s a’ most múlt évnegyed olly rész, vagy még roszabb volt, mint a’tavalyi A’ csökkenést leginkább a’ gabnabeviteli vám alább szállításának kell tu­­lajdonítani. — A’ Globe a’vakbuzgók megnyugtatásául jelenti, m­iszerit a’ kormánynak soha nem volt szándéka vasárnapokon is nyitva tartatni is levélpostát, ’s csupán azért méltató kitű­nőbb figyelemre e’ tárgyat, mivel az indítvány parliament'i, választmánytól származott. — A’ londoni city testü­letjavitó választmánya buzgó szorgalommal folytatja munkálatit. Egyik gyűlésében, dec. 13-án, nyomadékosan figyelmeztető társait Rjai­nau , miszerint 1768 óta változatlanul divatozó városi kőszé­na­dó esdhely­­sége milliókat szerze az egyedárusok erszényébe a’ vevők rovására Kö­vetkezménye ennek azon szörnyű fonákság, hogy az uj castlei k­őszén még Alexandriában is olcsóbb mint Londonban! — A’ M. Chronicle sémit ]3 — ]ékén azon nézet kezde uralkodni a’ tőzsércsarnokban , hogy a’ belga-hollandi kérdés nem fog kardcsapás nélkül eldöntetni. E­ véle­ményt a’ Belgiumból’s Hollandiából érkező hírek némileg csakugy,­in iga­zol­ják, mert a’ határszéli várőrségeket mind a’ két birodalom jóval sza­porító. — Frantziaorsz­á­g­. (Kamrai ülések. Dupin elnökül választatása kétes.) A’ prím­a dec. Ilikán Portalis gr. másodelnök alatt gyűlt össze. Dmrosn­il tábor­nok, Turgot gr., Ilalgau hajóvezér és Bouvoisur titoknokká választatván, választmányi tagokat indult választani a kamra válaszfelirat - szerkesz­tésre. A’ követkamra is összegyűlt ugyanazon nap Nogaret elnöksége alatt. Először is a’hivatalosztályokat határozók meg sorshúzással, azu­tán pedig a’ szokott szerkezet jőve napirendre. Másnap igen nevezetes át­tekintését engedő a’ külön pártok helyzetének a’ követkamrai éles. Jelen valónak ez ülésen többi közt a ministerelnök, had -, pénzügy -’s nyilvá­­nigos oktatási minister és a pecsétőr ’s kereskedési minister. Az ideigle­­ni elnök megkezdete az elnökválasztást Némi zavart okozott eleinte, hogy Clogenson csak golyóját veté az edénybe ’s czéduláját megtartó. Ezután beveté ugyan azt is, de az edényt eltévesztő, mi it zaj fokoza. Végre igy nyilatkozók az ideigleni­ elnök • „A’ saavna­k szám­a 371, ál­­talányos többség 186, Dupin 172, Passy 143, Ducim­­el 51“ Mivel e’ szerint egy jelölt sem kapott általányos többséget, teh­át új választás­hoz kezdenek. Nagy és hosszas zajgás. A’ fönebbi sükerből lá­tni, mi­szerint a’ doctrinairek először külön szavazanak Duchatel mellett, hogy erejükről meggyőződjenek. Billault kiálta ki a’ neveket, ’s eigy ülés­ben folyvást nagy ingerültség uralkodók. Legélénkebb falon* akkor támadott az elnök körül, midőn a’ választás siikerét kezébe adói Az el­nök ezt olvasá föl: „Szavazók száma: 367, Dupin 180, pIL 173, Duchatel 9, ’s 4 fehér czédula.“ Mivel e’ választás is eldöntő siker nél­kül maradt, tehát újhoz kelle kezdeni, mit leirhatlan zaj közt másnap­ra halasztott az elnök. Ha azon 9 doctrinak­, kik a’ második szavazásnál is Duchatel mellett maradónak, Passy mellett nyilatkoznak, m­i Dupin megbukik. Azonban ha ez nem történik is, a pártok e kitűnő egyezsé­­ge minden tekintetben nagy csapás a’ ministerségre nézve, melli mind­járt az első ülésben nem igen várt illy határzottan rosz kilátás»_ (A’ belga-hollandi ügy. Vélemények a’ trónbeszédrőil.) Dosage dec. 17ikén érkezők vissza Parisba a’ londoni gyűlés utolsó határozati­val, mellyek szorosan kívánják végrehajtatni a’ birtokkérdé­sben a’ 24 czikkű szerződést. Végrehajtásra febr. lóikét tűzék ki határnapoi Bel­giumnak a’ nagy hatalmak. Anzenbourg gr. tanácsos és egy követ a’ Constitutionnel szerint Parisba érkezének, ’s­ a’ válaszföl iratot szerkesz­ti követkamrai választmány előtt hallatni kívánják magukat._A’ kam­rait vitásról ’s trónbeszédrül hosszú vitatkozásokkal telvék a’ partsírlapok. Minden ministerségi tag csüggedtnek látszék az Ülések megnyitásakor, a húzat hideg szigort mutata, Dupin pedig gondolkozó komolyságomig Thiers igen élénk vndorságot tüntete ki. A’ trónbeszéd pontjai nem tá­­masztának annyi figyelmet, mint az abból kihagyott czikkek. .Ali tartja néhány hónap óta leginkább elfoglalva a’ nyilványos figyelmét kamat­változtatás, vasutak és választás-javítás. ’S e’ tárgyak nincsenek érint­ve a’ trónbeszédben. Ki várható , hogy Lóban tábornagy ’s a’ Imzet­­őrség egy szóval sem leendnek érintve? A’ választás-j­avitási ír elem aláírása okoza ezt? Mikép fognak majd bámulni a’ szegény spaiolok ha olvassák a trónbeszédben, hogy Francziaország mindent meg útö­n érett­­ük? Ezt alkal­masint álmodni sem igen merték volna Madridban A P’emps­e’ szókkal ajánlja Dupint elnökségre a’ választóknak. „Ve­yélet név­y szónokomat, a’ szabad, független férfit, Cicerómat, Ariésit­lemet s ki né­­hány nap előtt is olly rendkivül szabadon nyilatkozók a’ d­amecyi válasz­t.ík előtt, taté« nevét»«,,, fogadjátok őt el, hiszen úgy sem se‘k jobb következni mai világban a rész után. Ez utóbbi ok alkalmasint kvőzni fog ’s Unpin megmaradni,,­ az elnökszéken. Egyébiránt kár az iulT beszéden boszankoilni, hisz a’ mostani erőtlen minkterség tnl Imié bete jobbat várni, ’» ezért merészlé az egyesült ellenzés nyíltan kidet,- i­t Dupin elibe a' harczkártyát , 's határzottan Passy mellett nyilatkozók kit meg is választani­ elnökül, ha valamennyi doctrinair követ lemond Jluchatelrül, és szinte Passy mellé pártol. Teendik é ezt, vagy nem , meg eddig nem tudhatni , mert lapjakban melyen hallgatnak e’ tárgyról. Az ügyek e’ kétes helyzete még a’ tőzsércsarnokok­ is keretcsökkené­st okoza. Mondják, hogy Dupin ünnepélyesen nyilványitá, miszerint ő csupán azon esetre fogadandja el az elnökséget , ha igen nevezetes több­ség fog mellette nyilatkozni. (Abdelkader elhagyja Ain - Maadit.) Algíri dec. l­iki hírek szerint Abdelkadert mindennap várak Medeahban. Ain-Maádi ostromával tehát alkalmasint fölhagyott. Mondják, hogy egyezkedés szünteté meg a’ har­ezot, mellyel Tidzsini már az ostrom első napján kínáld meg Abdelka­­dert, ki azonban mindeddig szót sem akara hallani alkudozásról. Tidzsi­ni uralkodó maradand ugyan Ain -Maadiban, de megismeri Abdelkader felső­ségét ’s tulajdon fiát adja neki kezesül 12 előbbkelő lakossal. A’ városba sem az emirt, sem katonáit nem bocsátó Tidzsini. A’ lako­sok igen szorult állapotban valónak ugyan, de föladásról mégis hallani sem akarónak. A’ kötött szerződés kielégíti Abdelkader büszkeségét, ’s egyszersmind megengedi a’ franczia határokhoz közeledését, hol nagy mértékben kezdik el nyugtalanítani a’ főkormányzó legújabb rendsza­bályi. Igen valószínű, hogy csupán Valée tábornagy azon határzatának tulajdoníthatni Abdelkader e’ váratlan békekötését ’s Medeahba vissza­tértét, miszerint Algír ’s Constantine között az emir birtoka egy részén szándékozik keresztül vonatni az összeköttetési utat. E’ terve azonban számos akadályra fog találni, mert a’ kabylok számosak, vitézek, ’s­­ halálos ellensége a’ francziáknak, pedig az ő határikon kellene keresz­tül vinni az utat. — (Dupin ismét kamraelnök.) A’ követkamra dec. 19ikén csakugyan mégis választa elnököt. A‘ közép több szózata másnapra kívánó halasz­tóim a választást. (hüllőn Barrot kérdé: létez é erre valami különös titkos ok V ’S Billault elkezdé a’ szavazási munkálatot, mig a’közép folytonosan háborgatni törekvék azt. Jollivet szószékre lépett és szinte másnapra kívánó halasztatni a’ szavazást elnökválasztásra. Augius rö­viden értésb­e adó, miszerint már többé joga sincsen szókérésre , mert a’ szavazás már meg van kezdve. Piscatory félre vettetni kívánó az elha­lasztás iránti indítványt, ’s a’ kamra határzatát sem akaró kikéretni, mivel a’ szavazást félben szakasztani ellenkezik a’ kamrai szabályokkal ’s az illy visszaélés rész következményeket szülhetne. Végre azonban mégis szavaztatni volt kénytelen az ideigl. elnök e’ vitás kérdésre; de csak alig emelkedik föl mintegy 20 tag a’ középből az elhalasztás mel­lett, ’s igy a’szavazás akadály nélkül véghez ment. 365 szózat közül Dupinre 183 Passyra pedig 178 jutott ’s négy czédulafehéren maradt. Dupin tehát azonnal kikiáltaték elnökké. Másnap a’ másodelnöki állo­másokra volt szavazandó a’ kamra. Roger - Col­lard következő szókkal hagya el a’ termet: „Jobbat láttam már ’s roszabbat is, de ehez hason­lót még soha.“ — (Paganini bőkezűsége. Elegy.) Berlioz nagyhírű hangszerző dec. 1 bikán, miután nagy hangversenye rendkívüli tetszéssel fogadtat­ik a’ conservatoriumban, következő levelet kap a Paganini világhírű hegedűs­től: „Drága barátom! Midőn Beethoven meghalt, csak az egy Berlioz ébreszthető őt ismét új életre. Hallom Önnek isteni szerzeményit, mely­­iyek lángeszéhez olly igen méltók, ’s kötelességemnek tartom Önt kér­ni, legyen szíves hódolatom jeléül tőlem 20 ezer frankot elfogadni, melly mennyiséget e’ mellékvény átvétekor tüszint ki fogja fizetni Roth­schild báró. Tartson Ön engem leggyöngédebb barátjának, Nicolo Paga­nini. — Würtemberg hgnő újabb pisai hírek szerint, már valamennyire jobban érzi magát. — Trittan Flóra ismert franczia írónő emlékiratot nyujta be a’ halálos büntetés eltörlesztése iránt a’ követkamrához. — Portugália. (Pénzügyi szorultság.) Lissaboni nov.­zki hir szerint a’ déli tarto­mányokban a’ kormány csapati ’s a’ guerillák közt apró csaták történtek, mellyek egyikében Joao Baija, e’ migueli család legutolsó fivére is, csa­tatéren maradt. A’ kormány pénzügye olly nyomom, hogy a' királyné háztartási költsége már nyolcz hónap óta fizettetlen, ’s kényszerült ék- S­zerei nagyobb részit elzálogitni udvartartás költségei fedezésire. A cor­­tes hihetőleg dec. 9kén nyittatik meg. Das Antas gróf, a’ portói katona­kormányzó, a’tanácsosok egyike, kormányzóságát nem akarja letenni ’s igy a’ kormány mást kénytetik helyébe kinevezni. — IC e­­­g i M in. (A’ külügyi költségvetés elfogadva.) A’követkamrai dec. 14-i ülés­ben a’külügyi költségvetést 79 szóval 2 ellen elfogadók. A’ 13 ezer fran­kot pedig olly czikkekért ’s röpiratokért, mellyek külföldre küldetnek Belgiumra káros befolyású tudósítások megtorlása végett, megajánlák.Er­­re az olberfeldi német lap ekép nyilatkozik: „A’német sajtó azon zavar­ban van,miszerint Belgium mellett kell írnia, mert mind azon czikk, melly ezután mellette nyilatkozik, azok egyike lehet, mellyek a’ brüsseli ka­binetben évenkint 13 ezer frankért gyártatnak. Gabonaár: Best, dec. Ittkén: Tiszta búza 138, 120, 110; — Két­szeres 94 , 90 , 82; — Rozs 88 , 85, 80; — Árpa 73 , 70, 65; — /ab 64, 62, 58; — lyukun V/.a 84, 80, 75; — Köles-kása. 160 ; — t esti mérő váltó garas. Bunavízállás: Pest, dec. 31ikén 2' 5' 6'" — jan.­lsején 2' KK* O"' — 2dikán 3' 2" ()'" — Pén­zkeles : Bécs ,• dec. 29kén : 4 pCtes statuskötelezvény 100­70 ,1 3 pCtes 801,­s ; 183­1 ki 500 fitos kölcsön 6755­,c; bankrés­z­vény 14913,4 fit­ggőb­en.

Next